Közönséges kecskerágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csíkos kecskerágó szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges kecskerágó
Közönséges kecskerágó termések
Közönséges kecskerágó termések
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Kecskerágó-virágúak (Celastrales)
Család: Kecskerágófélék (Celastraceae)
Nemzetség: Kecskerágó (Euonymus)
Alnemzetség: Euonymus subg. Euonymus
Fajcsoport: Euonymus sect. Euonymus
Fajsor: Euonymus ser. Euonymus
Faj: E. europaeus
Tudományos név
Euonymus europaeus
L.
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges kecskerágó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kecskerágó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kecskerágó témájú kategóriát.

A közönséges kecskerágó, vagy csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) a kecskerágó-virágúak (Celastrales) rendjébe és a kecskerágófélék (Celastraceae) családjába tartozó faj.

Az Euonymus nemzetség típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges kecskerágó csaknem egész Európában előfordul. Ősszel pirosló, sötét rózsaszín tok termésekkel megrakott bokrai igen mutatósak. Ez a növényfaj Európán kívül még megtalálható Törökországban és a Kaukázusban is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lombhullató, jó sarjadzóképességű, 1 - 7 méter magas cserje vagy kis fa, széles, boltozatos koronával. Ágai sűrűn helyezkednek el egymás fölött, terpedten szétállnak, kérgük szürkés- vagy vörösbarna. A fiatal ágak zöldesbarnák, gyengén négyélűek vagy 2 - 4, barna paraléc fut rajtuk hosszanti irányban, és felületüket számos paraszemölcs borítja. A 3 - 10 centiméter hosszú és 2-3,5 centiméter széles levelek egyszerűek, hosszúkás lándzsásak vagy hosszúkás tojás alakúak, ékvállúak. Csúcsuk hegyes vagy tompa, szélük finoman csipkés, fűrészes, kopaszok, felül szürkészöldek, fonákjukon világosabbak.

Termése mérgező. Többek között olyan alkaloidákat tartalmaz, mint a teobromin és a koffein, nedve különösen keserű. A termés elfogyasztása máj- és vesekárosodást, vagy halált okozhat.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges kecskerágó élőhelye nyirkos és száraz erdők, ligetek, cserjések, sövények, a síkságtól 1200 méter magasságig. A tápanyagban gazdag, meszes, jó vízellátású és mély rétegű vályogtalajokat kedveli.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]