Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Дагестанская Автономная Советская Социалистическая Республика
1921. január 20.1991. május 24.
Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa Mahacskala
Terület50 270 km²
Népesség1 802 579 fő
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 Orosz Köztársaság (1917)Dagesztán 
1981-es dagesztáni bélyeg

A Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Dagesztáni ASZSZK) az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik autonóm köztársasága volt a Kaszpi-tenger és a Kaukázus hegyvonulatai között.

Az ASZSZK fővárosa Mahacskala volt.

Történelme[szerkesztés]

A Dagesztáni ASZSZK 1921. január 20-án jött létre a korábbi Dagesztáni és Tereki Kormányzóság területén mint Dagesztáni Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság.[1] Az 1921. december 7-én tartott első szovjet alkotmányozó kongresszus elfogadta a Dagesztáni ASZSZK alkotmányát. 1922. február 16-án átadták az OSZSZSZK Munkaügyi Vörös Zászlójának Rendjét, amelyet az autonóm köztársaság kormánya a népi szolidaritásért vezetett be, amikor az októberi forradalom után elnevezett 50 kilométer hosszúságú öntözőcsatornát többnapos megfeszített munka után sikerült helyreállítani. 

1931. szeptember 6-tól a Dagesztáni ASZSZK az Észak-kaukázusi régió része volt.

Az új sztálinista szovjet alkotmány elfogadásával 1936. december 5-én az autonóm köztársaságot kivonták az Észak-kaukázusi régióból, és megváltoztatták a nevének jelzőinek sorrendjét[2] ,így jött létre a végleges elnevezés: Dagesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.[3] Fél evvel később, 1937. június 12-én a rendkívüli XI. Dagesztáni Szovjet Kongresszus elfogadta a Dagesztáni ASZSZK új alkotmányát.

1938. február 22-én az autonóm köztársaság öt északi régióját átcsatolták a Sztavropoli határterülethez (Acikulak, Karanogaj, Kajasulin, Kizliar, Szelkovszkaja). Ezek közül Kizliar egy autonóm körzet székhelyévé vált, mivel a területen a népszámlálás folyamán több dagesztánit írtak össze, mint oroszt vagy csecsent. 

1944. május 7-én Sztálin személyes rendeletével megszüntette a Csecsen-Ingus ASZSZK-t, mivel szerint az ott élők szövetkeztek a tengelyhatalmakkal. A csecsenek és az ingusok nagy részét Közép-Ázsiába deportálták, területüket pedig felosztották a Sztavropoli határterület, a Dagesztáni ASZSZK, az Észak-Oszét ASZSZK és a Grúz SZSZK között.

1957. január 9-én helyreállították a Csecsen-Ingus ASZSZK-t, emiatt az 1944-es felosztás területei visszakerültek korábbi tulajdonosához. Cserébe az egykori kizliari autonóm megye területének többségét visszacsatolták a Dagesztáni ASZSZK-hoz. Ezekkel a határmódosításokkal érte el a Dagesztáni ASZSZK a végső kiterjedését, amely a Szovjetunió felbomlásáig megmaradt.

1965-ben az ASZSZK elnyerte a lenini rendet; 1970-ben pedig az októberi forradalom rendjében részesült.

1991. május 13. A Dagesztáni ASZSZK kongresszusa elfogadta az autonómia államállapotáról szóló megváltoztatást, amely szerint a Dagesztáni ASZSZK átalakult Dagesztáni Szovjet Szocialista Köztársasággá, de az OSZSZSZK részeként.[4] Az OSZSZSZK Népi Képviselőházának Kongresszusán 11 nappal később csak részben került elfogadásra az új terv. [5][6]

December 17-én Dagesztán Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a köztársaság oszthatatlanságáról és integritásáról, amely szerint átnevezték országukat Dagesztáni Köztársasággá.[7]

1992. április 21-én az orosz parlament elfogadta a kettős név használatát (Dagesztáni Szovjet szocialista Köztársaság, valamint Dagesztáni Köztársaság). Ez a kiegészítés bekerült az 1978-as orosz alkotmány 1992. május 16-án elfogadott módosításába is.[8] 1992 július 30-án a dagesztáni Legfelsőbb Tanács módosította az alkotmányt, amely kimondta a két elnevezés egyenértékűségét, a fő alkotmány esetében előnyben részesítették az ország második nevét, és a kettős elnevezésre csak az alkotmány neve utalt.[9]

1993. december 25-én hatályba lépett Oroszország új alkotmánya, amely a köztársaság elnevezését csak Dagesztáni Köztársaság néven emgedélyezte.

Közigazgatás[10][szerkesztés]

Kezdetben a köztársaságot 10 járásra osztották:

  1. Avar járás, székhelye Hunzahi
  2. Andoki járás, székhelye Botlih
  3. Gunyibi járás, székhelye Gunyib
  4. Dargini járás, székhelye Levasi
  5. Laki járás, székhelye Kumuh
  6. Kajtag-Tabaszaran járás, székhelye Madzsalisz
  7. Kurinszki járás, székhelye Kasumkent
  8. Samili járás, székhelye Ahti
  9. Bujnakszki járás, székhelye Bujnakszk
  10. Hasan Jurtai járás, székhelye Kaszavjurt

1922. november 16-án a Tereki kormányzóság Kizljari és az Arcsikulaki kerületek egy része átkerült a Dagesztáni ASZSZK-hoz.

1924. február 13-án a Kizljari kerület teljes területét az megszüntetett Tereki kormányzóságtól átcsatolták az autonóm köztársasághoz.

1928. november 22-én az autonóm köztársasági kerületek és körzetek helyett 26 kanton és 2 városi terület alakult ki.

1929. június 3-án a kantonokat körzetekké, az al-kantonokat pedig részterületekké nevezték át.

1938. február 22-én Acsikulak, Karanogaj, Kajasulin és a Selkovszkij járásokat átcsatolták az újonnan alakult Kizljari kerülethez.

1944. március 7-én a megszüntetett Csecsen-Ingus ASZSZK-tól a Dagesztáni ASZSZK-hoz 6 kerületet csatoltak.

A Dagesztáni ASZSZK 1953-as felosztása

1952. június 25-én a korábbi közigazgatási egységet felszámolták, helyette négy új kerület alakult meg a Dagesztáni ASZSZK-ban: Bujnakszi, Derbenti, Izberbasi, és Mahacskalai.

1953. április 24-én a kerületeket megszüntették, minden közigazgatási egység közvetlenül az autonóm köztársaság kormánya alá tartozott.

1955. október 15-én helyreállították az 1952 előtti közigazgatást.

1956. június 27-én eltörölték a Csudahar kerületet. 1956. december 26-án Mahacskala Leninszkij városi kerületét leválasztották a városról és vidéki kerületté alakították át.

1957. január 9-én az újjáalakuló Csecsen-Ingus ASZSZK a megszüntetett Grozniji kerülettől visszakapta az 1944 előtti területeket.

1960. augusztus 6-án az Uncsukulszkiji kerületet, majd szeptember 14-én a Dokuzparinszkiji, a Karabudakhenti és a Krajnivszkiji kerületeket szüntették meg.

1990-re a Dagesztáni ASZSZK-ban 10 köztársasági szinten álló város volt:

  1. Mahacskala
  2. Bujnaksz
  3. Dagesztanszkije Ognyi
  4. Derbent
  5. Izberbas
  6. Kaszpijszk
  7. Kiziljurt
  8. Kizljar
  9. Haszavjurt
  10. Juzsno-Szuhokumszk


Népessége[szerkesztés]

A köztársaság lakosságának változása:

Év Lakosok száma
1926 788 098 fő[11]
1939 930 416 fő[12]
1959 1 472 062 fő[13]
1970 1 428 540 fő[14]
1979 1 627 884 fő[15]
1989 1 802 579 fő

Az ASZSZK etnikai összetételének aránya[szerkesztés]

Év Oroszok Аvarok Darginok Kumikok Lakok Lezgek Nogajok Azeriek Tabaszaranok Egyéb hegyi népek Csecsenek
1926 12,5% 17,7% 13,9% 11,2% 5,1% 11,5% 3,3% 3,0% 4,0% 1,5% 2,8%
1939 14,3% 24,8% 16,2% 10,8% 5,6% 10,4% 0,5% 3,4% 3,6% ? 2,8%
1959 20,1% 22,5% 13,9% 11,4% 5,0% 10,2% 1,4% 3,6% 3,2% 1,6% 1,2%
1970 14,7% 24,4% 14,5% 11,8% 5,0% 11,4% 1,5% 3,8% 3,7% 1,3% 2,8%
1989 9,2% 27,5% 15,6% 12,9% 5,1% 11,3% 1,6% 4,3% 4,3% 0,9% 3,2%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ВСЕРОССИЙСКИЙ ЦЕНТРАЛЬНЫЙ ИСПОЛНИТЕЛЬНЫЙ КОМИТЕТ. ДЕКРЕТ от 20 января 1921 года. ОБ АВТОНОМНОЙ ДАГЕСТАНСКОЙ СОЦИАЛИСТИЧЕСКОЙ СОВЕТСКОЙ РЕСПУБЛИКЕ. [2017. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  2. Краткая справка об административно-территориальных изменениях Ставропольского края за 1920—1992 гг.
  3. Конституция СССР 1936 года, статья 22
  4. Постановление Съезда народных депутатов Дагестанской АССР от 13.05.1991 «О государственном статусе Дагестанской АССР». [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Постановление Съезда народных депутатов Дагестанской АССР от 13.05.1991 «О государственном статусе Дагестанской АССР». [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Закон РСФСР от 24 мая 1991 года «Об изменениях и дополнениях Конституции (Основного Закона) РСФСР»
  7. Декларация о неделимости и территориальной целостности Республики Дагестан
  8. См.:Закон Российской Федерации от 21 апреля 1992 года № 2708-I «Об изменениях и дополнениях Конституции (Основного закона) Российской Советской Федеративной Социалистической Республики» // Ведомости Съезда народных депутатов РСФСР и Верховного Совета РСФСР. — 1992. — № 20. — ст. 1084. Данный закон вступил в силу с момента опубликования в Российской газете 16 мая 1992 года.
  9. Закон Республики Дагестан «О внесении изменений и дополнений в Конституцию (Основной Закон) Республики Дагестан». (30 июля 1992 г.)
  10. Всемирный исторический проект. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Всесоюзная перепись населения 1926 г.. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Всесоюзная перепись населения 1939 г.. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Всесоюзная перепись населения 1959 г.. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. Всесоюзная перепись населения 1970 г.. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  15. Всесоюзная перепись населения 1979 г.. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Дагестанская Автономная Советская Социалистическая Республика című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.