Buchenstein-völgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Buchenstein-völgy
Fodóm / Livinallongo
A Buchenstein-völgy nyugatról (háttérben a Tofanák)
A Buchenstein-völgy nyugatról (háttérben a Tofanák)
A Padon-gerinc, Arabba fölött (ÉK-ről)
A Padon-gerinc, Arabba fölött (ÉK-ről)
Közigazgatás
Országok Olaszország
Megye Belluno
Régió Veneto
Települések Livinallongo del Col di Lana, Arabba, Colle Santa Lucia
Földrajzi adatok
Hossz30 km
Forrás Pordoi-hágó
é. sz. 46° 29′ 15″, k. h. 11° 48′ 44″
Torkolat Caprile
é. sz. 46° 26′ 15″, k. h. 11° 59′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 15″, k. h. 11° 59′ 45″
Elhelyezkedése
Buchenstein (Livinallongo) völgy és község Belluno megye térképén
Buchenstein (Livinallongo) völgy és község Belluno megye térképén

Buchenstein-völgy röviden Buchenstein (németül: Buchensteintal, ladin nevén Fodóm-völgy röviden Fodóm vagy Fodom, 1923–2013 között olaszul: Livinallongo néven is) egy történelmi tájegység a Dolomitokban, jellege egy nyugat-kelet-irányú, sűrűn lakott, termékeny völgy. Földrajzilag a Cordevole folyó felső völgyét jelenti, a Pordoi-hágótól kb. a Pettorina patak betorkollásáig, Caprile faluig. Lakossága túlnyomórészt ladin anyanyelvű. 1918-ig az osztrák Tirol része volt. Az első világháborúban magashegyi frontvonal, a Tirol felé törő olasz offenzíva egyik fő célpontja. A Saint-germaini békeszerződés után az Olasz Királyság része lett. Lakosságának tiltakozása ellenére Trentino-Dél-Tirol régióból kihasítva Venetóhoz csatolták.

Fekvése[szerkesztés]

A Cordevole folyó a Pordoi-hágóban ered. Első szakasza a Buchenstein-völgyet (Fodóm-völgyet) képezi. Először nyugat-keleti irányban lejt, majd enyhe ívet leírva délkeleti irányban folytatódik a Pettorina-völgy torkolatáig. A széles völgyet délen végig a Padon-gerinc hegylánca határolja, az északi oldalon a völgy felső végét a Campolongo-hágóra néző Monte Cherz (2094 m), nyugati felét a Col di Lana (2462 m) és a Monte Sief (2424 m) kettős tömbje uralja. A lankás, termékeny hegyoldalakon alpesi legelőgazdálkodás és állattenyésztés folyik. A Col di Lanától keletre, Salesei falunál a folyó és a völgy élesen délnek fordul, itt torkollik bele északkeletről, a Falzarego-hágóból érkező Falzarego-patak. A hágóról érkező úton állnak a völgy útjának biztosítására épült középkori Andraz vár romjai (németül: Schloss Buchenstein, olaszul: Castello Buchenstein, ladin nyelven Ciastel d’Andrac). Maga Andraz község a vártól 7 km-re délre, már a Buchenstein-völgyben, a Falzarego-patak torkolata közelében található.

A Buchenstein-völgy alsó, délnyugati szakasza nagyjából Capriléig tart, itt csatlakozik be nyugatról (a Marmolada felől) a Fiorentina és a Pettorina-patak völgye, amelyet a völgy végének tekintenek. A Cordevole folyó alsó völgye innen délnek halad tovább, Alleghe városán és a Valle Agordina völgyön át a Piave folyó irányában.

A Buchenstein-völgy nyugati vége a Pordoi-hágóról, jobbra a Padon-gerinc (a Sasso Cappello)

Közlekedése[szerkesztés]

A Buchenstein-völgy keleti felében az SS-48-as számú országos főútvonal (Venetóban SR-48 sz. regionális főútvonal), a „strada delle Dolomiti” vezet végig, a Pordoi-hágótól az andrazi útelágazásig. Innen az SS-48-as a Falzarego-hágóba kapaszkodik tovább északkelet felé. A délnek kanyarodó Buchenstein-völgyben, a Cordevole folyó keleti (bal) partján az SR-203. számú főút visz Caprile és tovább Alleghe felé. A folyó nyugati (jobb) partján Pieve di Livinallongo önkormányzati központ hídjától indul az SP-563. sz. (megyei) főút dél felé, a Caprilével szemközt fekvő Saviner községbe, innen a nyugatnak tartó SP-641-es úton lehet eljutni a Marmolada térségébe, a Malga Ciapela-i sífelvonókhoz és a Fedaia-hágóba.

Közigazgatása[szerkesztés]

Közigazgatásilag az egész völgy Veneto régió Belluno megyéjéhez tartozik. Területe teljes egészében egybeesik Livinallongo del Col di Lana (németül: Buchenstein), ladinul Fodóm községgel, amely a völgy egész területén szétszórtan fekvő falvak és kistelepülések egyesítéséből született. A közös önkormányzat székhelye a Col di Lana lábánál fekvő Pieve di Livinallongo településen működik. A völgy legnagyobb települése és gazdasági központja Arabba (ladinul Rèba) frakció, nagy forgalmú idegenforgalmi és síközpont, mely a Buchenstein-völgy felső végénél, a Pordoi-hágó és a Campolongo-hágó útjainak találkozásánál fekszik.

A földrajzi területek és a közigazgatási egységek megnevezései nem pontosan fedik át egymást. Ladin nyelven „Fodóm” névvel nemcsak a szűkebb földrajzi értelemben vett Buchenstein-völgyet jelölik, hanem egy ennél valamelyest nagyobb területet, amely magában foglalja Livinallongo del Col di Lana (németül: Buchenstein, ladin nyelven Fodóm) községet, és keleti szomszédját, Colle Santa Lucia (ladinul Col) községet is. Egy 1906-os kiadású Baedeker útikönyv[1] Buchenstein község olasz neveként Pieve di Livinallongo, ladin neveként La Plié de Fodom neveket adja meg, ez ma közigazgatásilag az egyesített Livinallongo del Col di Lana község egyik frakciója.

A Buchenstein-völgy (Fodóm-völgy) – Colle Santa Lucia községet is beleértve – egyike a Dolomitok öt „ladin völgyének”, ahol a lakosság túlnyomó többsége ladin anyanyelvű (a másik négy a tiroli Gader-völgy, Grödeni-völgy röviden Gröden), a Fassa-völgy és az Ampezzo-völgy, Cortina d’Ampezzo központtal). Történelmileg a Buchenstein-völgy is Tirol részének tekintendő, csak 1918-ban csatolták át Venetóhoz.

Történelme[szerkesztés]

A La Corte erőd, 1917-es állapotában.
A Ruaz záróerőd, 1916-ban
A Monte SiefCol di Lana felé néző löveg a La Corte erődben

A középkortól az első világháborúig a Buchenstein-völgy az osztrák Tirol tartomány része volt. Az olasz hadüzenet (1915. május 23.) után néhány nappal az olasz királyi csapatok Veneto felől, a Dolomitok völgyein keresztül megindultak Tirol elfoglalására. Az osztrák–magyar hadvezetés a Dolomitok előterét védhetetlennek ítélte, a cs. és kir. csapatokat visszavonták az államhatár vonaláról, a korábban kiépített magashegyi védőállásokba. A Buchenstein-völgy keleti részét is kiürítették. A frontszakasz védelme a Marmolada, a Padon-gerinc, a Pordoi-hágó, a Col di Lana és a Valparola-hágó hegyi erődjeire támaszkodott. Az olaszok a délkeletről, a Cordevole völgyében nyomultak előre, elfoglalták a Buchenstein-völgy keleti bejáratát, a Padon-gerinc keleti felét és a Falzarego-hágót. A Buchenstein-völgyben a további nyugati irányú betörést a Monte Sief lábánál telepített La Corte erőd (a völgy északi lejtőjén, Cherz falunál) és vele szemben a déli lejtőn a Ruaz záróerőd hatékonyan megakadályozta.[2]

Észak felé az olasz áttörést a Col di Lana csúcsán álló erős osztrák–magyar erődítmény akadályozta, ennek elfoglalására az olaszok 1915-16 között számos tömegrohamot indítottak, de a védők minden támadást visszavertek, jelentős vérveszteséget okozva a támadóknak. Ezután az olaszok hónapokig tartó munkával nagyszabású aknát fúrtak, ezt 1916. április 17-én éjszaka felrobbantották. A hegy egész csúcsa az erőddel együtt leomlott, 200 tiroli császárvadász veszett oda. Az olaszok ezután elfoglalták a Col di Lana csúcsút, de az áttörést a szomszédos Monte Sief hegycsúcsra visszavonult császári védők továbbra is megakadályozták. 1917 novemberében az isonzói fronton megtörtént a caporettói áttörés, a Tirolt ostromló olasz csapatokat stratégiai bekerítés fenyegette, ezért kivonták őket a Dolomitokból, a Buchenstein-völgyben is megszűnt a harci tevékenység. A központi hatalmak 1918 novemberi összeomlása után ismét az olaszok vonultak be. Az 1919-es Saint-germaini békeszerződés értelmében egész Tirol az Olasz Királyságnak jutott.

Még nem zárult le a háború, amikor a megszerzett osztrák Buchenstein-völgy nevét az olaszok (1918-ban) Felső Cordevole-völgyre változtatták. A fasizmus idején erőszakos olaszosítást hajtottak végre. 1923-ban a vidéket királyi rendelettel átcsatolták Veneto tartományhoz, a „Buchenstein” elnevezés használatát betiltották.[3] Olaszországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után néhány évvel, 2007. október 28-án helyi népszavazás döntött arról, hogy az ötödik ladin völgyet (Livinallongót és Colle Santa Luciát) is csatolják vissza Dél-Tirolhoz. Ennek végrehajtását a központi kormány megakadályozta. A Livinallongo-völgy napjainkban (2016) is Belluno megye része. A fasiszta időkben hozott névhasználati tilalom kilenc évtizeden át érvényben maradt, a Buchenstein-völgy csak 2013 augusztusában vehette vissza ősi német nevét.[4]

Az arabbai sífelvonó hegyállomása, háttérben a Fanes-csoport.

Idegenforgalom, sport[szerkesztés]

A völgy ma a turizmus népszerű központja.[5] Az első világháborús emlékhelyeket és hadiutakat restaurálták. A Ruaz erőd ma szállodaként működik.[6] Nyáron a kirándulók, horgászok és siklóernyősök paradicsoma.[7] Télen a Pordoi-hágó, a Sellaronda és a Marmolada sípályáinak közelsége vonzza a síelőket. A völgy sípályái a Dolomiti Superski regionális szövetség tagjai. Pieve di Livinallongóban működik a ladin kultúra múzeuma (Museo di storia, usi, costumi e tradizioni della gente ladina).[8][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Südbayern, Tirol und Salzburg. Handbuch für Reisende von Karl Baedeker. Kiadó: Karl Baedeker, Leipzig, 1906.
  2. Fritz Weber: Der Alpenkrieg, Klagenfurt, 1934. repint Milizverlag, Salzburg 1996, ISBN 3-901185-09-7
  3. Elsa Dal Monego: Fascismo in Alto Adige Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (larchivio.org)
  4. Livinallongo offiziell wieder „Buchenstein”. (Livinallongo hivatalosan ismét Buchenstein) Archiválva 2013. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, SuedtirolNews.it, 2013. augusztus 8.
  5. SÉták a ladin völgyekben és a Livinallongóban. agordinodolomiti.it)
  6. Fortress Ruaz (tracesofwar.com)
  7. Arabba útikalauz (alpen-guide.de)
  8. Museo di storia, usi, costumi e tradizioni della gente ladina (infodolomiti.it)
  9. Das Ladinische Museum in Livinallongo (dolomititour.com)

További információk[szerkesztés]