Csehország budapesti nagykövetsége
| Csehország budapesti nagykövetsége | |
.jpg) | |
| Rangja | nagykövetség |
| Küldő ország | Csehország |
| Fogadó ország | Magyarország |
| Alapítva | 1993 |
| Vezető | Bial Tibor (2019. szeptember 2. – ) |
| Beosztása | cseh nagykövet Magyarországon |
| Irányítószám | 1064 |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím | Rózsa utca 61. |
| Ellenkező képviselet | Magyarország prágai nagykövetsége |
| Elhelyezkedése | |
 Csehország budapesti nagykövetsége
Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″ | |
| Csehország budapesti nagykövetsége weboldala EmbassyPages.com ID | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csehország budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat. | |
Csehország budapesti nagykövetsége (csehül: Velvyslanectví České republiky v Budapešti) Magyarország és Csehország kapcsolatainak kiemelt intézménye. A képviselet 1993. január 1-jén, Csehszlovákia szétválását követően vált cseh misszióvá, korábban Csehszlovákia budapesti nagykövetségeként működött. Az intézmény Budapest VI. kerületében, a Rózsa utca 61. szám alatt található, a konzuli hivatal ugyanannak az épületnek az oldalbejáratánál, a Szegfű utca 4.-ben van.
Történelmi előzmények[szerkesztés]
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as szétbomlása után jött létre Csehszlovákia. 1939-ig állt fenn ez az államalakulat, ekkor a cseh területeket, a Szudétavidéket, valamint Morvaországot Németország megszállta és Cseh–Morva Protektorátus néven a Harmadik Birodalomhoz csatolta. A fennmaradó területekből Felvidék Magyarországhoz került, létrejött a Tiso-féle első Szlovák Köztársaság, valamint egy rész Lengyelországhoz került. A második világháborút követően szövetségi köztársaságként ismét létrejött Csehszlovákia, mely 1992 utolsó napjáig maradt együtt: ekkor bomlott fel Cseh és Szlovák Köztársaságra.
A nagykövetség épülete[szerkesztés]
.jpg)
A Rózsa utcai ingatlan a közintézménnyé válása óta cseh, vagy csehszlovák érdekeket szolgált, 1922-ben meg is vásárolták.[1] Bár 1945 után visszakapták az ingatlant, a követség legfeljebb néhány hónapig működhetett itt, mert újranyitásának dátuma 1947. szeptember 17., de az 1948 márciusi telefonkönyvben már a Stefánia (akkor: Vorosilov, majd Népstadion) út 22-24. szám alatt szerepelt, [2] a Rózsa utcában a konzulátus és a kereskedelmi kirendeltség maradt. 1954. január 18-án nagykövetségi szintre emelték a képviseletet.[3] Csehszlovákia rendszerváltás utáni szétválás során az volt a megállapodás, hogy ahol cseh nemzetiségű a nagykövet, ott az ingatlan Csehországé lesz, ahol szlovák diplomata szolgál, ott az épület is Szlovák tulajdonba kerül. Mivel Rudolf Chmel akkori csehszlovák nagykövet szlovák nemzetiségű volt, így a Stefánia úti ingatlan került szlovák, a Rózsa utcai épület pedig cseh tulajdonba.[4]
Nagykövetek[szerkesztés]
- 1993–1994 Michal Černý ügyvivő
- 1994–1998 Richard Pražák nagykövet
- 1998–2002 Rudolf Jindrák nagykövet
- 2002–2006 Hana Hubáčková nagykövet
- 2006–2010 Jaromír Plíšek nagykövet
- 2010–2014 Helena Bambasová nagykövet
- 2014–2019 Juraj Chmiel nagykövet
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Cseh Köztársaság Nagykövetsége épületének (Budapest, Rózsa u. 61.) története. Cseh nagykövetség honlapja (2016. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)
- ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora: 1948. március. Budapest: Szikra Könyvkiadó. 1948. 44. o.
- ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 95. o. arch Hozzáférés: 2019. augusztus 11.
- ↑ Diplomáciai „Ki kicsoda?”: Magyar-szlovák-cseh követségek. Népszabadság, LI. évf. 4. sz. (1993. január 6.) 1. o. (fizetős hozzáférés)
Diplomáciai missziók Magyarországon  | |
|---|---|
| Nagykövetségek | |
| Főkonzulátusok | |
| Megszűnt képviseletek | Szovjetunió (Budapest) |
