Ernster Dezső
| Ernster Dezső | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1898. november 23. Pécs |
| Elhunyt | 1981. február 15. (82 évesen) Zürich |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | ének |
| Hang | basszus |
| Tevékenység | operaénekes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernster Dezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernster Dezső (Pécs, 1898. november 23. – Zürich, 1981. február 15.[1]) magyar operaénekes (basszus).
Életpályája[szerkesztés]
Pályakezdése[szerkesztés]
Édesapja Ernster Géza (1868–1944), a pécsi zsinagóga legendás kántora. Korán elvesztett édesanyjának is szép énekhangja volt. Ernster Dezső egyik bátyja a pécsi színház korrepetitora volt, az ő révén már hatévesen énekelhetett Bizet Carmenjének fiúkórusában.
Szülővárosában kezdte kiképezni hangját Kalliwoda Olga tanítványaként, majd Budapesten és Bécsben folytatta tanulmányait.[1] Pályafutása a szászországi Plauenben kezdődött, ahol 1924–1925-ben énekelte Hermann szerepét a Tannhäuserben. 1929-től szerepelt a berlini Staatstheaterben és a Kroll Operában is, ahol – többek között – Paul Hindemith operáiban énekelt Otto Klemperer vezénylésével. 1931-ben, Bayreuthban Titurelt játszotta a Parsifalból, karmestere itt Arturo Toscanini volt.
1933 után[szerkesztés]
1933 után el kellett hagynia Németországot, Ausztriában telepedett le. 1938-ban az Egyesült Államokban turnézott, de 1940-ben vesztére visszatért Magyarországra, ahol zsidó énekes ekkor már nem léphetett fel. 1944-ben elfogták, majd a Kasztner-vonattal a bergen-belseni koncentrációs táborba került, ahonnan a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével szabadult ki.[2]
A háború után[szerkesztés]
A háború után újra fellépett Bázelben és a Metropolitanben, New Yorkban. Magyarországra 1955-ben látogatott haza hét év után.[1]
1964-ben Svájcba költözött. Magyarországon utoljára 1966 augusztusában lépett fel: Sarastrót énekelte A varázsfuvolából a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.[2] Utolsó éveit Zürichben töltötte, itt hunyt el 1981-ben.[3]
2002-ben édesapjának és neki közös emléktáblát avattak Pécsett.
Főbb szerepei[szerkesztés]
- Sarastro (Mozart: A varázsfuvola)
- Kormányzó (Mozart: Don Giovanni)[4]
- Daland (Wagner: A bolygó hollandi)
- Hermann (Wagner: Tannhäuser)
- Hunding (Wagner: A walkür)
- Marke (Wagner: Trisztán és Izolda)
Irodalom[szerkesztés]
- Fábián Imre: Ernster Dezső. Zeneműkiadó, Budapest 1969. Otto Klemperer bevezetésével
- Nádor Tamás: Ernster Dezső Pécsett in uő: Zenés esték a Mecsekalján. TIT Baranya Megyei Szervezete. Pécs, 1979. pp. 68–70
- Luciano di Cave: Mille voci una stella (Ezer hang egy csillag) Carucci Editore, Roma 1985. [Ez az olasz nyelvű könyv megadja zsidó énekesek történét az egész világon]
- Dizionario dell'opera lira di Harold Rosenthal e John Warrack. [Olasz nyelvű lexikon a Concise Oxford dictionary of Opera után]
Lemezei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 207. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b Archivált másolat. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
- ↑ http://www.nytimes.com/1981/02/26/arts/deszo-ernster-82-bass-sang-with-met-17-years.html
- ↑ http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz06/155.html
- ↑ http://www.imdb.com/title/tt0186968/
- ↑ Archivált másolat. [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
