Csak egy éjszakára… (vers)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyóni Géza

A Csak egy éjszakára... Gyóni Géza 1914. novemberében Przemyślben írt háborúellenes verse.

A magyar katonák vitézségét Gyóni Géza hirdette, Ady hangján nevelt verseiben, melyek a körülzárt Przemyśl várából és orosz hadifogságból érkeztek haza, romantikus körülmények között. De Gyóni sem a háborút dicsőítette, csak szegény harcosokat, és legerősebb verse, a Csak egy éjszakára a harctéren szenvedők rettenetes felkiáltása azok ellen, akik távoli, védett helyeken dicsérik vagy nem dicsérik a mások vére hullását, a haldokló gladiátor átka a nézők ellen.
Szerb Antal[1]

A költemény keletkezése[szerkesztés]

Gyóni Géza 1914 nyarán a szerbiai hadüzenetet követően lelkesen, a propaganda-hangulatnak megfelelve leendő romantikus hősként indult a háborúba. A keleti frontról küldte haza lelkesítő harci költeményeit. Lírája először a háborút dicsőítette,[2] később azonban eljutott annak teljes tagadásáig.[3]

1914 őszén Przemyśl erődjében szolgált, amit az orosz csapatok többször is megtámadtak, az első ostrom 1914. szeptember 17-től október 10-ig tartott. A költő ekkor személyesen is átélte a háború borzalmait: már körülötte is hullottak a gránátok, jajongtak a sebesültek, nyöszörögtek a haldoklók;[4] a halálba küldött emberek között költői hangja is megváltozott. Október 3-án kelt levelét repülő hozta ki: „Még élek”. Október 6-án éjjel a Werk I/1. udvarába behatoltak az oroszok, de a védők tartották az erődöt. Gyóni Géza másokkal együtt vállalkozott arra, hogy értesülést hoz az erőd helyzetéről, de a pusztító ágyútűzben ezt lehetetlen volt megvalósítani. Többek között ezen éjszaka rémségeinek hatására írta meg legemlékezetesebb versét, a Csak egy éjszakára... címűt.

Értékelése[szerkesztés]

Hatásos, ma sem érdektelen költemény, a maga idejében pedig bizonyára valósággal megdermesztette az olvasókat, a versben a harcok apokaliptikus dimenziót nyernek. A „véres víz” A jelenések könyvében[5] olvasható jóslat beteljesedésének is tekinthető, ahogyan maga a háború is.[6]

A vers szóképi szintje inkább a konkrét valóságra támaszkodik, a romantikus stílus és a modern között ingadozik. Az alapvető formaszervező megoldása képi szinten a megszemélyesítés, verselése felező tizenkettesre épülő.

A vers retorikai alaphelyzete a megszólítás. A többes szám első személyű beszélő („mi”) szólít meg egy szintén kollektív alanyt („ti”) egy harmadik személyű közösségről („ők”) szólva: „küldjétek el őket”. A célzatos költői beszéd célja a szolidaritás.

A Csak egy éjszakára... e két sora: „Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,/S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek” egybecseng a Családi kör két sorával: „Mintha lába kelne valamennyi rögnek,/Lomha földi békák szanaszét görögnek” – a transzpozíció azonban elfogadhatóan önálló értékűvé teszi az utód-szöveget.[7]

Ebben a költeményben a tömegek, egyszerű katonák hangján szólalt meg. Segélykiáltása közérthető, a közösségért kiálló költő bátor véleménynyilvánítása, egyértelműen megfogalmazza a háborúból hasznot húzók felelősségre vonásának elkerülhetetlenségét. Ez a verse egész életművének egyik legjobb, legmaradandóbb darabja.[8]

A vers szövege[szerkesztés]

A Przemyśl erőd
Közelharc az első ostromkor
Erődrészlet ostrom után
Emléktábla Budapesten a Margit hídnál

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
        Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
        Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
        Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, -
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
        Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam... feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
        Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
        Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
        Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

Érdekesség[szerkesztés]

  • Gyóni Géza műve Watson Kirkconnel tolmácsolásában Londonban I. díjat nyert, mint olyan háborús költemény, melynek szerzője maga is részt vett a háborúban.[9]
  • A Ludwig Baka tábori újságban megjelent a vers paródiája[10]

Irodalom[szerkesztés]

  • Nagy Lajos: Egy magyar bárd sorsa, Gyóni Géza élete és költészete, 1917

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szerb Antal: Magyar irodalom történet (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992, 487. oldal) ISBN 9631419789
  2. A világégés kezdetekor még Thomas Mann, Anatole France is azt gondolta, hogy nemzete az igazságért, a humanitásért, az egész emberiség üdvéért küzd, és az ellenséges oldal maga a kárhozat. Nagyon kevés igazán nagy elme tudott úgy ellenállni a legelső pillanattól kezdve a háborús uszításnak, mint Bernard Shaw, Romain Rolland vagy Ady Endre.
  3. KKBK: Gyóni Géza, a katonaköltő zseni (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  4. Przemyśl első ostromakor az orosz hadsereg vesztesége 10 ezer fő, a védőké mintegy 3-4 ezer.
  5. A jelenések könyve 8,7–8
  6. A jelenések könyve 6
  7. A vers értékelése szakasz Mekis D. János: Modern apokalipszis Ady és a háborús költészet munkája nyomán készült.
  8. MEK: Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka - Gyóni Géza (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  9. Gulyás: Magyar írók élete és munkái I. 59.
  10. Bács megyei Napló, 1917. január 25.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]