Enzo Bearzot-díj
| Enzo Bearzot-díj (Enzo Bearzot Award) | |
 | |
| Enzo Bearzot és Sandro Pertini | |
| Díjazott | Az év olasz edzője |
| Névadó | Enzo Bearzot |
| Alapítás éve | 2011 |
| Ország | Olaszország |
| Hivatalos weboldal | |
| hivatalos oldal | |
Az Enzo Bearzot-díj (olaszul: Enzo Bearzot Premio Nazionale) az olasz labdarúgóedzők éves elismerése. A díjat 2011-ben alapították, és a sportújságírókból álló zsűri szavazatai alapján ítélik oda évről évre az adott szezonban legjobbnak vélt olasz edzőnek. A díj szponzora a Olasz labdarúgó-szövetség és a Keresztény Munkásifjú Mozgalom.[1]
Története[szerkesztés]
A díjat Enzo Bearzot, az olasz válogatottal az 1982-es világbajnokságot megnyerő edző tiszteletére nevezték el.[2] Bearzot 1975. szeptember 27. és 1986. június 18. között 104 alkalommal ült a válogatott kispadján, ez a mai napig rekordnak számít. 2010. december 21-én hunyt el, pontosan 42 évvel Vittorio Pozzo halálát követően, 83 éves korában.[3][4][5][6]
Az Enzo Bearzot-díjat minden évben az Olasz labdarúgó-szövetség elnöke adja át.
Győztesek[szerkesztés]
| Év | Győztes | Klub vagy válogatott csapat |
|---|---|---|
| 2011 | Cesare Prandelli[7] |  Olaszország
|
| 2012 | Walter Mazzarri[8] | Napoli
|
| 2013 | Vincenzo Montella[9] | Fiorentina
|
| 2014 | Carlo Ancelotti[10] |  Real Madrid
|
| 2015 | Massimiliano Allegri[11] | Juventus
|
| 2016 | Claudio Ranieri[12][13] |  Leicester City
|
| 2017 | Maurizio Sarri[14] | Napoli
|
| 2018 | Eusebio Di Francesco[15] | AS Roma
|
| 2019 | Roberto Mancini[16] | Olaszország
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Premio “Enzo Bearzot”: oggi in Figc il nome del vincitore (italian nyelven). figc.it, 2013. április 8. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Italian national team coaches. rsssf.com. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ 1982 World Cup winning coach Enzo Bearzot dies. Malta Today. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ „E' morto Enzo Bearzot Addio al c.t. di Spagna '82”, La Gazzetta dello Sport, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2016. április 25.) (italian nyelvű)
- ↑ „Addio a Enzo Bearzot ct dell'Italia Mundial”, La Repubblica, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2016. április 25.) (italian nyelvű)
- ↑ Italian coaching legend Enzo Bearzot dies at 83. BBC Sport, 2010. december 21. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Italia: a Prandelli il premio Bearzot (italian nyelven). sport.nanopress.it. [2014. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Mazzarri vince il Premio Bearzot (italian nyelven). sport.libero.it, 2012. március 28. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Il "Premio Enzo Bearzot" a Vincenzo Montella (italian nyelven). vivoazzurro.it, 2013. május 24. [2014. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Ad Ancelotti il ‘Premio Bearzot’. Il 27 maggio la cerimonia di consegna (italian nyelven). figc.it, 2014. március 13. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Consegnato ad Allegri il Premio Bearzot: “Un anno straordinario per il calcio italiano” (italian nyelven). figc.it, 2015. május 25. [2017. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Il ‘Premio Bearzot’ va a Ranieri. Tavecchio: “Una delle nostre eccellenze all’estero” (italian nyelven). figc.it, 2016. április 6. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
- ↑ Claudio Ranieri: Italy chief wants Leicester boss to win World Cup. BBC Sport. (Hozzáférés: 2016. május 9.)
- ↑ IL ‘PREMIO BEARZOT’ ASSEGNATO A MAURIZIO SARRI. TAVECCHIO: “UN GRANDE INNOVATORE” (italian nyelven). figc.it, 2017. április 26. [2017. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
- ↑ Di Francesco wins Bearzot Award (olasz nyelven). Football Italia, 2018. április 13.
- ↑ A Mancini il premio Bearzot 2019 (italian nyelven). Ansa.it, 2019. április 4.
