Büblosz

Büblosz
Világörökség
2003-ban
Adatok
Ország	Libanon
Világörökség-azonosító	295
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve	1984
Elhelyezkedése
Büblosz Pozíció Libanon térképén
é. sz. 34° 07′, k. h. 35° 39′34.116666666667, 35.65
A Wikimédia Commons tartalmaz Büblosz témájú médiaállományokat.

Büblosz egy régi főniciai kikötőváros Libanonban. Főniciai neve Gebal (korábban Gubla), görög neve Büblosz (βύβλος), jelenlegi hivatalos arab neve Jbeil (جبيل Ǧubayl, magyar kiejtéssel dzsubeil). A Földközi-tenger partján fekszik, 30 km-re északra a fővárostól, Bejrúttól. 1984-ben lett a világörökség része.

Biblia

A görög biblia szó az ógörög biblion szó többesszáma, vagyis jelentése: könyvek. A biblion szó pedig az egyiptomi papirusz jelentésű biblosz szóból keletkezett, melyet Büblosz városáról neveztek el, ez volt az a föníciai kikötő, ahol a főleg a Nílus mocsaraiban termesztett és írásra használt papirusz nemzetközi kereskedelmi központja volt.

Történelem

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város mai területén már i. e. 5000 évvel is volt élet, nem hiába nevezik Bübloszt a világ legrégebbi városának. I. e. 3000 évvel már forgalmas kikötő volt és i. e. 2800 körül városfal is magasodott. A kikötő a középső bronzkorban az Egyiptommal és az egész régióval való cédrusfa és papiruszkereskedelemben töltött be fontos szerepet. Noha az i. e. 2. ezred második felében Ugarit lett a közel-kelet legforgalmasabb kikötője, az Egyiptommal történő kereskedelem továbbra is lendületben tartotta a várost és amikor i. e. 1200 körül Ugaritot lerombolták, Büblosz visszanyerte régi rangját. I. e. 900-tól a terület mindinkább az Asszír Birodalom befolyása alá került. Később A babilóniak és a perzsák uralkodtak a város felett. Büblosznak ugyan saját királya volt, de a birodalomnak adót kellett fizetnie. I. e. 400-tól már saját pénzérméje volt. Nagy Sándor halála után a város már nem rendelkezett saját királlyal és elvesztette politikai önállóságát. A római kor felvirágzást hozott a Bübloszra, erről tanúskodik a számos mozaik, a színház és sok más akkori műemlék. A keresztény időkben a város fontos bázisa volt a kereszteseknek, akik egy erődítményt építettek. 1187-ben azonban Szaladin szultán meghódította a várost, melyet később a keresztesek visszaszereztek. 1266-ban I. Bajbarsz csapatai vették be Bübloszt, majd 1516-tól az Oszmán Birodalom irányítása alá került.

Büblosz ma

Strand a tengerparton

Ma Büblosz Libanon egyik legszebb városa. Az óvárost ma is fal veszi körül, itt felfedezhetünk egy templomot, melyet a genovaiak építettek, egy mecsetet és a kikötőt. Egy műemlék szemlélteti a föníciai ABC-t, ami a modern nyugati ABC elődje. A nevezetességek közé tartozik még az Obeliszk templom, melyben rengeteg bronzfigura található, egy római színház és a régi királyok síremlékei.

Kapcsolódó szócikkek

• Büblosz uralkodóinak listája

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Büblosz témájú médiaállományokat.

• Nina Jidéjian: Byblos à travers les âges (Dar al-Machreq, Bejrút, 1969)
• Jean-Pierre Thiollet: Je m'appelle Byblos (H & D, Párizs, 2005) ISBN 2 914 266 04 9
• Online etimológiai szótár (angolul)