Csöbörcsök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csöbörcsök
Közigazgatás
Körzethívószám 557
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Csöbörcsök (Moldova)
Csöbörcsök
Csöbörcsök
Pozíció Moldova térképén
é. sz. 46° 41′ 00″, k. h. 29° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 00″, k. h. 29° 44′ 20″

Csöbörcsök vagy Töbörcsök (románul Cioburciu, oroszul Чобручи [Csobrucsi]) a Moldovától elszakadt Dnyeszter Menti Köztársaságban található település a Prut folyón túl, a Dnyeszter partján. Valószínűleg a legkeletibb csángó falu volt. 1989-ben 8880 lakosa volt.

A faluba a 16. század elején érkeztek dnyeszterfehérvári (akkermani) magyarok, akiket Hunyadi János telepített a városba 1450 körül (Egyesek szerint határőrzésre odatelepített népességről vagy etelközi maradványmagyarságról van szó).

A település neve Jerney János[1] és Kiss Lajos szerint besenyő vagy kun eredetű,[2] mindkettőjük szerint kapcsolatban áll a Töbörzsök helynévvel (ma Sárbogárd része).

A falu a 16. században mezővárossá nőtte ki magát, lakói főleg kereskedelemmel és mezőgazdasággal foglalkoztak. Lakói hosszú ideig őrizték magyar nyelvüket, 1750-ben a népesség fele még beszélt magyarul.

Az 1768-1774 közti orosz-török háború során a falu elnéptelenedik, a visszavonuló tatár sereg a Krími félszigetre viszi a lakosok egy részét. A visszatérők között már nincsenek magyarok, legalábbis az 1771-es és 1772-es orosz összeírások neveinek elemzése szerint.[3]

Ma lakosságának többsége moldáv, csak egy-két családnév utal magyar eredetre.

Egyházi élete[szerkesztés]

A csöbörcsöki magyar katolikusokról az első említés 1632-ből való, Paolo Bonnici ferences misszionárius szerint a Pruton és a Dnyeszteren túl, a tatárok pusztáinál 12 ház katolikus található, viszont 300 család régen szintén katolikus volt, csak a paphiány miatt átálltak ortodoxnak vagy lutheránusnak.1639-ban Niccolo Barsi de Lucca szerint 30 házban magyar katolikusok élnek, s nemrég épült templomuk van. A lengyelországi jezsuiták moldvai missziójának 1654. április 6-i jelentése szerint Csöbörcsökön és körülötte mintegy 20 faluban nagyobbrészt katolikus magyarok laknak. Damokos Kázmér, a csíksomlyói ferences kolostor főnöke 1657-ben hat vagy hét katolikus faluról tud Csöbörcsök környékén. 1767-ben Zöld Péter néhány nap alatt 7139 személyt gyóntatott és 2512-t keresztelt meg.[4]

1767-ben katolikus temploma „a város közepén van kőből, fatoronnyal. Van két ezüst, jól megaranyozott kelyhük, négy miseruhájuk a többi öltözettel együtt különféle színben. Tehát minden eszköz elég illendő, egy művészi kézzel emelt oltár van templomban, és azon a mennybe felvett Boldogságos Szűz Mária képe van festve”.[5]

Papjai:

  • 17. század vége: Vaszi pap.[6][7]
  • 1706. július vége, augusztus eleje - 1709. december 6. után: Lippay István. 1706. június 6-án Bay Mihály és Pápai Gáspár jelentik II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a csöbörcsökiek kérését, hogy küldjön számunkra papot. Lippay 1706. augusztus 6-án már levelet ír, amelyben leírja fogadtatását a faluban.[8] 1709. december 6-án még mindig ott tartózkodik, Ráday Pál így ír róla naplójában: "Jött hozzám (Kausányba /Căuşeni, Moldvai Köztársaság) azon pap ember, kit ennekelőtte négy esztendővel a felséges fejedelem Tatár­országba küldött ott egy Csoburcsi nevű faluban lakos magyaroknak kívánságára, beszélvén sok kérdezkedések között eredetét azon magyarok ott lété­nek, hogy tudniillik minekutána I. Ulászló (László) király Várnánál megverettetett a törökök által, és azután csakhamar magyar Neszterfejérvár is – mit törökül Akkermannak hínak és a Dnjesztr (Neszter) partján, a tenger mellett van épitve – kezökre esett, akkor ma­radtak el az ott való lakosokból, most jobbágysága alatt lévén magának a tatár khánnak (hámnak), aki őket aga által több, Budzsakban (Bucsákban) levő jószágival együtt kormányoztatja."[9]
  • 1731. október 3-án arról értesülünk, hogy a de Propaganda diákjaként Csűrös József papnövendék kéri Csöbörcsökre való kinevezését.[10] Később Zöld Péter ezt írja róla: „tíz évig mint plébános volt náluk, és ott halt meg”.[11]
  • 1767 májusában Zöld Péter székely pap és páter Ferenc huszvárosi plébános 11 napot tölt a településen, megállapítja, hogy a helyiek jó katolikusok, ámbár 17 éve nem láttak papot.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jerney János: Keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett: 1844 és 1845, I–II. köt., Pest, 1851, 1. kötet 55.
  2. Kiss Lajos: 'Földrajzi nevek etimológiai szótára.' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, Csobrucsi címszó
  3. Ion Chirtoaga, Targuri si cetati din sud-estul Moldovei (secolul al XV-lea – inceputul secolului al XIX-lea), Editura «Prut International», Chisinau, 2004), kivonata itt: [1]
  4. Sántha Attila: Három magyar eredetű besszarábiai helynév: Orhei, in: Székelyföld, 2012. február [2]
  5. Domokos 1931 58. o.
  6. Zöld Péter szerint „azt azonban megjegyezték, mint őseiktől átvett dolgot, a csöbörcsöki öregek, hogy a múlt században sok éven át egy Vaszi papnak mondott, magyar nemzetbeli időzött közöttük”.
  7. Domokos 1931 56. o.
  8. Moldvai csángó-magyar okmánytár, szerk. Benda Kálmán, Budapest, 2003, 767.
  9. Régi magyar utazók Európában 1532-1770. Eredeti kútfőkből összeállította Szamota István, Nagybecskerek, 1892, 63.[3]
  10. Dumea 2003 114. o.
  11. Domokos 1931 56. o.
  12. Domokos 1931 57. o.

Források[szerkesztés]