Kakukkfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy bozótkakukk (Centropus sinensis)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kakukkfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukkfélék témájú médiaállományokat és Kakukkfélék témájú kategóriát. |
_by_Tim_Peukert.jpg)
_-_Immature_at_Hodal_Iws_IMG_1207.jpg)
A kakukkfélék (Cuculidae) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe tartozó család.
A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szétbontja a családot és valamennyi alcsaládját különálló családként kezeli.
Előfordulásuk[szerkesztés]
Az egész világ mérsékelt övi és trópusi régióiban elterjedtek, de az óvilág trópusain élnek a legnagyobb számban.
Sík vidéken éppen úgy megtalálhatóak, mint az erdőségekben, egyesek a talajon, mások bokrokban vagy magas fákon keresik a táplálékukat.
Megjelenésük[szerkesztés]
A kakukk fajok hossza 16-90 centiméter közötti. Általában szürke vagy barna színűek, de néhány fajt vöröses vagy fehér foltok díszítenek, sőt a rézkakukkok tolla fémesen zöld csillogású, bizonyos trópusi fajok tollazata pedig a háton és a szárnyakon kékesen irizál. Néhány hosszú szárnyú, költöző kakukk kivételével rövid szárnyuk van. A farkuk hosszú, egyenes, és az egyes tollak vége általában fehér. A lábuk lehet viszonylag rövid vagy nagyon hosszú (földön élőknél), a külső ujjuk hátrafelé áll. Csőrük erős és kissé lefelé hajló. A nemek hasonlóak.
Életmódjuk[szerkesztés]
Többnyire rovarevő madarak. Rovarokkal, csigákkal, apróbb gerincesekkel, hernyókkal táplálkoznak - néhány gyümölcsevő kivételével.
Szaporodásuk[szerkesztés]
Egyes fajok költésparaziták, mások maguk nevelik fészeklakó fiókáikat.
Rendszerezés[szerkesztés]
A család az alábbi 6 alcsalád, 34 nem és 145 faj tartozik:
Aniformák[szerkesztés]
Az aniformák (Crotophaginae) alcsaládjába 2 nem és 4 faj tartozik:
- Guira – 1 faj
- Crotophaga – 3 faj
Földikakukkformák[szerkesztés]
A földikakukkformák (Neomorphinae) alcsaládjába 5 nem és 11 faj tartozik:
- Tapera – 1 faj
- Dromococcyx – 2 faj
- Morococcyx – 1 faj
- Geococcyx – 2 faj
- Neomorphus – 5 faj
Bozótkakukkformák[szerkesztés]
A bozótkakukkformák (Centropodinae) alcsaládjába 1 nem és 28 faj tartozik:
- Centropus – 28 faj
Valódi kakukkformák[szerkesztés]
A valódi kakukkformák (Cuculinae) alcsaládjába 12 nem 48 faja tartozik:
- Clamator – 4 faj
- Pachycoccyx – 1 faj
- Cuculus – 17 faj
- Cercococcyx – 3 faj
- Cacomantis – 8 faj
- Chrysococcyx – 15 faj
- Rhamphomantis – 1 faj
- Caliechthrus – 1 faj
- Surniculus – 2 faj
- Microdynamis – 1 faj
- Eudynamys – 4 faj
- Scythrops – 1 faj
Selyemkakukkformák[szerkesztés]
A selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) alcsaládjába 10 nem 26 faja tartozik:
- Ceuthmochares – 1 faj
- Phaenicophaeus – 1 faj
- Rhopodytes – 4 faj
- Taccocua – 1 faj
- Rhinortha – 1 faj
- Zanclostomus – 3 faj
- Dasylophus – 1 faj
- Lepidogrammus – 1 faj
- Carpococcyx – 3 faj
- Coua – 10 faj
Esőkakukkformák[szerkesztés]
Az esőkakukkformák (Coccyzinae) alcsaládjába 4 nem és 19 faj tartozik:
- Coccyzus – 9 faj
- Hyetornis – 2 faj
- Saurothera – 4 faj
- Piaya – 3 faj
Források[szerkesztés]
- Feduccia, Alan (1996): The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, New Haven. ISBN 0-300-06460-8
- Olson, Storrs L. (1985): Section VII.C. Cuculidae. In: Farner, D.S.; King, J.R. & Parkes, Kenneth C. (eds.): Avian Biology 8: 110-111. Academic Press, New York.
- IDRE Madárhatározó
- Róza Lajos: Aves
- Britannica Hungarica Világenciklopédia[halott link]
