Ugrás a tartalomhoz

Busalepkefélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Busalepkék szócikkből átirányítva)
Busalepkefélék
Nőstény erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
Nőstény erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Busalepke-alakúak (Hesperiiformes)
Család: Hesperiidae
Latreille, 1809
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Busalepkefélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Busalepkefélék témájú kategóriát.

A busalepkefélék vagy busalepkék (Hesperiidae) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a valódi lepkék (Glossata) alrendjének egyik családja.

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

A legtöbb fajuk a trópusokon, Dél-Amerikában él.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Közepes, illetve kis termetű, zömök testű, barnás vagy szürkés lepkék. Testük vaskos, a szárnyuk keskeny és feltűnően kemény. A trópusi fajok – mind Dél-Amerikában, mind Afrikában – többnyire színpompásak, különös ablakfoltokkal vagy farkszerűen megnyúlt hátulsó szárnnyal. Az európai fajok színvilága sokkal egyszerűbbek, szerényebb.

Nevüket onnan kapták, hogy fejük nagy és széles. Nagy, félgömb alakú szemüket részben szőrfürt takarja. Szívó szájszervük jól fejlett. Tapogatójuk erős, sűrűn pikkelyes; a vége görbe vagy horgas. Csápjuk orsószerűen bunkós.

Elülső lábuk szárának belső felén gyakran levél alakú sarkantyút, a hátsó lábuk szárán majdnem mindig két pár sarkantyút viselnek.

Bábjuk megnyúlt, szabad szívókahüvellyel és fejtövisekkel.

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Az imágók nappal aktívak. Többnyire verőfényben repülnek a réteken és erdei tisztásokon; röptük gyors, szökdelő.

Szárnyaikat nyugalmi helyzetben nem egy síkban tartják, hanem az első párat részben fölemelik.

Hernyóik rendszerint összefont levélben élnek, és ugyancsak összefont levélben, laza szövedékben bábozódnak be.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]
  • Coeliadinae alcsalád
  • buskaformák alcsaládja (Hesperiinae)
  • máskaformák alcsaládja (Heteropterinae)
  • Megathyminae alcsalád
  • pürkaformák alcsaládja (Pyrginae)
  • Pyrrhopyginae alcsalád:
    • Oxynetrini:
      • Cyclopyge
      • Oxynetra
    • Passovini:
      • Aspitha
      • Azonax
      • Granila
      • Myscelus
      • Passova
    • Pyrrhopygini:
      • Amenis
      • Amysoria
      • Apyrrothrix
      • Ardaris
      • Ardaris
      • Creonpyge
      • Croniades
      • Cyanopyge
      • Elbella
      • Gunayan
      • Jemadia
      • Jonaspyge
      • Melanopyge
      • Metardaris
      • Microceris
      • Mimardaris
      • Mimoniades
      • Mysarbia
      • Mysoria
      • Nosphistia
      • Ochropyge
      • Parelbella
      • Protelbella
      • Pseudocroniades
      • Pyrrhopyge
      • Sarbia
      • Yanguna
    • Zonini:
      • Zonia
  • Trapezitinae alcsalád:
      • Anisynta
      • Anisyntoides
      • Antipodia
      • Croitana
      • Dispar
      • Felicena
      • Hesperilla
      • Hewitsonella
      • Mesodina
      • Motasingha
      • Neohesperilla
      • Oreisplanus
      • Pasma
      • Proeidosa
      • Rachelia
      • Signeta
      • Toxidia
      • Trapezites

Ismertebb fajok

[szerkesztés]

1. Hesperiinae:

2. Pyrginae:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lepkék. Dr. Helgard Reichholf-Riehm. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. 70. o. ISBN 963-548-293-0  
  2. Thymelicus acteon (Rottemburg, 1775) – csíkos busalepke. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)
  3. Lepkék. George E. Hyde. Budapest: Elektra Kiadóház. 2000. 45. o. ISBN 963-9205-117  
  4. Pyrgus alveus (Hübner, [1803) – hegyi busalepke]. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)

Források

[szerkesztés]