Daróc-tejelőgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Daróc-tejelőgomba
Lactarius helvus G2.1.jpg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Lactarius
Tudományos név
Lactarius helvus
(Fr.) Fr. (1838)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Daróc-tejelőgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Daróc-tejelőgomba témájú médiaállományokat és Daróc-tejelőgomba témájú kategóriát.

A daróc-tejelőgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Cream spore print icon.png
krémszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Infundibuliform cap icon.svg
vagy tölcséres
Decurrent gills icon2.svg
lefutók
Bare stipe icon.svg
csupasz

A daróc-tejelőgomba (Lactarius helvus) a galambgombafélék családjába tartozó, tőzeglápokban, hegyi fenyvesekben növő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A daróc-tejelőgomba kalapjának átmérője 4–15 cm, alakja fiatalon domború, később ellaposodik, a közepe bemélyed, tölcséressé válik; közepe gyakran tompán púpos marad. Felülete fiatalon kissé molyhos, hamar érdes-molyhos vagy nemezes-sugarasan pikkelykés lesz. Általában nem zónázott, de néha körkörösen, sötétebben foltos. Széle sokáig lehajló. Színe okkeres, húsbarnás, fahéjbarnás, a pereme felé kifakuló. Húsa merev, törékeny, krémsárgás vagy hússzínű; sérülésre okkeresen elszíneződik és vízszerűen híg, nem csípős tejnedvet ereszt. Szaga jellegzetesen fűszeres, amelyet hasonlítanak leveskockához, lestyánhoz, zellerhez, görögszénához vagy égett juharsziruphoz; főleg megszáradva erős. Íze semleges vagy kissé keserű.

Sűrűn álló lemezei tönkre kissé lefutók; viszonylag sok a féllemez. Színük fiatalon sárgásfehér, később okkersárgás.

Spórapora fehéres. Spórái elliptikusak, hálózatosan tüskések, méretük 6,5-8,3 x 5,5-6,5 µm.

Tönkje 5–12 cm magas és 1–3 cm vastag. Felülete pelyhes-deres, alján fehéren szálas-nemezes, Színe a kalapéhoz hasonló, csak halványabb.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Élőhelye, külseje, szaga, híg tejnedve alapján jól felismerhető faj.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka, csak a tőzeglápokban található meg.

Tőzegmohalápokban nyírfa alatt vagy savanyú talajú, hegyvidéki, nedves fenyő- és vegyes erdőkben, luc, erdeifenyő, nyírfa alatt fordul elő. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]