Ausztria budapesti nagykövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ausztria budapesti nagykövetsége
Rangja nagykövetség
Küldő ország Ausztria
Fogadó ország Magyarország
Vezető Elisabeth Ellison-Kramer (2017. február 6. – )
Beosztása osztrák nagykövet Magyarországon
Irányítószám 1068
Cím Benczúr utca 16.
Ellenkező képviselet Magyarország bécsi nagykövetsége
Elhelyezkedése
Ausztria budapesti nagykövetsége (Budapest)
Ausztria budapesti nagykövetsége
Ausztria budapesti nagykövetsége
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 04′ 23″
Ausztria budapesti nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID

Ausztria budapesti nagykövetsége (németül: Österreichische Botschaft Budapest) a két ország kapcsolatainak kiemelt intézménye, az önálló Ausztria legrégebbi külképviseleteinek egyike (1918-ban nyitották). A követség épülete Budapest VI. kerületében, a Benczúr utca 16. szám alatt található, a nagykövet 2019-ben Elisabeth Ellison-Kramer.

Története[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása pillanatában a legfontosabb reláció az osztrákoknak a magyar, a magyaroknak az osztrák lett, hiszen mindaz, ami addig belpolitikai kérdés volt, ettől kezdve külpolitikai tényezővé vált. Ausztria (1919 őszéig Német-ausztriai Köztársaság) ezért már a szétválást követő hetekben, 1918. november 22-én[1] megbízta Hans Cnoblocht, hogy képviselje az új kormányt Magyarországon. Cnobloch jó választásnak bizonyult, 1922-ig vezette a missziót, jelentései, táviratai, az osztrák külüggyel folytatott telefonbeszélgetéseinek leiratai évtizedek óta fontos forrásai a korszak kutatóinak. A követség a két világháború között az V. Akadémia utca 17. szám alatt működött. 1938. március 12-én a Német Birodalom megszállta Ausztriát, létrejött az anschluss, ezzel Ausztria önálló állami léte átmenetileg befejeződött,[2] a követség munkája pedig ellehetetlenült, hiszen Magyarországon már volt német követség, ezért az osztrák külképviseletet felszámolták, az utolsó követ, Eduard Baar-Baarenfels április 4-én elutazott Magyarországról, ám hazájában védőőrizetbe vették.[3]

A második világháborút követően 1946 februárjában érkezett Budapestre Meinrad Falser követségi tanácsos, hogy képviselője legyen hazájának. A II. kerületi Árvácska utcában nyitott irodát, ami több mint egy évtizedig volt címe az osztrák képviseletnek. 1947 elején került sor először politikai képviseleti, majd 1948-ban követségi szintű intézmény nyitására. Az első követségi ügyvivő (nem követ) Paul Wilhelm-Heininger volt 1948. március 3-tól. 1954-ig kölcsönösen csak ügyvivők teljesítettek szolgálatot, az úgynevezett követek cseréje jegyzékváltásnak köszönhetően az első tényleges követ - Olivier Rességuier - kivenezésére 1954. augusztus 23-án került sor.[4]

A Benczúr utcai épületben 1959 óta bérel irodákat az Osztrák Köztársaság,[4] az egész követségi apparátus átköltöztetésére az Árvácska utcából azonban csak 1961. december 4-én került sor,[5] majd 1969. augusztus 13-án az osztrákok megvásárolták az épületet.[4]

1964. október 31-én emelték nagykövetségi szintűvé az intézményt, az első osztrák nagykövet Simon Koller lett.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rudolf Agstner: Handbuch des Österreichischen Auswärtigen Dienstes: Band 1: 1918 – 1938. Bécs: LIT Verlag Gmbh. 2015. 374. o.  
  2. Külpolitikai adatok az 1938. évről. Budapest: Magyar kir. Külügyminisztérium. 1939. 13. o.  
  3. Baar-Baarenfels in Schutzhaft. (németül) Pester Lloyd, LXXXV. évf. 106. sz. (1938. máj. 12.) 2. o. (fizetős hozzáférés)
  4. a b c A diplomáciai kapcsolatok története. Ausztria budapesti nagykövetsége (2007) (Hozzáférés: 2019. szept. 11.)
  5. KÖZLEMÉNY. Népszabadság, XIX. évf. 284. sz. (1961. dec. 3.) 15. o.
  6. Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 89. o.