Erényi Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erényi Nándor
Született1879. május 1.
Sátoraljaújhely
Elhunyt1937. február 17. (57 évesen)
Budapest VI. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Erényi Nándor (Sátoraljaújhely, 1879. május 1.[1]Budapest, Terézváros, 1937. február 17.)[2][3] magyar újságíró, író, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Erényi Jakab (1842–1887)[4][5] ügyvéd és Ganzler Jozefa (1855–1939)[6] fia. Középiskoláit szülővárosában végezte. A Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán jogi végzettséget szerzett. Már egyetemi hallgatóként munkatársa lett a Magyar Géniusznak, majd szerkesztője a Fővárosi Lapoknak. Húsz évesen jelentős örökséghez jutott és három évig külföldi tanulmányúton volt Londonban és Párizsban, ahol színházi kérdésekkel foglalkozott. Hazatérése után 1903 és 1910 között a Pesti Napló, 1910–11-ben a Világ, 1913–14-ben a Budapesti Hírlap című lapok színikritikusa volt. 1911-től haláláig a Márkus József által alapított Magyar Színpad című műsorújságot szerkesztette. Az Estnek is belső munkatársa volt, az 1930-as években a színházi rovatot szerkesztette. Halálát agydaganat okozta.

A Vígszínház előtt. Középen állnak: Heltai Jenő, Faludi Jenő, Erényi Nándor és Faludi Miklós. Budapest, 1905.

Családja[szerkesztés]

Házastársa Guttmann Lujza Mária Anna volt, Guttmann Alajos és Hupuczi Ráhel lánya, akit 1904. július 16-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett feleségül.[7]

Fiai:

  • Erényi László (1904–1952)[8] fővárosi tisztviselő, s felesége Salgó Sára
  • Erényi András, 1939-ig az Athenaeum cégvezetője.

Anyai nagyszülei dr. Ganzler Lajos (1819–1897)[9] orvos, Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának tagja és Kornstein Terézia voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]