Debreczeni István (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Debreczeni István
Muhi Sándor grafikus rajza
Muhi Sándor grafikus rajza
Született1887. május 18.
Nagyszalonta
Elhunyt1973. január 9. (85 évesen)
Berettyóújfalu
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész,
irodalomtörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreczeni István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Debreczeni István (Nagyszalonta, 1887. május 18.Berettyóújfalu, 1973. január 9.) magyar református lelkész és irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte. Nagyszalontán (1910-25), Szatmáron, majd Temesváron volt református lelkész. Nyugalomba vonulása után, az 1960-as években Magyarországra költözött és bekapcsolódott az Arany János Összes Művei kritikai kiadásának munkaközösségébe.

Irodalomtörténészi munkásságát döntően meghatározta az a körülmény, hogy családját számos szál fűzte a költőhöz. Kutatásai Arany János szalontai vonatkozásainak tisztázására, jellemrajzának pontosabb körvonalazására és az Arany-kultusz történetére irányultak. Arany Jánosról szóló tanulmányokat közölt a nagyváradi Magyar Szóban (1919), a nagykőrösi Arany János-Társaság Évkönyveiben (1928), a Nyugatban (1932) és számos romániai magyar napilapban. Szatmári működése idején elnöke volt a Kölcsey Körnek; irodalomtörténeti értékű életrajzi bevezetővel látta el Szombati-Szabó István posztumusz kötetét (Hazajáró lélek, Nagyvárad, 1935). A II. világháború után vállalta az Arany János Társaság alelnöki tisztét.

Művei[szerkesztés]

  • A nagyszalontai Arany-Emlékegyesület története. 1882-1912 (Nagyszalonta, 1913)
  • "Sírjatok a sírókkal". Temetési imádságok és beszédek, 1-2.; Béres Ny., Nagyvárad, 1926–1939
  • "Kicsoda ez?" Egyházi beszédek; Szabadsajtó Ny., Szatmár, 1930
  • Az Arany Múzeum története és katalógusa; szerk. Debreczeni István; Szabadsajtó Ny., Szatmár, 1932 (Az Arany Emlékegyesület könyvei)
  • Arany János lelkivilága (Temesvár, 1937)
  • A biblia nőalakjai. 1., Újszövetség; Kálvin Ny., Oradea, 1937
  • A négyszázéves Debreceni Kollégium története; Királyhágómelléki Református Egyházkerület Iratterjesztési Osztálya, Nagyvárad, 1942
  • Arany János hétköznapjai; Gondolat, Budapest, 1968[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az önéletrajzi elemekkel teletűzdelt Bevezető keltezése: Temesvár 1961.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó információk[szerkesztés]

  • Márki Zoltán bevezetője az Arany János hétköznapjai folytatásos újraközlése elé. A Hét 1973/29.