Cuiabá (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cuiabá
A belváros látképe
A belváros látképe
Cuiabá címere
Cuiabá címere
Cuiabá zászlaja
Cuiabá zászlaja
Becenév: Cidade Verde ("Zöld város")
Mottó: Capital da Amazônia Meridional (Dél-amazónia fővárosa)
Közigazgatás
Ország  Brazília
Szövetségi állam Mato Grosso
Középrégió Centro-Sul Mato-Grossense
Kisrégió Cuiabá
Irányítószám 78000-000
Körzethívószám 65
Népesség
Teljes népesség 585 367 fő (2016)
Népsűrűség 161,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165[1] m
Terület 126,9 km²
– elővárosokkal 3538 km²
Időzóna UTC−4
Elhelyezkedése
Cuiabá (Brazília)
Cuiabá
Cuiabá
Pozíció Brazília térképén
d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″Koordináták: d. sz. 15° 35′ 45″, ny. h. 56° 05′ 49″
MatoGrosso Municip Cuiaba.svg
Cuiabá weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuiabá témájú médiaállományokat.

Cuiabá város Brazília délnyugati részén, az ország középnyugati régiójában (Região Centro-Oeste), Mato Grosso szövetségi állam székhelye. A város az azonos nevű folyó, a Cuiabá mentén helyezkedik el, Dél-Amerika földrajzi középpontjában, 165 m tengerszint feletti magasságban. Lakossága 1991-ben 252 784[1], 1995-ben mintegy 375 000 fő volt,[2] 2013. júliusi becslések szerint 569 830-an lakták.[3]

Történelem[szerkesztés]

A települést 1719-ben Pascoal Moreira Cabral vezetésével aranyásók alapították, miután a Cuiabá folyó felső szakaszán aranylelőhelyeket találtak. Az első, nádtetős, templomot Bom Jesus de Cuiabá néven 1723-ban emelték. Köszönhetően a kialakult aranyláznak a település lakossága gyorsan növekedett, ezért már 1727. január 1-jén városi rangot kapott. A bányák azonban hamarosan kiapadtak, a városból pedig megindult az elvándorlás.

1746-ban földrengés pusztította el a település egy részét.

1818-ban nagyvárosi rangot kapott. 1835. augusztus 28-án Mato Grosso szövetségi állam székhelye lett.

Az 1864 és 1870 között zajló paraguayi háború idején a város még mindig viszonylag kis és szegény településnek számított, bár a háború némi gazdasági fellendülést azért hozott, mivel innen biztosították a brazil csapatok élelmiszer és cukor ellátását. A háborút követően azonban ismét elszigetelődött az ország többi részétől, a brazil császárság majd az ezt felváltó köztársaság idején az aktuális politikai vezetés ide száműzte a nem kívánatos politikai ellenfeleiket.

Izoláltsága az 1930-as évektől kezdődően csökkent, köszönhetően a kiépülő úthálózatnak és a repülés fejlődésének. Az 1960-as és 1980-as években jelentős mezőgazdasági és ezzel egy időben élelmiszeripari központtá fejlődött, köszönhetően főleg a szójabab és rizs termesztésnek. Érdekessége ezen időszaknak, hogy az állatállomány nagy részét a zebu tette ki. Jelentősen nőtt a település és annak környékének lakossága, mely összesen ekkor már megközelítette az egy millió főt.

Az 1990-es években a népességnövekedés üteme csökkent, a város gazdasági életében pedig egyre jelentősebb szerep jut a turizmusnak.

Lakossága[szerkesztés]

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1960 56 204 —    
1970 100 865 +79,5%
1980 213 151 +111,3%
1991 402 813 +89,0%
2000 483 346 +20,0%
2013 569 830 +17,9%

Éghajlata[szerkesztés]

Cuiabá éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 37,0 37,0 38,0 37,0 37,0 37,0 37,0 40,0 40,0 42,0 38,0 43,0 43,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 32,6 32,6 32,9 32,7 31,6 30,7 31,8 34,1 34,1 34,0 31,1 32,5 32,6
Átlaghőmérséklet (°C) 26,7 25,3 26,5 26,1 24,6 23,5 22,0 24,7 26,6 27,4 27,2 26,6 25,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 23,2 22,9 22,9 22,0 19,7 17,5 16,6 18,3 22,1 22,0 22,9 23,0 21,1
Rekord min. hőmérséklet (°C) 18,0 15,0 17,0 12,0 7,0 7,0 6,0 7,0 10,0 10,0 12,0 12,0 6,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 210 199 171 123 54 16 10 11 58 115 154 194 1315
Forrás: http://www.weatherbase.com/


Gazdaság[szerkesztés]

Ma a vidék gazdaságára elsősorban a földművelés és az állattenyésztés jellemző, ennek köszönhetően a város továbbra is fontos mezőgazdasági központ. Itt gyűjtik be a pálmadiót (az olajpálma magját) és a kaucsukot, jelentős az élelmiszer- és a faipari tevékenység. A város környékén hő- és vízerőművek is találhatók.

Közlekedés[szerkesztés]

Szárazföldön a Brazíliavárost Porto Velhóval összekötő út, hajón pedig Campo Grande felől a Cuaibá folyó biztosít összeköttetést. A szomszédos Várzea Grande településen, Cuiabá központjától tíz kilométerre, található a Marechal Rondon Nemzetközi Repülőtér.

Látnivalók[szerkesztés]

Catedral Metropolitana Basílica do Senhor Bom Jesus
  • Catedral Metropolitana Basílica do Senhor Bom Jesus - a katedrálist a város első temploma, a Bom Jesus de Cuiabá, helyén építették és 1973-ban szentelték fel.
  • Igreja de Nossa Senhora do Bom Despacho - 1918-ban épült templom.
  • Igreja de Nossa Senhora Auxiliadora - 1929-ben épült templom.
  • Dél-Amerika földrajzi középpontját jelző emlékmű - a pontos helyet 1909-ben jelölték ki.
  • Museu Marechal Rondon - az állam területén élő indián törzsek fegyvereit, ékszereit és népművészeti tárgyait mutatja be.

Oktatás[szerkesztés]

1970-ben alapították egyetemét, a Mato Grossó-i Egyetemet (Universidade Federal de Mato Grosso, UMFT).

Sport[szerkesztés]

Cuiabá egyike annak a 12 brazíliai városnak, mely mérkőzéseknek ad otthont a 2014-es labdarúgó-világbajnokságon. A tervek szerint négy csoportmérkőzést, a Chile–Ausztrália, az Oroszország–Dél-Korea, a Nigéria–Bosznia-Hercegovina és a Japán–Kolumbia mérkőzést rendezik majd a város újonnan épített stadionjában, a 39 859 fő befogadására alkalmas Arena Pantanalban.[4]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 9637815848  
  2. Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 9638577320  
  3. Estimativas da população residente nos municípios brasileiros com data em 1º de julho de 2013. ibge.gov.br (portugálul). Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (IBGE) (2013. júl. 1.) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (pdf)
  4. Arena Pantanal, Cuiaba. fifa.com (angolul) (Hozzáférés: 2014. jún. 10.) (html)

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 217. o. ISBN 9638577320  
  • Cuiabá. In Britannica hungarica világenciklopédia 4: Chamorro–David. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1995. 449. o. ISBN 9637815848  
  • Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. ISBN 9632432258

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuiabá (település) témájú médiaállományokat.