Bálna (építmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(CET-Budapest szócikkből átirányítva)
Bálna
Bálna Budapest, CET
A Bálna 2013-ban
A Bálna 2013-ban
Becenév: Üvegbálna, Cet
Hely 1093 Budapest,
Fővám tér 11-12.
Építési adatok
Építés éve 2009–2013
Megnyitás 2013. november 8.[1]
Védettség a budai Duna-part világörökségi védőzónájában található, de maguk a Közraktár épületek nem védettek
Tervező ONL Hungary Kft.
Építész(ek) Kas Oosterhuis
Hasznosítása
Felhasználási terület kultúra, gasztronómia, kereskedelem, szabadidős tevékenység, szolgáltatások
Tulajdonos Fővárosi Önkormányzat
Alapadatok
Alapterület Bruttó szintterület: 30 574 m2
Haszn. alapterület: 11 772 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 4
Elhelyezkedése
Bálna (Budapest)
Bálna
Bálna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálna témájú médiaállományokat.

A Bálna (a logó alapján néha Bálna Budapest, korábban CET) kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ IX. kerületében, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a pesti Duna-parton.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közraktárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedően fontos szállítási útvonala volt a Duna. A magyar gabona igen jelentős hányadát ugyanis vízi úton szállították. Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton 1874-ben a Fővámház és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak[2] négy csarnoka. A közraktárak építését 1881-ben fejezték be. Két évvel később épült meg mellette – a Boráros térnél – az Elevátor-ház, a gabonaszállító hajók rakodóállomása.[3]

Az „üvegbálna”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21. század elejére a Közraktárak épületegyüttesének állapota leromlott. Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona építészirodája[4] készítette el egy olyan új épület terveit, amely a négy raktárépületből kettőt átriummal kapcsol össze, egyben pedig a Duna-parttal párhuzamosan meghosszabbítja őket egy bálnafej formájú üveghéjjal.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én adta ki a komplexumra a jogerős építési engedélyt.[5] Az épület körüli vitás kérdések miatt a 2011 nyarára tervezett megnyitás elmaradt. Budapest Főváros Önkormányzata 2012 nyarán birtokba vette az épületegyüttest és megkezdte a szükséges javításokat, a megnyitáshoz szükséges munkálatokat. A Bálna 2013. november 8-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

A Bálna a városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna a főváros fontos csatlakozási és kapcsolódási pontjának szánták. Kapcsolódik a Nagycsarnokhoz, a Corvinus Egyetem épületéhez és campusához, Belső-Ferencvároshoz, a Belváros sétaútvonalának természetes meghosszabbítása. „Zöld” kapcsolódási pontja van a Nehru-parttal, amely mellett a szállodahajók kikötője található. A Bálna közvetlenül kapcsolódik a Dunához. Jól megközelíthető busszal, villamossal, hajóval, gépkocsival, de a mellette húzódó kerékpárúton biciklivel is.

A Bálna a budapesti városkép, a pesti Duna-part meghatározó látványeleme. Belülről szinte minden pontjáról különleges kilátás nyílik a városra. 2013 augusztusától az októberi megnyitásig sötétedés után lézer fényjáték és videomapping várta az érdeklődőket, ami ellen sokan tiltakoztak, ezt a nyitáskor meg is szüntették.[6] A Bálnát 2013. november 8-án délben adták át a nagyközönségnek.

A Bálna számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna bruttó szintterülete 30 574 m², Ebből bérelhető 11 772 m². A kültéri teraszok területe 2000 m². A mélygarázsban 250 parkolóhely van, az épület melletti buszparkolóba egyszerre 10 autóbusz állhat be.

A Bálna jele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna logóját/emblémáját az Artificial Group tervezte. A három háromszög az épület héjazatának konstrukciós elemeire utal. Együtt stilizált bálna-farokuszonyra emlékeztetnek. Ott bujkál benne a papírhajó látványa is, amely a Dunához, a vízhez való közelséget emeli be a jelképbe. Origamit idéző letisztultsága összhangban áll az épület szellemiségével. Alul a főváros hivatalos logója jelzi a Bálna tulajdonosát.

Bálna Budapest logó

A Bálna funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna kulturális, gasztronómiai, kereskedelmi központ, amely helyet kíván adni különféle szolgáltatásoknak, szórakoztató és szabadidős aktivitásnak is. Az éttermek, bisztrók, kávézók számára ideális a Bálna Duna felőli oldala közvetlen – teraszos – vízparti kapcsolattal, valamint a Bálna „farkában” lévő kilátóhelyek.

A régi Közraktárak egyik megőrzött épületében működik majd a megújult Budapest Galéria, az első szinten a boltívek alatt biopiac és régiségpiac nyílik. A Bálna fejében található többszintes látványos tér különféle kulturális események és vásárok színhelyeként szolgál. Egyfajta terminálként szolgál a Nehru-parton kikötő hajók utasai számára. A 250 férőhelyes mélygarázs megkönnyíti a környékre érkezők parkolását, így például a Nagycsarnok vásárlóiét is.

Tarlós István beszéde a Bálnánál (2014)

Kritikák, kihasználtság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálnának már az építése körül problémák adódtak. Az átadásnak eredetileg 2010-ben kellett volna megtörténnie, ami évekre elcsúszott, emiatt az építés közben és a megnyitás után is viták robbantak ki a főváros, az ingatlant fejlesztő Porto Investment Hungary Kft. és a generálkivitelező WHB Építő Kft. között. Később az Állami Számvevőszék is feljelentést tett az ügyben.[7] A Porto 2007-ben nyerte el az ingatlan fejlesztésének és üzemeltetésének jogát, de később aggályok merültek fel a fejlesztő és a főváros között kötött szerződésekkel kapcsolatban, amik előnytelen feltételekkel jelentős anyagi terheket helyeznek a fővárosra.[8] A viták szerződésfelbontásokkal, feljelentésekkel és bírósági procedúrákkal jártak, amiknek később az MKB Bank is részese lett, mivel az a fővároson akarta a beruházás kapcsán szerintük nekik járó pénzt peres úton megszerezni.[9] Az ügyet bonyolította, hogy a szerződések még 2010, vagyis a kormányváltás előtt köttettek, így Tarlós István főpolgármester az ügy körülményeit elődjének, Demszky Gábornak a felelősségeként rótta fel.[10] Az ügyhöz kapcsolódóan a fővárosnak a generálkivitelezővel, és az az alá tartozó kisvállalkozókkal is meggyűlt a baja, mivel a WHB Építő Kft. az átadás-átvétel elmaradása miatt nem kapta meg a Portotól a nekik járó pénzt, így az alvállalkozóit sem tudta kifizetni.[11][12] Később demonstrációk is történtek, ahol az alvállalkozók a fővárosi vezetésen, illetve a Porton kérték számon az elmaradt kifizetéseiket, még a megnyitó napján is, ahova meghívót nem is kaptak és ahova a főpolgármester nem is jött el.[13][14][15]

Az átadást megelőző három hónapban kék lézerfények villogtak az épület tetején, melyek az eredeti koncepció szerint a főváros nevezetességeire voltak hivatottak rámutatni lézersugarakkal, de sokakat zavart a villódzó fény, ezért a megnyitáskor lekapcsolták a lézerfényeket.[6]

A Bálna igazi problémája az épület kihasználatlansága lett. Már a megnyitásakor kétkedő vélemények láttak napvilágot az épület leendő kihasználtsága és népszerűsége kapcsán, mivel nem helyezkedik el túl forgalmas helyen és nem igazán hirdeti semmi az épület kulturális és fogyasztói jellegét, csak látványos külseje és belseje van. Gondot jelentett az is, hogy sokáig alig volt bérlője egy söröző és pár ajándékbolt kivételével, az épület egyharmadát így is az önkormányzat intézményei bérlik. Kiemelték, hogy nyilvános találkozóhelynek szánt épületként alig van benne ülőhely, és ami van az is kényelmetlen, az egy sörözőt leszámítva pedig nincs több vendéglátóegység. A forgalom pangása miatt aztán már ingyen adták oda az üzlethelyiségeket a bérlőknek, akik szerint alig van bevételük a minimális forgalomból.[16][17] Kiderült az is, hogy az épület még az üzemeltetési költségét sem termeli ki, és hét bérlő húszmilliós adósságot halmozott fel, noha egy korábbi döntés értelmében az épület 70 százalékos kihasználtságának eléréséig a bérlőknek nem kell bérleti díjat fizetniük, csak az üzemeltetési költséget. A főpolgármesteri hivatal belső ellenőrei ezért azt javasolták, hogy egy céget bízzanak meg a Bálna üzemeltetésével.[18] Az épület sorsa később sem javult sokat, egy évvel a megnyitó után is ugyanazokkal a gondokkal küszködött,[19] hírek szerint csak 2015 májusában sikerült az épület hetven százalékát kiadni. A lanyha kereslet miatt a fővárosi vagyonkezelő úgy döntött, hogy áprilisban folytatólagos tendert hirdet a Bálna üres helyiségeire, remélve, hogy a fennmaradó ötezer négyzetméterre akad jelentkező. Az épület továbbra sem termel nyereséget, mert a bevételeit mind a fenntartás viszi el, a bérlők tartozása pedig időközben 40 millió forintra nőtt.[20]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Élmény és perspektíva: Általános adatok. www.balnabudapest.hu (magyarul) Budapest: Bálna Kulturális Kereskedelmi és Vendéglátó Központ Hozzáférés: 2013. dec. 12. (html)
  2. Közraktárak, CET. egykor.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  3. A közraktárak mellett álló Elevátor-ház a ferencvárosi Duna-parton az 1900-as évek elején. budapest-anno.blog.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  4. 2011 CET, Budapest. oosterhuis.nl. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  5. Építési engedélyt kapott a Duna-parti bálna. index.hu. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  6. ^ a b Lekapcsolják a Bálna idegesítő fényszökőkútját travelo.hu, 2013. október 28.
  7. Feljelentést tett az ÁSZ a budapesti Közraktárak ügyében HVG, 2011. július 7.
  8. A fejlesztési tárcának nem tetszett a CET-szerződés HVG, 2011. szeptember 2.
  9. Tarlós: Budapest pert nyert az MKB ellen Bálna-ügyben HVG, 2014. március 14.
  10. Súlyos vádakat vetettek fel Tarlósék Demszkyékkel kapcsolatban HVG, 2013. április 5.
  11. Nem fizetik ki a CET kivitelezőjét HVG, 2011. június 29.
  12. Nincs vége a CET-botránynak: pénzt várnak Tarlóstól a kivitelezők HVG, 2012. június 25.
  13. A közgyűlésen tüntettek a CET-en dolgozó vállalkozók HVG, 2011. június 22.
  14. Pistike és tüntetés a Bálnában - videó HVG, 2013. november 9.
  15. Jogosnak jogos, de nem valami erkölcsös Index, 2013. november 6.
  16. Önkormányzati áruház lett a Bálnából Index, 2013. november 9.
  17. Egy lélek sincs a Bálnában Index, 2014. január 9.
  18. Tízmilliárdért kong a Bálna nol.hu, 2014. augusztus 25.
  19. Mintha csak a partra vetették volna - egy éve nyűglődik a Bálna HVG, 2014. november 7.
  20. A Bálna 70 százalékát sikerült csak kiadni Index, 2015. május 11.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]