Egerváry Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egerváry Jenő
Született 1891. április 16.
Debrecen
Elhunyt 1958. november 30. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása matematikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Díjak Kossuth-díj

Egerváry Jenő (Debrecen, 1891. április 16.Budapest, 1958. november 30.) matematikus.

Középiskolai tanulmányait a debreceni Állami Főreáliskolában végezte.

A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1914-1917-ben az egyetem földrengési obszervatóriumban tanársegéd, 1918-tól a Budapesten a felső ipariskola tanára.

1922-1927-ben a szegedi egyetemen Az analízis és alkalmazása c. tárgykör magántanára.

A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása (előadásokat tartott az egyetemen) miatt magántanári képesítését visszavonták. 1928-tól a budapesti egyetemen Az analízis és annak matematikai-fizikai alkalmazásai c. tárgykör magántanára.

1940-től a Műegyetem rendes tanára, a II. számú matematika tanszék vezetője. 1952-1958 októberéig oktatási igazgató az építőmérnöki (és közlekedési) műszaki egyetemen, a matematika tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1947-ben megalapította az MTA Alkalmazott Matematika Kutató Intézetét.

Önkezével vetett véget életének.

Egyik legjelentősebb eredménye a Kőnig Dénestől származó, utóbb ökonometriában alkalmazást nyert gráfelméleti tétel általánosítása (1931). A Matematikai és Fizikai Lapokban megjelent, a gráfok kombinatorikus tulajdonságairól szóló cikke (amelynek jelentőségét csak húsz évvel később ismerték fel és kezdték alkalmazni az operációkutatásban) lett az alapja a magyar módszer néven ismert algoritmusnak.[1]

Fő kutatási területei a geometria és differenciálegyenletek alkalmazása, főként a differenciálgeometria, a forgórendszerek kritikus szögsebességének megállapítása és a kinetikus gázelmélet alapjai. Élete utolsó éveiben elsősorban a mátrixelmélettel és annak alkalmazásával foglalkozott, eredményei közül különösen jelentősek a függőhidak általános elméletének megalapozására és felépítésére irányuló kutatásai. A Hungaria Acta Mathematica szerkesztője (1946-1949).

A szellemi teljesítmény mellett hegymászóként szintén jelentős eredményeket ért el. (Tátra-csúcs, stb.)

Kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Turán Pál: Előszó (A Matematikai és Fizikai Lapok reprint kiadásához). Matematikai és Fizikai Lapok L. (1943.); Bolyai János Matematikai Társulat, 1968 (reprint).