Dupla-üreg
| Dupla-üreg | |
 | |
| A Dupla-üreg két üregének bejárata | |
| Hossz | 2,5 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 1 m |
| Függőleges kiterjedés | 1 m |
| Tengerszint feletti magasság | 194 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Sámsonháza |
| Földrajzi táj | Cserhát |
| Típus | gázhólyagbarlang |
| Barlangkataszteri szám | 5223-3 |
| Elhelyezkedése | |
 Dupla-üreg
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 19° 42′ 60″47.990806°N 19.716611°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 27″, k. h. 19° 42′ 60″47.990806°N 19.716611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dupla-üreg témájú médiaállományokat. | |
A Dupla-üreg andezitben képződött gázhólyagbarlang, amely a Cserhátban helyezkedik el.
Leírás
A Cserhát keleti részén, Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben, Sámsonháza belterületének az északnyugati szélén, a Csűd-hegy keleti lábánál, a településről északra kivezető műút mellett, az út déli oldalán, füves és cserjés domboldalban, egy már nem művelt, kicsi, kézműves kőfejtőnek a kis sziklafalában, körülbelül két méter magasan, 194 méter tengerszint feletti magasságban van a természetes jellegű, ovális alakú, vízszintes tengelyirányú, északkelet felé néző, 90 centiméter széles és 40 centiméter magas bejárata. A kőfejtő a híres, rekultivált, nagyon látványos, geológiai szempontból érdekes kőbányával szemben van. Két üreg van egymás mellett, amelyek közül az alsó, a sziklafal tövében nyíló, 1,4 méter hosszú üreg nem éri el a barlang méretet.
A szingenetikus, azaz a kőzettel egy időben keletkezett gázhólyagbarlang középső miocén andezitben jött létre. A két üreg képződése és formakincse hasonló. Egyszerű térformájú. Az ellipszis szelvénytípus a jellemző szelvénytípusa. A vízszintes kiterjedése 2,3 méter. A falakon jól megfigyelhető az egykori, viszkózus láva kelt tésztára emlékeztető felülete. A környékén jól látható az andezit folyásos szövete. A fal rétegesen, kérgesen válik el és a levált törmelékanyag fedi a barlang alját. A falakat foltokban fehér, földes, kéregszerű kiválások borítják. Enyhén emelkedik befelé és 2,5 méter után egy járhatatlan méretű résként folytatódik. A gyakorlatilag érintetlen barlang kúszva, szabadon megtekinthető.
Sámsonháza három barlangja közül az egyik. A másik kettő az elpusztult Sámsonházi-hólyagbarlang és az elveszett Csapás-tetői-barlang.
1988-ban volt először Dupla-üregnek nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Dupla-barlang (Eszterhás 1997) néven is.
Kutatástörténet
Valószínűleg az itt végzett kőbányászat tárta fel. 1988. augusztus 21-én Eszterhás István vizsgálta meg egy terepbejáráskor, mérte fel és a felmérés alapján rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet, egy hosszmetszet barlangtérképet és két keresztmetszetet, amelyek 1:50 méretarányban készültek. A barlangtérkép-lapon látható egy helyszínvázlat és a barlangtérkép-lap szerint a Kis-Zagyva-völgyben, 200 méter tengerszint feletti magasságban található a 3,9 méter hosszú barlang. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1988. évi évkönyvébe bekerült a barlangtérkép-lap és a barlang részletes leírása. Az évkönyv szerint két egymás mellett lévő üreg a Dupla-üreg. A hosszadat együtt a két üregre vonatkozik. Az üregek belsejében lávalefolyások látszanak és a falai mentén hagymahéjszerű elválások vannak. A barlang kőzete alsó miocén slírre, echinoideás márgára települt piroxénandezit, amelyet lajtamészkő takar.
A csoport 1989. évi évkönyvében van egy helyszínrajz, amelyen látható a Dupla-üreg földrajzi elhelyezkedése. Az évkönyvben van egy összesítés a hegység barlangjairól, amely szerint Sámsonháza két barlangja közül az egyik. A listában az olvasható, hogy a hegység négy andezitben kialakult barlangjának az egyike a négy méter hosszú és 40 centiméter magas barlang.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy az 5223-as barlangkataszteri területen lévő, sámsonházai Dupla-üreg andezitben alakult ki, valamint 4 méter hosszú és 0,5 méter magas. A felsorolás szerint a Cserhát kilenc nemkarsztos barlangjának egyike és Sámsonháza három nemkarsztos barlangjának egyike. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg.
Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kéziratban szerepel a Cserhát 10 nemkarsztos kőzetben kialakult barlangja között, 3,5 méteres hosszúsággal, fél méteres magassággal. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1997. évi évkönyvében az van írva, hogy szilikátpizolitek vannak benne. Az évkönyvbe bekerült egy tanulmány az Északi-középhegység érdekesebb barlangjairól, amelyben meg van említve a barlang.
A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Dupla-üreg (Sámsonháza, Cserhát hegység) a barlanggal foglalkozó 6 írás megjelölésével. A 2004. évi Karsztfejlődésben 3,5 méter hosszú barlangként van említve és meg vannak adva EOV koordinátái. A 2006. április 12-én készült barlang nyilvántartólapja szerint a részletesen felmért barlang 2,5 méter hosszú, egy méter függőleges kiterjedésű, egy méter magas, 2,3 méter vízszintes kiterjedésű és 194 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Mivel a mellette nyíló alsó üreggel közös zárt szelvénye nincs, ezért az adatok csak a felső, barlang méretű üregre vonatkoznak. Jellege és genetikája is érdekes barlangtani szempontból, ezért érdemes megkülönböztetett védelemre. Gazda Attila szerint utólagos felszíni képződmények a falakat foltokban borító, fehér, földes, kéregszerű kiválások, amelyeknek anyaga nincs megállapítva. A 2017. évi Karsztfejlődésben van egy rövid leírás a barlangról és publikálva lett egy helyszínrajz, amelyen meg van jelölve helye.
Irodalom
- Eszterhás István: Adatok a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez. In: Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1988. Kézirat. 80–81. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Kiegészítés a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 21., 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 156. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 53. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjaiban található képződmények. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 75. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Vulkáni kőzetek érdekesebb barlangjai (az Északi-középhegységben). In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 83. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Szentes György: Magyarország nemkarsztos barlangkataszterének digitális feldolgozása. Karsztfejlődés, 2004. (9. köt.) 307. old.
- Eszterhás István: A Cserhát nemkarsztos barlangjai. Karsztfejlődés, 2017. (22. köt.) 180., 181., 190. old.
- Gazda Attila: Dupla-üreg nyilvántartólap. Kézirat, 2006. április 12. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 84. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
