Dobřany (Dél-plzeňi járás)
| Dobřany | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Járás | Dél-plzeňi járás | ||
| Polgármester | Martin Sobotka | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6360 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 352 m | ||
| Terület | 35,316044 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 39′ 18″, k. h. 13° 17′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 39′ 18″, k. h. 13° 17′ 35″ | |||
| A település weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobřany témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
_-_coat_of_arms.png)
_-_flag.png)
Dobřany település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Dobřany Chlumčany, Nová Ves, Chotěšov, Dnešice, Plzeň, Útušice, Vstiš és Zbůch településekkel határos. Lakosainak száma 6360 fő (2023. január 1.).[1]
A városon halad át a Plzeňből Železná Rudába vezető vasútvonal, amelyen a Dobřany vasútállomás található, a várostól északra annak külterületén. Šlovicén, Plzeň közelében is van Dobřanynak megállója. Itt működik a pszichiátriai kórház is.
Története[szerkesztés]
A város első írásos említése 1243-ból származik. 1259-ben dokumentálják a Magdolna-rend női egyházi rend legrégebbi közösségét Csehországban. Eredetileg királyi rezidencia volt, amely után 1243-ban a Markvartic családból származó Záviš z Dobřany birtokolta, 1260-ban pedig már városi magisztrátusáról esik szó. A város piaci jelentőségét bizonyítja a különleges dobráni gabonaarány. Az 1270-es években a chotěšovi premontrei női kolostor megszerezte a várost, és 1782-ig birtokolta, amikor II. József császár feloszlatta a rendeket. 1814-ben a Szuvorov tábornok vezette orosz hadsereg vonult át a városon a napóleoni háborúk folytán. 1822–1945 között német nemesek, a Thurn-Taxis család (Medveczky Ilona) uralkodtak itt, akiket a második világháború után elüldöztek. Nagy jelentőséggel bírt a vasút 1876-os bevezetése a városba, amikor a Plzeňtől Nýrskig tartó szakaszt üzembe helyezték. 1880 óta működik Dobřanyban a pszichiátriai kórház, amely jelenleg 1225 beteg befogadására alkalmas. 1938–1945 között a falu a Szudéta Birodalmi Tartományhoz tartozott. A brit légierő 1943. április 17-én virradó rajtaütése során a pilseni Škoda művek helyett a kórházat bombázták, és súlyosan megrongálták. A háború után az eredeti német lakosságot kitelepítették.
Itt született[szerkesztés]
- Ormai Norbert honvédezredes 1813. május 28-án, aki az Aradon, 1849. augusztus 22-én kivégzett első vértanú volt
Testvértelepülései[szerkesztés]
Képek a városból[szerkesztés]
-
Kőhíd a Radbuzán -
Városháza
.jpg)
Népesség[szerkesztés]
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 2450 | 5485 | 5793 | 4859 | 5171 | 5666 | 6218 | 6154 | 6971 | 6360 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
