Dorog Városi Sportcsarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dorog Városi Sportcsarnok
A sportcsarnok az Iskola utca felől
A sportcsarnok az Iskola utca felől
Hely 2510 Dorog, Iskola u. 1.
Építési adatok
Építés éve 1984-1985.
Megnyitás 1985.
Rekonstrukciók évei 2001 (tatarozás), 2007. (a tetőszerkezet cseréje)
Tervező Dorogi Tervezőiroda
Kivitelező Dorogi Szolgáltató Üzem
Hasznosítása
Tulajdonos Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány
Bérlő Dorogi Egyetértés SE
Egyéb jellemzők
Különlegességek Teljes mértékben helyi erőforrásból készült
Elhelyezkedése
Dorog Városi Sportcsarnok (Magyarország)
Dorog Városi Sportcsarnok
Dorog Városi Sportcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 18° 43′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 18° 43′ 60″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorog Városi Sportcsarnok témájú médiaállományokat.

A Dorog Városi Sportcsarnok egy sportlétesítmény Dorogon, amely az Iskola utcában, a sporttelep délkeleti szögletében, a Buzánszky Jenő Stadion közvetlen szomszédságában található. Kivitelezése helyi intézményi, üzemi, vállalati és társadalmi összefogásból valósult meg 1985-ben. Fő bérlője a Dorogi Egyetértés SE. A versenysport mellett a diák, iskolai, szabadidő, és tömegsportot egyaránt szolgálja. Az létesítmény egyben a Komárom-Esztergom megyei Asztalitenisz Szövetség, a Dorogi Körzeti Labdarúgó Szövetség, a Dorogi Egyetértés SE, valamint a Dorog Város Egyesített Sportintézménye székhelye. Tulajdonosa a Dorogi Szénmedence Sportjáért Közalapítvány, üzemeltetője pedig a Dorog Város Egyesített Sportintézménye.

Története[szerkesztés]

Dorogon már az 1950-es években felmerült az igény egy sportcsarnok építésére. A megvalósításig számos terv és elképzelés született. A helyi sportbarátok és sportvezetők mellett Kovács Antal a Dorogi Bányász SC elnöke volt az ügy egyik élenjáró szorgalmazója, valamint Göb Sándor, Kaiser József és Vígh János szakosztályvezetők fáradoztak sokat azon, hogy az elképzelések valósággá váljanak.

1971-ben a teljes sporttelepet érintő átfogó és nagyszabású beruházási program született, amelynek keretén belül épült volna meg a sportcsarnok is. Az eredeti tervek alapján egy komoly, nagyméretű csarnokot szerettek volna, amelynek játékterét minden oldalról lelátók szegélyezték volna. Az elképzelések azonban politikai okokból nem valósulhattak meg, csak a tervasztalig jutottak. Közel másfél évtizeddel később realizálódott a csarnok megépítése. Dorog 1984. január 1-jével kapta meg városi rangját és az akkori Városi Tanács első nagyszabású beruházásai között valósulhatott meg, amely példás helyi intézményi, üzemi és társadalmi összefogásnak köszönhető. A város saját erőforrásait használva 1984-ben indult az építkezés. A terveket a Dorogi Tervezőiroda készítette, a kivitelezést pedig a Dorogi Szolgáltató Üzem vállalta, a Dorogi Költésvetési Üzem pedig koordinálta. Az építkezésben részt vett a Dorogi Fémmunkás Vállalat, a Dorogi Bányagépgyár és igen jelentős volt az önkéntesek által felajánlott társadalmi munka is. A csarnok fő építkezési anyagai beton, tégla és fémszerkezet. Az épület külső burkolatának egy része és a tetőszerkezet anyaga fém. A csarnok valamennyi oldalán, az oldalak majdnem teljes hosszában ablakok lettek beépítve. A sportcsarnok két bejáratot kapott, mindkettő az Iskola utca felőli oldalról nyílik, míg a csarnok déli oldalán üzemi bejáró van.

A sportcsarnok 1985 óta ad otthont számtalan szakosztálynak és azok versenyeinek. A versenysport mellett a városi tömegsport fő bázisa is egyben. Az egyik legkihasználtabb létesítmény, ahol kora reggeltől a késő éjszakába nyúlóan folyamatosan adják át egymásnak a sportolók a kilincset, illetve a játékteret. A sportcsarnok gyakorlatilag valamennyi verseny lebonyolítására alkalmas. A keleti hosszanti oldalon faltól-falig lelátórendszer övezi a játékteret, mintegy 350 fős férőhelyet biztosítva. Ezen kívül a déli oldalról két emeletnyi karzaton is helyet foglalhatnak a nézők. A csarnok nem egyszer túlcsordulásig telt már meg, akár 500 szurkoló is bepréselődött. Koncertek alkalmán a küzdőtér megnyitásával a kapacitás több, mint 1000 férőhelyes. A küzdőtéren és a lelátón kívül irodák, klubhelyiség, büfé, ruhatár, öltözők, külön játékvezetői öltöző, zuhanyzók és illemhelyek vannak a három szintes épületblokkban kialakítva. A csarnoknak tetőtér világítása, valamint elektromos eredményjelzője van. A játéktér az átadás óta műanyag borítású. A folyamatos karbantartások és kisebb-nagyobb átalakítások mellett a fűtésrendszerét gázfűtésűre cserélték és felújították a szellőzőrendszerét is 1998-ban, később pedig az épület tatarozása és a tetőszerkezet felújítása is megtörtént. A sportcsarnok külső területe parkosított, közvetlen szomszédságában egy salakos sportpálya kapcsolódik hozzá, és saját gépkocsiparkolóval rendelkezik, amely buszok fogadására is alkalmas. Az intézményvezető hosszú éveken keresztül a közelmúltban elhunyt Kollár Lajos volt. A sportcsarnok számos nagyszerű siker helyszíne volt több, mint negyed évszázados fennállása során, ahol több kiemelt verseny is zajlott. A sportfunkció mellett ipari és művelődési rendezvényeket is tartanak benne. Többek között a hagyományos Ipari- és Üzletember Találkozó és vásár alkalmán börzévé alakították és itt kaptak helyet az expo standjai. Ezen felül évek óta ad otthont az NB I-es dági röplabdások bajnoki mérkőzéseinek is. A jeles események sorában kiemelkedő a Magyar asztalitenisz-válogatott és a Magyar Birkózó-válogatott vizitálása, míg a leghíresebb vendég Puskás Ferenc volt.[1][2][3]

2012. március végén egy rangos nemzetközi birkózóverseny rendezési jogát kapta meg a sportcsarnok, ahol 15 ország mintegy 170 versenyzője, köztük a világ legjobbjai között számon tartott Ukrajna és Azerbajdzsán mellett a távoli Japán birkózó-válogatottja is képviseltette magát. A rendezvényt számos egykori birkózó híresség, többek között Kocsis Ferenc, Varga János, Sike András és Repka Attila olimpiai bajnokok is megtisztelték jelenlétükkel. A viadalt dr. Tittmann János, a város polgármestere és dr. Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke nyitotta meg. A versenyt követően egy hetes nemzetközi edzőtábort is szerveztek helyben.[4][5]

2013 március végén újra megrendezésre kerül a Fekete Gyémántok Kupa nemzetközi birkózóverseny.

Galéria[szerkesztés]

Képek a sportcsarnokról itt:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dorogi lexikon p234
  2. Petrik József-Péntek Sándor: A Dorogi Bányász SC 75. éves jubileumi emlékkönyve
  3. Szabó Gyula: A dorogi stadion története, 2002.
  4. Birkózás dömping Dorogon (magyar nyelven). budopest.hu. (Hozzáférés: 2013. február 20.)
  5. Fekete Gyémántok Kupa nemzetközi birkózóverseny (magyar nyelven). dorog.hu. (Hozzáférés: 2013. február 20.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorog Városi Sportcsarnok témájú médiaállományokat.