Daróc-tejelőgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daróc-tejelőgomba
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Lactarius
Tudományos név
Lactarius helvus
(Fr.) Fr. (1838)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Daróc-tejelőgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Daróc-tejelőgomba témájú médiaállományokat és Daróc-tejelőgomba témájú kategóriát.

A daróc-tejelőgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

krémszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy tölcséres

lefutók

csupasz

A daróc-tejelőgomba (Lactarius helvus) a galambgombafélék családjába tartozó, tőzeglápokban, hegyi fenyvesekben növő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A daróc-tejelőgomba kalapjának átmérője 4–15 cm, alakja fiatalon domború, később ellaposodik, a közepe bemélyed, tölcséressé válik; közepe gyakran tompán púpos marad. Felülete fiatalon kissé molyhos, hamar érdes-molyhos vagy nemezes-sugarasan pikkelykés lesz. Általában nem zónázott, de néha körkörösen, sötétebben foltos. Széle sokáig lehajló. Színe okkeres, húsbarnás, fahéjbarnás, a pereme felé kifakuló. Húsa merev, törékeny, krémsárgás vagy hússzínű; sérülésre okkeresen elszíneződik és vízszerűen híg, nem csípős tejnedvet ereszt. Szaga jellegzetesen fűszeres, amelyet hasonlítanak leveskockához, lestyánhoz, zellerhez, görögszénához vagy égett juharsziruphoz; főleg megszáradva erős. Íze semleges vagy kissé keserű.

Sűrűn álló lemezei tönkre kissé lefutók; viszonylag sok a féllemez. Színük fiatalon sárgásfehér, később okkersárgás.

Spórapora fehéres. Spórái elliptikusak, hálózatosan tüskések, méretük 6,5-8,3 x 5,5-6,5 µm.

Tönkje 5–12 cm magas és 1–3 cm vastag. Felülete pelyhes-deres, alján fehéren szálas-nemezes, Színe a kalapéhoz hasonló, csak halványabb.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Élőhelye, külseje, szaga, híg tejnedve alapján jól felismerhető faj.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka, csak a tőzeglápokban található meg.

Tőzegmohalápokban nyírfa alatt vagy savanyú talajú, hegyvidéki, nedves fenyő- és vegyes erdőkben, luc, erdeifenyő, nyírfa alatt fordul elő. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]