Csupó Gábor
| Csupó Gábor | |
| Született | 1952. szeptember 29. (73 éves)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Arlene Klasky (1979–1995)[2][3] |
| Foglalkozása |
|
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1975- |
| Díjai | |
| Emmy-díjak | |
| Legjobb animációs műsor A Simpson család (1990, 1991) | |
Csupó Gábor (Budapest, 1952. szeptember 29. –) Kossuth-, kétszeres Primetime- és kétszeres Daytime Emmy-díjas magyar-amerikai animációs filmalkotó, producer, rendező, zenész. A világhírű hollywoodi Klasky-Csupó animációs stúdió társalapítója. Olyan ikonikus, sokszorosan díjazott, hollywoodi csillaggal is büszkélkedő animációs alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Simpson család, a Fecsegő tipegők, a Thornberry család, vagy a Jaj, a Szörnyek.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rajztehetségét édesapjától örökölte, aki noha mindig is látta Gábor tehetségét és forradalmi vizualitását, a kommunista Magyarországon kevésbé rebellis, s biztosabb megélhetést szánt fiának. Az iskolás fiú azonban nem adta könnyen magát. Komoly bosszúságot okozott édesapjának azzal, hogy folyton két örök szenvedélyének hódolt: hol koncertekre járt a Tabánba, hol pedig filmvetítésekre szökött be. Ekkoriban látta élete első rajzfilmjét, a 101 kiskutyát is, ami rögtön elvarázsolta. Elhatározta, hogy animációs filmalkotó lesz.[4]
Fázisrajzolónak jelentkezett a nagyhírű Pannónia Filmstúdióba, ahova a 400 jelentkező közül 1971-ben egyből fel is vették. Alig kezdte meg azonban a munkát – A Mézga család sorozaton dolgozott –, apja közbenjárására besorozták katonának a bajai harckocsizókhoz. 1972–1974 között volt katona. A két év katonai szolgálat után visszatérve már csak részmunkaidőben foglalkoztatták a Pannóniában. Hol fázisrajzolóként dolgozott, hol pedig nehéz filmtekercseket hordott a stúdióban. A korszak legnagyobb művészeit – Jankovics Marcellt, Nepp Józsefet és Dargay Attilát – látva, amint eldugott, sötét és zugos szobákban görnyednek az asztal felett, megfogalmazódott benne, hogy más utat fog választani.[5]
Nagy álma, egy saját animációs stúdió létrehozásának lehetősége a kommunista Magyarországon azonban elképzelhetetlen volt. 23 éves korában, 1975-ben többek közt Mándoki Lászlóval és három másik barátjával együtt titokban elhagyta Magyarországot. Disszidálása után Stockholmban kapott munkát a Team-Film animációs stúdióban, ahol Svédország első egész estés animációs filmjén dolgozott. Két év után szabadúszóként kezdett dolgozni, kisebb megbízásokat vállalt.[6] Ezek kapcsán ismerkedett meg Arlene Klasky-val, akivel 1979-ben Los Angelesbe költözött.
A nagyhírű Hanna-Barbera stúdióban kapott animátori állást, ahol közvetlen főnöke, nagy ikonja, a 101 kiskutya főanimátora, Bill Kyle lett. A Scooby-Doo-n dolgozott fázisrajzolóként. Az első Los Angeles-i munkája is csalódással töltötte azonban el, nem volt tere a kreativitásnak, csupán futószalagon gyártották a rajzfilmeket, nem érdekelte a stúdiót a minőség. Nyolc hónappal később, amikor véget ért a sorozatszezon, hollywoodi szokás szerint a nyári szünidőre leépítették. Csupó elhatározta, hogy nem tér vissza a céghez, hanem saját lábra áll. Akkori párja, Arlene Klasky nem jött ki a két üzlettársával, így összerakták portfóliójukat és létrehozták a Klasky Csupo Inc.-et 1981-ben, amely ma az egyik legikonikusabb rajzfilmstúdió a világon.[5]
Eleinte csak ketten dolgoztak, a stúdiót egy hálószobában rendezték be. Egy nagyobb rendelés miatt bővíteniük kellett a létszámot, 10-12-en lettek. Leginkább reklámfilmeken, videókon és filmelőzeteseken dolgoztak. Hamar elterjedt a hírük Hollywoodban, mert gyorsan, olcsón és jó minőségben gyártották az anyagokat.
Több száz kisebb munka szállítása után jött az áttörés: a Gracie Films felkérte a stúdiót, hogy készítsen másfél perces rajzfilmbetéteket a Tracy Ullman showba. Egy idő után a showt már csak ezekért a betétekért nézte a közönség, úgyhogy a 20th Fox megbízást adott egy félórás epizódokból álló sorozat elkészítésére. Eleinte sokat kellett veszekedniük a producerrel, mert nem tetszett neki a figurák sárga és kék színe, de Csupóék meggyőzték őket, így elindulhatott világhódító útjára a Simpson család.[7]
Az első sorozat tizenhárom epizódból állt, a stúdió munkatársainak a száma pedig 150-re emelkedett. Hatvanöt rész készült el három év alatt.
A Nickelodeon csatorna is felkérte a stúdiót egy sorozat elkészítésére, ekkor született meg a Fecsegő tipegők, amely szintén világsiker lett, 150 epizód, valamint három egészestés játékfilm készült belőle. A Fecsegő tipegők 13 szezonja alatt több mint 20 rangos díjat, köztük 4 Daytime Emmy díjat és 6 Kid’s Choice Awards díjat nyert. A sorozatból készült mozifilm a Paramount forgalmazásában az első animációs mozifilm lett az Egyesült Államok történetében, amely nem Disney filmként 100 millió dollár feletti bevételt hozott a tengerentúlon. A Fecsegő tipegők 2001-ben csillagot kapott a hollywoodi Walk of Fame-n.
Ezután sorra készültek a szériák: Aahhh, Real Monsters! (85 epizód), Santo Bugito (13 epizód) Duckman (88 epizód), Wild Thornberrys (85 epizód plusz egy játékfilm), Rocket Power (85 epizód) Stressed Eric (13 epizód), Edith Ann As Told by Ginger (85 epizód), All Grown Up, majd az IMMIGRANTS, egy felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, melynek magyar vonatkozása is van: Csupó saját élményeit is beleszőtte a főszereplő alakjába, Joskába, a magyar menekültbe, aki Kaliforniában üldözi az amerikai álmot – és a csajokat – Vlad nevű orosz barátjával.[7]
Életműve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2009 és 2022 között Kollarik Tamás és Takó Sándor aktívan dolgoztak azon, hogy Csupó Gábor életművét átfogóan dokumentálják magyar és angol nyelven. A két szerző interjúk, archív anyagok, fotók és kevésbé ismert dokumentumok felkutatásával igyekezett feltárni az animátori, rendezői és produceri munkásságát, mind Magyarországon, mind külföldön. A cél az volt, hogy ne pusztán tudományos életrajz szülessen, hanem a nagyközönség számára is olvasható, vizuálisan gazdag kötet, amely példát mutat a fiatalabb nemzedékeknek.[8]
A kötetet Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig címmel mutatták be 2022 őszén, a FilmHungary és az MMA MMKI (Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete) közös kiadásában.[9] A kötet kb. 351 oldalas albumszerű kiadványként készült, mely kronológikusan mutatja be Csupó életét és karrierjét – kezdve magyarországi ifjúsági éveitől Hollywoodig.[10] A könyv bemutatóján a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) ünnepi eseményén, ahol Csupó Gábort címzetes egyetemi tanári kinevezésben is részesítették. A könyv tervezője, Ferencz Mihály elmondta, hogy a kötet vizuális stílusát részben Csupó munkásságához alakították.[11]
A kötet bemutatója és megjelenése széles érdeklődést váltott ki a hazai kulturális és filmes sajtóban. A Magyar Nemzet kiemelte, hogy Csupó életútja rendkívül kalandos és „filmtörténeti jelentőségű”. A Film.hu beszámolója szerint az ünnepségen Ternovszky Béla és Rófusz Ferenc is részt vett, akik személyes emlékekkel, anekdotákkal színesítették a beszélgetést.[12][13]
A könyvbemutatón a Kollarik–Takó szerzőpáros bejelentette, hogy a könyvre és tíz éves kutatási anyagukra építve dokumentumfilmet kívánnak készíteni Csupó Gábor életéről.[14][nincs a forrásban]
Munkái
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sorozatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Simpson család (1989–1992)
- Fecsegő tipegők (1991–1997)
- Jaj, a szörnyek! (1994)
- Duckman (1994–1997)
- A Thornberry család (1998)
- Rugrats mozi – Fecsegő tipegők – Rugrats (1998)
- Rocket Power (1999)
- Ginger naplója (2000–2006)
- A fecsegő tipegők Párizsban – Rugrats 2. (2000)
- Fecsegő tipegők – A vadon szaga – Rugrats 3. (2003)
- Fecsegő tipegők – Mindenki felnőtt! (2003–2007)
Játékfilmek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Híd Terabithia földjére (2007)
- Immigrants – Jóska menni Amerika (2008)
- Holdhercegnő (2008)
- Pappa Pia (2017)
Diszkográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Allegro Absurdito (1993)
- Zombient Music (1994)
- The Deconstructed Sounds of Karen Han – Industrium Post Mortem: China (1996)
- The Lighter Side of Dark: A Compilation of Tone Casualties Releases (1996)
- Colon (1997)
- Liquid Fire (2001)
- Kalmopyrin (2002)
- Wrong Planet (2005)
- Pillowtron (2007)
- Stolen Songs from Mars (2009)
- Terrain (2010)
- Ghosts of Cairo (2010)
- Pretty Damn Pretty (2013)
- Beyond (2013)
- Why Cry When You Can Fly (2014)
- Flamboyant Eruptions (2015)
- Splendid (2017)
- Necessito Tu Amor (2018)
- Holly Molly (2018)
- Kingdom of Disturb (Nostalghia Remix) (2018)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2015. október 13.
- 1 2 Who's Who in Animated Cartoon, Csupo, Gabor
- ↑ Gary Susman (2003. január 31.). "Wild at heart". Hozzáférés: 2017. szeptember 20.
- ↑ Origo. ""Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni"". https://www.origo.hu/. Hozzáférés: 2020. május 26.
{{cite web}}: External link in(súgó)|work= - 1 2 Népszava. "A másik fénypont nyomában – Interjú Csupó Gáborral". nepszava.hu. Hozzáférés: 2020. május 26.
- ↑ "Csupó Gábor". PORT.hu. Hozzáférés: 2020. május 26.
- 1 2 "Csupó Gábor, a legismertebb magyar rajzfilmes". Fókusz - VAJDASÁGI ISMERETTERJESZTŐ ÉS TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTŐ PORTÁL. Hozzáférés: 2020. május 26.
- ↑ "Könyv készült Csupó Gábor munkásságáról". Dot & Line. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ "Könyvbemutató: Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig". Könyvbemutató: Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ Csupó Gábor - A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig (Kollarik Tamás - Dr. Takó Sándor). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ "Könyv jelent meg Csupó Gáborról". kultura.hu. 2022. szeptember 28. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ "Csupó Gábor fenékbe rúgta az egész Disney-iskolát". filmhu - a magyar moziportál. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ admin (2022. szeptember 28.). "A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig - Csupó Gábor világhírű animációs filmesről szóló könyvet mutattak be". Színház.online. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
- ↑ "Könyvbemutató: Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig - MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet". Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Csupó Gábor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- A legismertebb magyar rajzfilmes: Csupó Gábor (Patrovits Tamás interjúja – 2004). Manifeszt.hu. 2004. okt. 5.
- Csupó Gábor a PORT.hu-n (magyarul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kollarik Tamás–Takó Sándor: Csupó Gábor. A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig; FilmHungary, Bp., 2022 (Magyarok Hollywoodban könyvsorozat)