Bundás állaskagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bundás állaskagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pleurotaceae
Nemzetség: Hohenbuehelia
Tudományos név
Hohenbuehelia mastrucata
(Fr.) Singer 1951
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bundás állaskagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bundás állaskagomba témájú kategóriát.

A bundás állaskagomba (Hohenbuehelia mastrucata) a laskagombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, korhadó fatörzseken élő gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A bundás állaskagomba kalapja 2-4 cm átmérőjű, kagyló, félköríves vagy vese alakú, domború. A széle begöngyölt. Felülete vastag, kocsonyás tüskékkel díszített, inkább a széle felé; a kalap közepén már sima, vagy majdnem sima. Színe sötét barnásszürke vagy kékesszürke, halványuló szürkés; idősebb korban akár fehéres is lehet. Húsa kemény, gumiszerű, színe fehér. Szaga gyengén uborkára vagy lisztre emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Lemezei viszonylag ritkásan állnak, sok köztük a féllemez. Színük fehér vagy halványszürke.

Spórapora fehér. Spórái oválisak, simák, méretük 7-9 × 4-5,5 μm.

Tönkje nincs.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Tüskés-bundás felszíne alapján jól elkülöníthető.

A bundás állaskagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

excentrikus

lefutók

nincs

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka, csak néhány helyről (Szekszárd környéke, Szentendrei-sziget, Tőserdő, Vértes) ismert.

Lombos fák korhadó törzsén él, többek között, főleg nyáron, juharon, néha tölgyön. Termőteste ősszel, télen vagy csapadékosabb tavaszokon jelenik meg. Egyedül vagy kisebb csoportokban, egymáson átfedve nő.

Nem ehető.

Források[szerkesztés]