Elisa Shua Dusapin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elisa Shua Dusapin
Született1992. október 23. (31 éves)
Sarlat-la-Canéda, Dordogne,  Franciaország
Állampolgársága
Foglalkozásaíró
Iskolái
  • Swiss Literary Institute
  • Lausanne-i Egyetem
Kitüntetései
  • Robert Walser-prize (2016)
  • Svájci Irodalmi Díj (2019)
  • National Book Award for Translated Literature (2021)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elisa Shua Dusapin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elisa Shua Dusapin, 1992. október 23-án született a franciaországi Sarlat-la-Canédában, francia-koreai írónő, jelenleg Svájcban él.[2]

Élete[szerkesztés]

Családja és iskolái[szerkesztés]

Elisa Shua Dusapin 1992. október 23-án született a dordognei Sarlat-la-Canéda városában francia ápoló és akupunktúrás gyógyító apa, valamint dél-koreai anya gyermekeként, aki a svájci német nyelvű rádió tolmácsa és újságírója volt. A nagyszülei voltak felelősek a Pestalozzi gyermekfalu[3] koreai házáért Appenzell Ausserrhodenben.[4][5][6][7] Három húga van.[7]

Párizsban és Zürich]ben nőtt fel, mielőtt családja 1999-ben a svájci Jura kantonban lévő Porrentruy-ba(wd) költözött.[4][6] 2005-ben kapta meg a svájci állampolgárságot.[8]

2011-ben érettségizett a Porrentruy középiskolában[8], és a berni Művészeti Egyetemen kezdett tanulmányokat. 2014-ben a bieli Svájci Irodalmi Intézetben szerzett bachelor fokozatot.[4][9]

2016-ban a Lausanne-i Egyetemen(wd) mesterdiplomát szerzett modern francia nyelvből.[6] Ugyanebben az évben a Jura-kormányzat kinevezte Jura kanton nagykövetévé.[10]

2017-ben 50 000 svájci frank kulturális ösztöndíjat kapott a Leenaards Alapítványtól[11], és hat hónapot töltött New Yorkban egy művészképzésben.[4]

Írói pályafutása[szerkesztés]

2016-ban Elisa Shua Dusapin kiadta első regényét, a Hiver à Sokcho-t, amely számos díjat nyert, köztük a Prix Robert-Walser(wd)[12], Prix Alpha(wd)[13] és a Prix Régine-Deforges(wd)[14] díjat.[15][16] Ez a könyv a kultúrák keveredésével, az identitással, a nyelvhez való viszonyával és a kommunikáció nehézségeivel foglalkozik. Az Észak-Koreával határos Sokcho(wd) város kikötői és téli hangulatában Elisa Shua Dusapin azt a bonyolult kapcsolatot tárja fel, amely a fiatal francia-koreai narrátor és egy francia képregényművész között alakul ki.

2018. augusztus 23-án megjelent második regénye, a Les Billes du Pachinko (Pacsinko golyói) a Hiver à Sokcho (Tél Szokcsóban) című első könyv témáinak feltárását folytatja, a koreai közösség 1950-es években, a háború utáni Japánba való kivándorlásának hátterében.[17][18] Claire, a svájci-koreai narrátor augusztus hónapját nagyszüleinél tölti, akik egy Pacsinko intézményt vezetnek Tokióban, azzal a céllal, hogy száműzetésük óta először visszahozzák őket Koreába.

2021 novemberében Winter in Sokcho, Hiver à Sokcho című regényének angol változata (Aneesa Abbas Higgins fordítása) elnyerte a National Book Award díjat, a „fordított irodalom” kategóriában; 154 kortárs, 27 különböző nyelvű regény közül választották. Elisa Shua Dusapin az első svájci író, aki megkapta ezt a díjat.[19]

Egyéb művészeti tevékenységek[szerkesztés]

5 éves kora óta hegedül.[8]

2015-ben Elisa Shua Dusapin Maya Bösch(wd) rendező asszisztense volt[6], majd színésznőként játszott Les Exilées d'Eschyle című darabjában, amelyet a genfi ​​Batie fesztiválon(wd) mutattak be szeptemberben.[20]

Ugyanebben az évben megírta a szöveget az első, gyermekeknek szóló zenés műsorhoz, amely a M’sieur Boniface címet viseli. Ez a műsor elmerült Bourvil világában. Előadja Thierry Romanens(wd) és a Moutier(wd) és a Sakaziq régió gyermekkórusa. Ebből az előadásból hanoskönyv lesz, Yves Juillerat illusztrálta, Charlotte Riondel narrátorral.

Elisa Shua Dusapin 2016 óta tagja a „fOrum Culture” nevű egyesületnek, amely a Berni Jura, Jura és Bienne kulturális szereplőit és színészeit tömöríti.[21]

2018-ban megírta az Olive en bulle című zenés mesét Claude Debussy zenéjével.

Bibliográfia[szerkesztés]

Regények

Novellák

  • C'était une nuit de fièvre (2011). Published in Contes et Nouvelles (Prix Interrégional Jeunes Auteurs)
  • L’œil sans paupière (2018) Published in Le Temps
  • Le Colibri (2022) ISBN 9782889085934

Musicals

  • M'sieur Boniface (2015)
  • Olive en bulle (2018)

Egyéb

  • Le regard du Lièvre (2018), René Lièvre fotói Elisa Shua Dusapin szövegével

Magyarul megjelent[szerkesztés]

  • Tél ​Szokcsóban (Hiver à Sokcho) – Park, Budapest, 2023 · ISBN 9789631442700 · Fordította: Kiss Kornélia

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.nationalbook.org/awards-prizes/national-book-awards-2021/
  2. ↑ [url=http://literaryfield.org/winter-in-sokcho/ From Birmingham to Sokcho – a Conversation with Author Élisa Shua Dusapin and Translator Aneesa Abbas Higgins – Literary Field Kaleidoscope]
  3. ↑ A Pestalozzi gyermekfalu Johann Heinrich Pestalozzi pedagógusról elnevezett gyermekfalu Trogenben(wd), Appenzell Ausserrhoden kantonban, Svájcban és a Stockach melletti Wahlwiesben(wd) található.
  4. ↑ a b c d Kiki Lutz, Elisa Shua Dusapin, Dictionnaire du Jura suisse, 4 avril 2019, consulté le Sablon:1er septembre 2020.
  5. ↑ Elisa Shua Dusapin, un sacre américain
  6. ↑ a b c d Marianne Grosjean, « Elisa Shua Dusapin apaise l'âme et fait vibrer les sens », La Tribune de Genève, 19 septembre 2016.
  7. ↑ a b Aux sources de la romancière
  8. ↑ a b c Rencontre à Vevey – Elisa Shua Dusapin, musicienne de l’écriture
  9. ↑ Elisa Shua Dusapin apaise les sens
  10. ↑ Elisa Shua Dusapin désignée ambassadrice du Jura
  11. ↑ Elisa Shua Dusapin - Fondation Leenaards - Favoriser la dynamique créatrice
  12. ↑ a b A Robert-Walser-díj nemzetközi irodalmi díj Robert Walser író előtti tisztelgésként szülőhelye, Bienne és Bern kanton adja ki.
  13. ↑ A CiLi Irodalmi Díj, korábban Alfa-díj, egy 2011-ben alapított svájci irodalmi díj.
  14. ↑ a b A Régine-Deforges-díj egy 3000 eurós francia irodalmi díj, amelyet 2015-ben az író és szerkesztő, Régine Deforges(wd) tiszteletére alapítottak gyermekei, Camille Deforges-Pauvert, Léa Wiazemsky(wd) és Franck Spengler(wd).
  15. ↑ „8 romans sélectionnés pour le prix Regine Deforges”, 2017. január 19. 
  16. ↑ 8 romans sélectionnés pour le prix Regine Deforges
  17. ↑ Éditions Zoé/ Les Billes du Pachinko / Elisa Shua Dusapin
  18. ↑ Elisa Shua Dusapin, écrire sur la ligne de faille des identités
  19. ↑ La Romande Elisa Shua Dusapin reçoit un prestigieux National Book Award
  20. ↑ Tragedy Reloaded, Prelude II
  21. ↑ fOrum culture – Membres – Elisa Dusapin
  22. ↑ National Book Awards 2021. National Book Foundation . (Hozzáférés: 2021. november 17.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elisa Shua Dusapin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elisa Shua Dusapin című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elisa_Shua_Dusapin&oldid=26297801”