Csíkos karvaly

Csíkos karvaly
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Héjaformák (Accipitrinae);
Nem:	Accipiter;
Faj:	A. striatus;
Tudományos név
	Accipiter striatus; Vieillot, 1808
Elterjedés
	Elterjedési területe (a narancssárgában csak költ, a kékben csak áttelel és a lilában állandó)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Csíkos karvaly témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos karvaly témájú médiaállományokat és Csíkos karvaly témájú kategóriát.

A csíkos karvaly (Accipiter striatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1808-ban.^[3]

Alfajai

Accipiter striatus perobscurus (Snyder, 1938) - Haida Gwaii sziget (Brit Columbia)
Accipiter striatus velox (A. Wilson, 1812) - Kanada és az Amerikai Egyesült Államok nagy része
Accipiter striatus suttoni (van Rossem, 1939) - Új-Mexikó déli része és Mexikó keleti része
Accipiter striatus madrensis (Storer, 1952) - Mexikó délnyugati része
Accipiter striatus fringilloides (Vigors, 1827) - Kuba
Accipiter striatus striatus (Vieillot, 1808) - Hispaniola
Accipiter striatus venator (Wetmore, 1914) - Puerto Rico ^[2]

Előfordulása

Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban fészkel, telelni délre vonul. Természetes élőhelyei tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és cserjések valamint városias régiók.^[4]

Megjelenése

Testhossza 34 centiméter, szárnyfesztávolsága 51–68 centiméter, testtömege 85–208 gramm közötti.^[5] Nagy szemei és hosszú markoló lába van.

Életmódja

Alacsonyan repülve vadásznak zsákmányukra, ami általában kis énekesmadarak. Széles szárnyukkal siklanak, hosszú farkuk a hirtelen irányváltást segíti.

Szaporodása

Fákra gallyakból építi fészkét és tollakkal béleli ki. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 35 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. november 10.
1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. november 10.
↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. november 10.
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. november 10.
↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2020. november 10.

További információk

Képek az interneten a fajról
"Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe". 2019. június 21. dátummal az eredeti címről archiválva.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. november 10.

[B-2] 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. november 10.

[E-3] "Avibase". Hozzáférés: 2020. november 10.

[C-4] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. november 10.

[F-5] "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2020. november 10.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]