Celastrus paniculatus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Celastrus paniculatus
Termései
Termései
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Kecskerágó-virágúak (Celastrales)
Család: Kecskerágófélék (Celastraceae)
Nemzetség: Celastrus
Faj: C. paniculatus
Tudományos név
Celastrus paniculatus
Willd.
Szinonimák
  • Celastrus dependens Wall.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Celastrus paniculatus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Celastrus paniculatus témájú kategóriát.

A Celastrus paniculatus magjai

A Celastrus paniculatus, közismertebb nevén „intelligencia fa”[forrás?] Indiában őshonos, de számos országban vadon is elterjedt kúszócserje, amelynek magvait az ajurvédikus gyógyászat használja változatos célokra.

Leírás[szerkesztés]

Felhasználás[szerkesztés]

Vértisztító, afrodiziákum, daganatellenes, erősíti az emésztést. Alhasi és bőrproblémák, bénulás, szívgyengeség, lepra, reuma és ízületi fájdalmak ellen is használatos. Intellektusfejlesztő, kognitív memória- és egyben álomélesítő. A szellemi képességekre kifejtett kiváló hatásait a nyugati orvostudomány is elismerte.[forrás?] Ismételt gyógyszerészeti kísérletek igazolták a magok koncentráló- és tanulási képességet erősítő hatását, ami fizikális és mentális területen egyaránt megfigyelhető.[forrás?]

Aktív alkaloidjai többek között a celasztrin és a paniculatin. A magok tartalmazzák a hatóanyagot; kissé fanyarak, keserűek, ezért gyakran természetes édesítővel együtt fogyasztják.

Ellenjavallata nem ismert. Depresszió és hisztéria kezelésében is mellékhatások nélkül alkalmazható.

Gyógyászati jelentőség[szerkesztés]

2013 augusztusában egy egereken végzett tanulmány kimutatta az egerek memóriateljesítményének jelentős javulását a növény magjainak hatására. Az eredmény lenyűgöző volt, az egerek 3–4-szer gyorsabban tudták elsajátítani az útvesztők útvonalát.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]