Bundás állaskagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Bundás állaskagomba
2012-12-30 Hohenbuehelia mastrucata (Fr.) Singer 298710.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Pleurotaceae
Nemzetség: Hohenbuehelia
Tudományos név
Hohenbuehelia mastrucata
(Fr.) Singer 1951
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bundás állaskagomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bundás állaskagomba témájú kategóriát.

A bundás állaskagomba (Hohenbuehelia mastrucata) a laskagombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, korhadó fatörzseken élő gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A bundás állaskagomba kalapja 2-4 cm átmérőjű, kagyló, félköríves vagy vese alakú, domború. A széle begöngyölt. Felülete vastag, kocsonyás tüskékkel díszített, inkább a széle felé; a kalap közepén már sima, vagy majdnem sima. Színe sötét barnásszürke vagy kékesszürke, halványuló szürkés; idősebb korban akár fehéres is lehet. Húsa kemény, gumiszerű, színe fehér. Szaga gyengén uborkára vagy lisztre emlékeztet, íze nem jellegzetes.

Lemezei viszonylag ritkásan állnak, sok köztük a féllemez. Színük fehér vagy halványszürke.

Spórapora fehér. Spórái oválisak, simák, méretük 7-9 × 4-5,5 μm.

Tönkje nincs.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Tüskés-bundás felszíne alapján jól elkülöníthető.

A bundás állaskagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Tox Inedible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Offset cap icon.svg
excentrikus
Decurrent gills icon2.svg
lefutók
No stipe icon.svg
nincs

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka, csak néhány helyről (Szekszárd környéke, Szentendrei-sziget, Tőserdő, Vértes) ismert.

Lombos fák korhadó törzsén él, többek között, főleg nyáron, juharon, néha tölgyön. Termőteste ősszel, télen vagy csapadékosabb tavaszokon jelenik meg. Egyedül vagy kisebb csoportokban, egymáson átfedve nő.

Nem ehető.

Források[szerkesztés]