Origami

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Origami, a papírhajtogatás japán megfelelője, négyzet alakú papírból kiindulva készíthetünk állatokat, tárgyakat, díszeket, geometriai formákat, segédeszközök használatával vagy anélkül. A kezdőtől a haladó szintig terjedő nehézségi skálán, nagyon sokféle origami formát lehet találni.

Origami daru
Origami daru hajtogatása

Történet[szerkesztés]

Origami (折り紙), japán eredetű szó. Jelentése az ori= hajtogatás és a kami= papír (ami a rendaku miatt „gami”-vá változik) összetételéből keletkezett. Az origami fejleszti a kézügyességet, összehangolja a szem és a kéz munkáját, így hat a bal és jobb agyfélteke működésére, segíti a tájékozódást, irányok észlelését, térérzékelést, ismerteti az alapvető geometriai formákat és fogalmakat, végül fejleszti a kreativitást, memóriát és gondolkozást. Eredetére nincs egyértelmű bizonyíték. A hagyomány szerint egy buddhista szerzetes vitte a hajtogatás titkát Japánba a 6. század folyamán. Az első feljegyzések az 1600-as évek végéről származnak. A tradicionális Japán papírhajtogatást még nem övezték szigorú szabályok, így a papírt el lehetett vágni akár több helyen is, sőt meg is lehetett gyűrni. Így sokak szerint Japánban a Heian-korban (794-1185) kezdtek origamizni. Ekkoriban már hallani lehetett olyan mesékről, hogy egy ember papírból madarat formázott, másvalaki pedig egy papírból készült békát varázsolt át egy teljesen más formává. Fontos azonban megjegyezni, hogy a "formázás" nem egyenlő a papírhajtogatással. A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku versében írt arról, hogy esküvők és egyéb szertartások alkalmával papírból készült origami madarakat használtak dekorációnak, így sokáig csak ünnepi alkalomra készült. Egyes szamuráj családok régi írásai közt olvashatók szabályok arról, hogy a szertartások alkalmával milyen figurákat, lehet használni és hogyan kell őket elkészíteni. Kicsivel több, mint 100 évvel később 1797-ben jelent meg az első nyomtatott origami könyv. Szerzője Akiszato Magakidzsima, a "Szenbacura orikatacsi", azaz "Az ezer daru hajtogatása" címmel jelentette meg. 1845-ben Kan no Mado összegyűjtötte a tradicionális japán formákat, ekkor indult világhódító útjára az origami.

Origami a világ körül[szerkesztés]

Minden országban, ahol ismerték a papírt, elvileg kialakulhatott a papírhajtogatás helyi változata, így Japánon kívül is zajlott az origami fejlesztése. Erre példa Johannes de Sacrobosco "Tractatus de Sphaera Mundi" című műve, melynek 1490-es kiadásában egy olyan kép található, mely egy origami hajót ábrázol. Találhatunk régi hajtogatott origami lovakat a Német Nemzeti Múzeumban is, melyek 1810 környékén készültek. Korai európai emlékek a 13. századból származnak: egy kódexben papírhajtogatásra utaló szöveg található, sőt ábra is volt a leíráshoz mellékelve. Itáliai hercegi udvarokban jól ismert volt egy érdekes fajtája, az asztalkendő hajtogatás. Több könyv jelent meg, ahol e díszítés módját ábrákkal is illusztrálták. Az európai hajtogatás bölcsője Spanyolország, ahol a Pajarita (jelentése=kismadár), egy bizonyos hajtogatott madár ugyanolyan népszerű, mint a daru. A Spanyol Papírhajtogató Szövetség (AEP) a Pajaritát használja logójának. Nagyon kevés japán ismeri ezt a formát, viszont, minden spanyol hallott már róla. Mind Európában, mind Japánban egyre nagyobb teret hódított az origami az óvodai oktatásban.[1] Az általunk ismert tradicionális origami tehát nem kizárólag Japánból ered, hanem a japán és a nyugati origami egyesüléséből született, habár Japánban a legelterjedtebb, és egyértelműen ott kezdtek kibontakozni a papír hajtogatásának ősi módjai. Az első magyar origami leírás 1935-ben jelent meg a Sicc című könyvben, azonban az első magyar origami könyv csak 30 év elteltével került kiadásra.[2]

Technikák, alapanyagok és eszközök[szerkesztés]

Origami Alap Hajtások

Technikák[szerkesztés]

Sok origamival foglalkozó könyv kezdődik azzal, hogy bemutatja a hajtogatás alapjait, amely segítségével később könnyebben lehet felépíteni más modelleket. Ez magában foglalja olyan alapvető hajtogatások magyarázatát, mint a völgy-hegy, váltóhajtások, süllyesztések, összetolások. Azonban bemutatja azon szabvány modellek elkészítésének a módját is amelyeket több más modellhez is fel lehet használni. Például a madár alap egy köztes fázis a hajtogatásban, hogy el tudjuk készíteni a csapkodó szárnyú madarat.[3]

Papírok[szerkesztés]

A legtöbb origami papírt kami néven emlegetik, ez a típus a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható. Vékony és könnyen formázható, többféle méretben kapható: a szabvány méret a 75 x 75 mm, azonban találni 2,5 x 2,5 centiméterestől egészen 25 x 25 centis, vagy még annál is nagyobb méretig sokfélét. Az origami papír súlya egy kicsivel kevesebb, mint a fénymásoló papíré, azonban léteznek annál nehezebbek is. Egy másik fajta a vasi, ami vastagabb, kézzel készített papír, a kereskedelemben is forgalmazzák, azonban sokkal drágább, mint a sima origami papír. A vasi papír, nagyon könnyen fogadja be a tintát, így egyszerűen lehet rá mintákat nyomtatni. A nyomtatott vasi lehet egyedülállóan fényes, egyenetlen, vagy néha átlátszó textúrájú is. Azonban ez a papír nem annyira elterjedt, mint a kami. Létezik egy fényesebb fóliapapír is, ami a közép-árkategóriába tartozik, egy kicsivel drágább csak, mint a sima kami. Ennek a japán fóliának az egyik oldala nagyon vékony papír, míg a másik egy annál fényesebb és simább fólia anyag. Leggyakoribb szín az arany és az ezüst, de nagyon sok más színben is fellelhető. Léteznek különféle érdekes megoldások is: ilyen például a papírpénz, amely nagyon sok helyen origamihoz használatos papírnak tekinthető, hiszen feltűnő megjelenést ad a kész modellnek. De papír teás tasakból is szívesen készítenek virágokat, illetve WC-papírból és gurigából is lehet remekműveket alkotni.

Fémek[szerkesztés]

Az úgynevezett fémhajtogatásnál sárgaréz, vörösréz illetve alumínium az alapanyag. Előnye a tartósság, bár hátránynak meg kell említeni, hogy a megmunkálhatósága igencsak nehéz.

Eszközök[szerkesztés]

Nagyon gyakori, hogy egy adott formát valami sima felületen hajtogatnak az emberek, azonban több hajtogató a levegőben formálja meg, bárminemű segédeszköz nélkül. Nagyon sokan úgy gondolják ez az utóbbi módszer a helyes elgondolás, ellenben bonyolultabb modelleknél a különböző eszközök sokat segítenek: például vonalzó, gemkapocs, csipesz, illetve lakk segíthet egybe tartani az elkészített formát.

Japán Origami Szövetség (NOA)[szerkesztés]

A Japán Origami Szövetség (NOA) Japán legnagyobb origamival foglalkozó csoportja, mely 1973. október 27-én alakult. Ez a csoport ad otthont a Világ Origami Kiállításának (World Origami Exhibition). Céljuk, hogy minél több oktatási anyagot kiadva elterjesszék Japánban és külföldön is az origami csodálatos művészetét. Fő tevékenysége, olyan könyvek, folyóiratok havonta történő kiadása és rendezvények szervezése, ami bemutatja a társaság munkáját, origami történetét, egyes folyóiratokba még információkat is fellelhetünk különböző eseményekről. Körülbelül 10 000 ember a társaság tagja, ám nem csak japán nemzetiségűek, ugyanis a világ minden tájáról fogadnak el jelentkezéseket, így nagyon színes a társaság. A NOA nagyon büszke arra, hogy az origami lassan egy közös világnyelvvé növi ki magát, azzal, hogy ez hagyományos művészeti forma ily módon elterjedt a világban.[4]

Híres személyek[szerkesztés]

Tojoaki Kavai[szerkesztés]

1932-ben Tokióban született origamimester. Eredetileg művészi pályára készült, színházi rendezőként, de meghiúsult az előadás, amelyikhez maszkokat készített, hajtogatott papírból. Ez vezetett az első origami kiállításához 1961-ben. Kiállítása után egyetemisták kérték fel, hogy fogadja őket tanítványául, hiszen abban az időben ő volt az egyetlen origamiművész, aki rendszeresen évente kétszer kiállított Ginzában. Nem csak hogy tanított, hanem anyagilag is segítette a tanítványait, ugyanis legtöbbször a drága papírt a tanítványok a mestereiktől kapták, ha nem tudták megvenni.[5] Tojoaki nagyon sok híres könyv szerzője is, ilyenek például az Origami, a Színes Origami és a Kreatív Origami.

Josizava Akira[szerkesztés]

Josizava Akirát a modern origami megalapítójaként ismerik el, aki a papírhajtogatást élő művészetté emelte.

Szatosi Kamija[szerkesztés]

Egyike a világ legfejlettebb origamimestereinek. Ihletét mangákból, illetve keleti és nyugati mitológiákból meríti. Minél valósághűbb formákra törekszik. Munkái több mint kétszáz darabból épülnek fel.

Isszei Josino[szerkesztés]

Kiemelkedő origamimester volt, aki megalkotta a Tyrannosaurus Rex csontvázát origamiból, ami nagyon gyorsan világszerte elterjedt lett, de ezen kívül sok más, igen komplex origami forma megalkotását is neki köszönhetjük.[6]

Origami típusok[szerkesztés]

Interaktív origami[szerkesztés]

Ez a fajta kész modell az ember kezében lévő mozgási energiát felhasználva, képes repülni vagy egy adott testrészét mozgatni. Szigorúan véve csak az utóbbi, az, amit akciós origaminak neveznek. Leggyakoribb a japán csapkodó madár, ami ebbe a kategóriába tartozik.

Több elemű origami[szerkesztés]

Ahogy a neve is mondja, ehhez a formához több kisebb részt kell összeilleszteni, hogy megkapjuk a kész formát. Általában az egyes darabok elkészítése igen egyszerű, azonban a végső összerakásuk eléggé trükkös lehet. Ilyen több elemű origami például a kuszudama néven ismert díszítő labda, azonban itt engedélyezett a darabok ragasztóval vagy fonallal történő összeillesztése is.

Nedves hajtogatás[szerkesztés]

Ez a technika olyan modellek elkészítésére tökéletes, ahol inkább gyengéd görbék jelennek meg, nem pedig szögletes, erős formák. A nedvesített papírt könnyen lehet formálni, és ha megszárad, rendesen megtartja a formáját. Ilyen papírt lehet használni például nagyon tetszetős állatformák elkészítésére.

Origami tesszalációk[szerkesztés]

Ez az origami típus nagyon népszerűvé vált az utóbbi időkben. Egy kétdimenziós síkon egy geometriai formát ismételnek átlapolás és rések nélkül. Az origami világában kétféle modellt szokás tesszalációnak nevezni. Az egyik az, amikor egyforma, vagy legalábbis hasonló elemekkel van beborítva a lap, amelyen arányosan több elemet helyezhetnénk el, ha nagyobb papírból indulnánk ki. A legegyszerűbb tesszaláció a háromszögrács vagy négyzetrács. A másik, ahol az elemek, amikkel beborítjuk a lapot, egyre kisebbek, a folytatásnak a papír vastagsága vet gátat. Van, aki ezt rekurzív modellnek nevezi, de mostanában a fraktál elnevezés kezd elterjedni.[7]

Kirigami[szerkesztés]

A kirigami japán kifejezés a papírvágásra. A vágást gyakran használták a tradicionális japán origaminál, de a modern hajtogatásoknál olyan újításokat vezettek be, amelyek lecsökkentették a vágások számát, és végül feleslegessé tették őket. A legtöbb mai origamitervező nem veszi már figyelembe azokat a modelleket, amikbe vágások is szükségesek, ezért nem használják az ilyen modellekre az origami kifejezést, a kirigamit találóbbnak gondolják. Ez a váltás az 1960-as-70-es években történt: a korai origami könyvekben sok formához vágás volt szükséges, de a legmodernebb könyvek már nem is említik a vágásokat.

Matematikai és műszaki origami[szerkesztés]

Rugó akcióban, tervezte Jeff Beynon, egyetlenegy téglalap alakú papírból készült.[8]

Matematikai origami[szerkesztés]

Az origami hajtogatás és tanulás felkeltette más tudománnyal foglalkozó tantárgyak érdeklődését is, mint a matematika, ahol olyan problémákon gondolkoznak, például, hogy egy adott mintát meg lehet-e hajtogatni 2 dimenziós modellként vagy sem. Számos technológiai újítás használta fel a papírhajtogatás művészetet, ilyen például a technika, aminek a segítségével autókba lehet légzsák implantátumot összehajtott helyzetbe behelyezni.[9]

Műszaki origami[szerkesztés]

A műszaki origami, japán nevén origami szekkei (折り紙設計), majdnem kéz a kézben fejlődött a matematikai origamival. Az origami megjelenésének idején a fejlesztés még többnyire próbálgatásból és szerencséből állt. Az origamit körülövező matematika fejlődésével azonban az alap felépítését egy új origami modellnek már papíron le lehet írni, mielőtt bármilyen hajtogatás történne. Ezt a módszert Robert Lang, Tosijuki Meguro és mások fejlesztették ki, és bonyolult, sok végtagú modellek megtervezését is lehetővé teszi, mint például egy százlábú vagy akár egy ember az összes ujjával. Ezeknek a terveknek a kiinduló pontja az úgy nevezett hajtogatás minta (CP - crease pattern), ami gyakorlatilag az elkészítéshez szükséges hajtogatások elrendezését tartalmazza. Bár nem célja helyettesíteni a diagramokat, de ez a módszer egyre népszerűbb, többek között azért is mert sokszor ez az egyetlen segítség egy modell meghajtogatásához, ha a tervező nem készít hozzá diagramot. Előfordul olyan eset is, amikor a tervezőnek nincs meg az eszköze diagramot készíteni. Ők általában egy sorozatos hajtogatás mintát (SCP - sequenced crease pattern) használnak, ami egy több hajtogatás mintából álló sorozat, hajtogatásonként megmutatva a mintát. Ennek köszönhetően nem kellenek diagramkészítő programok vagy különösebb művészi képesség, és mindeközben megtartja a lépésről-lépésre folyamatot a többi hajtogató számára. Ezt a módszert fokozatos hajtogatási mintának (PCP - progressive crease pattern) is szokták nevezni. Amikor a tervezők hajtogatás mintákat készítenek a legtöbb kisebb hajtás nem olyan fontos és csak a vége felé adják hozzá. Ami fontosabb az a papír különböző részei és, hogy ezek hol helyezkednek el a modell felépítésén. Az origami alapok egy részénél, az úgy nevezett egytengelyű alapúaknál az elhelyezések mintáját körpakolásnak hívják. Optimalizáló algoritmusokat használva bármilyen tetszőleges egytengelyű alapra ki lehet számítani a körpakolást. Miután ez ki lett számítva az alap felépítéséhez kellő hajtogatásokat hozzá lehet adni. Ez nem egy egyedi matematikai folyamat, lehet két tervnek ugyanaz a körpakolása és mégis más felépítésű mintái. Mivel egy adott kerület legnagyobb lehetséges részét egy kör foglalja magában, így a körpakolás a leghatékonyabb megoldás a papír felhasználását tekintve. De más sokszögű alakokat is lehet használni a pakolási probléma megoldására. Ezeknek a használatát az egyszerűen megtalálható hajtások is motiválják (például a 22.5 fok többszörösei), mellyel könnyebb hajtogatási folyamat valósulhat meg. Egy másik népszerű alága a körpakolásnak a négyzetrakás, ahol négyzeteket használnak körök helyett. Emiatt a hajtogatás minta csak 45 és 90 fokú szögeket tartalmaz, ami könnyíti a hajtogatást.

Origamihoz kapcsolódó számítógépes programok[szerkesztés]

Több számítógépes programot is készítettek melyek segítik az origamik tervezését és elkészítését. A TreeMaker például lehetővé teszi bonyolultabb origami alapok megtervezését, az Oripa pedig megjeleníti az összehajtogatott alakot a hajtogatás minta alapján.

"Az origami nem csupán egy régi szórakoztató mulatság, egyszerű időtöltés, hanem egy olyan elmélyült kézművességi forma is, amit bárki, bárhol, bármikor képes megtanulni, illetve tovább fejleszteni. Az origamihoz mindenkinek csak egy papírlapra van szüksége" - Iszao Honda

Ajánlott olvasmányok[szerkesztés]

  • Kricskovics Zsuzsanna - Nagy origami könyv (2006 kiadta SIFI REKLÁM KFT.) ISBN: 9789638722089
  • Sebők Zsolt - Origami dobozkák (2013 kiadta Szalay Könyvkiadó) ISBN: 9789632514307
  • Barkó Magdolna - Origami (2012 kiadta CSER KÖNYVKIADÓ ÉS KER. Kft.) ISBN: 9789632782676
  • Ashley Wood - Origami (2012 kiadta GABO KÖNYVKIADÓ ÉS KERESK.KFT, fordította Zentai György) ISBN: 9789636895853
  • Fábián Zsolt - ORIGAMI papírhajtogatás alapfokon (1993 kiadta V+V Kiadó) ISBN: 9637436014
  • Robert Harbin - Origami (1993 kiadta LAP-ICS Könyvkiadó, fordította Rusvai Julianna) ISBN: 9780844239354
  • Zülal Aytüre-Scheele - Origami (1994 kiadta Magyar Könyvklub) ISBN: 9780806973821
  • Pham Dinh Tuyen - Klasszikus origami (2003 kiadta Szukits Könyvkiadó, fordította Borbély Mária) ISBN: 9639393630
  • Karlócai Marianne - Papírmunkák, hajtogatások (1964 kiadta Szukits Könyvkiadó)
  • Ori-Magi magazin, Magyar Origami Kör magazinja (1992- 2012 kiadta Magyar Origami Kör)

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Origami című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Origami című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Origami című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. „Origami az oktatásban”. ORI-MAGI (2012/3).  
  2. Karlócai Marianne. Papírmunkák, hajtogatások. Táncsics Kiadó (1964) 
  3. Rick Beech. The Practical Illustrated Encyclopaedia of Origami. Lorenz Books (2009). ISBN 978-0-7548-1982-0 
  4. „Nippon Origami Association”. ORI-MAGI (2013/3).  
  5. „Tojoaki Kavai”. ORI-MAGI (2007/1).  
  6. „Óriás dinoszaurusz csontváz”. ORI-MAGI (2007/4).  
  7. „Somos Endre”. ORI-MAGI (2011/3).  
  8. The World of Geometric Toy, Origami Spring, August, 2007.
  9. Cheong Chew and Hiromasa Suziki, Geometrical Properties of Paper Spring, reported in Mamoru Mitsuishi, Kanji Ueda, Fumihiko Kimura, Manufacturing Systems and Technologies for the New Frontier (2008), p. 159.

Források[szerkesztés]