Borsóbükköny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Borsóbükköny
Lathyrus clymenum1LEST.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Fabeae
Nemzetség: Lednek (Lathyrus)
L. (1753)
Fajcsoport: Lathyrus sect. Clymenum
Faj: L. clymenum
Tudományos név
Lathyrus clymenum
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Clymenum alatum (Ten.) Link
  • Clymenum tenuifolium (Desf.) Link
  • Clymenum uncinatum Moench
  • Lathyros clymenus (L.) St.-Lag.
  • Lathyrus alatus Sm.
  • Lathyrus alatus Ten.
  • Lathyrus articulatus Loisel.
  • Lathyrus auriculatus Bertol.
  • Lathyrus cornutus Spreng.
  • Lathyrus palustris Láng ex Ten.
  • Lathyrus purpureus Desf.
  • Lathyrus tataricus Schreb. ex Spreng.
  • Lathyrus tenuifolius Desf.
  • Lathyrus tuntasii Heldr. ex Halácsy
  • Lathyrus vicioides Bubani
  • Orobus alatus (Ten.) A.Braun
  • Orobus articulatus A.Braun
  • Orobus clymenum (L.) A.Braun
  • Pisum clymenum (L.) E.H.L.Krause
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borsóbükköny témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borsóbükköny témájú médiaállományokat és Borsóbükköny témájú kategóriát.

A borsóbükköny (Lathyrus clymenum), a lednekeknek az a faja, amelynek alsóbb levélnyelén nincs levéllemez, csak a felsőbbeken.[1] Görögországban hagyományos étel, fava bab néven ismert.[2] Takarmányként is hasznosították, de nagy mennyiségben, kizárólagosan fogyasztva mérgező,[3] latirizmust okoz. Míg a csicserilednek és a szegletes lednek csak a megtermékenyülés után mérgező, a borsóbükköny mindig,[4] de ez főzéssel enyhíthető.

A következő neveken említik még: Fava Santorinis (fava bab), Arakas, apró szemű csicseriborsó.[2]

Leírás[szerkesztés]

A borsóbükköny szárított, hántolt és tört sziklevelei sárgás színűek, lapított korong alakúak, átmérőjük nagyjából 2 mm.[2] Nedvességtartalma maximum 13%, minek köszönhetően nagyon hamar megfő, szénhidrát-, (63%) és fehérjetartalma (20%) pedig igen magas.[5]

A teljesen kifejlett növény magassága 20–80 cm. Virágzása: március-május(-június), virágai 16–20 mm-esek. Elsősorban mediterrán területeken nő.[6]

Lathyrus clymenum 1.jpg
Lathyrus clymenum

Őshonos:[3]

Afrikában:
Makaronézia: Madeira-szigetek (Portugália), Kanári-szigetek (Spanyolország);
Észak-Afrika: Algéria, Líbia, Marokkó, Tunézia.
Nyugat-Ázsiában:
Törökország
Európában:
Délkelet-Európa: Albánia, Jugoszlávia, Görögország (Kréta), Olaszország (Szardínia, Szicília);
Délnyugat-Európa: Franciaország (Korzika), Portugália , Spanyolország (Baleares)

Fava bab[szerkesztés]

A fava bab növényét, csak Görögországban, Szantorini szigetén és a környező szigeteken termesztik, mivel más hüvelyes termesztése nem gazdaságos és nem lehetséges a sajátos környezet miatt. A fava bab összetételére a kiemelkedően magas fehérjeszázalék és a fokozott szénhidráttartalom jellemző. Fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhetően a fava bab igen gyorsan fő, és ezen tulajdonságok révén laza állag és édeskés ízhatás jellemzi. Termesztési területe a Görög Köztársaság dél-égei régiójában található Kyklades megye bizonyos szigetein található.[2]

E szigetek közös jellemzője a vulkanikus talaj és a rendkívül sajátos mikroklíma. Az éghajlat jellemzően meleg-száraz, magas a napsütéses napok száma, de erős északi szelek fújnak és a relatív páratartalom éves átlagértéke 71%.[5] Az Athéni Agrártudományi Egyetem növényrendszertani laboratóriumában állapították meg, hogy a növény azonos a borsóbükkönnyel, és hogy a fava babot több mint 3 600 éve folyamatosan termesztik a szigeteken.[2]

Története[szerkesztés]

A fava szó írott forrásban először a Kr. e. 6–5. század fordulóján, Aiszkhülosz egyik elveszett tragédiájának töredékében maradt fenn, ahol igénytelen ételt jelent. E szó és az ismert étel közötti első ismert kapcsolatot a Kr. utáni 2. században élt Diosz­koridésznél találjuk, aki megemlíti, hogy a latinok faba néven ismerik az elkészítéséhez legáltalánosabban használt hüvelyest, a lóbabot (Vicia faba L.). A Kr. u. 6. században Kürillosz említi, hogy pisarion-t, azaz apró szemű csicseriborsót (arakas) használtak a fava készítéséhez, s így irodalmi szövegben először ő utal az ókori görög arakiskosa (apró szemű csicseriborsó) és a „fava” néven ismert étel közötti kapcsolatra. A fava mint Santorini egyik hagyományos terméke a negyedik művelési ágként szerepel egy Kr. u. 1850-ben készült adatösszeírásban, Gennadiosz pedig 1914-ben külön is említi kiváló minőségét, és a fava Santorinis termeléséhez használt növényt „arakas”-ként (csicseriborsó) azonosítja. E kapcsolatra számtalan 20. századi forrásban találunk utalást, de csak Karl Rechingernek sikerül 1943-ban a helyi kultúrát a Lathyrus clymenum L. néven ismert növénnyel azonosítania. A hagyományos helyi elnevezés – az arakas – laboratóriumi azonosítása a Lathyrus clymenum L.-vel a 21. század eredménye: az Athéni Agrártudományi Egyetem növényrendszertani laboratóriumában állapították meg, hogy a növény azonos a Lathyrus clymenum L.-vel.[2]

Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM)[szerkesztés]

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. február 11-én jelent meg az a kérelem,[2] amelyben Görögország kéri a Fava Szantorinisz oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való elismerését. Az elismerésről szóló európai bizottsági határozat 2010. október 8-án jelent meg.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bokor József (szerk.). Clymenum, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  2. a b c d e f g Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján – „Φάβα Σαντορίνης” (Fava Santorinis)
  3. a b USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network (GRIN) - Online Database. National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland. Lathyrus clymenum Archiválva 2012. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (28 December 2012)
  4. Eugen Fröhner: Lehrbuch der Toxikologie für Tierärzete (1910) - Vergiftung durch Kichererbsen, S. 210.
  5. a b Fava Santorinis – fava bab[halott link] (santoinfo.hu)
  6. Blamey M. & Grey-Wilson C., 1993. Mediterranean Wild Flowers, Harper Collins Publishers, London.
  7. A Bizottság 901/2010/EU rendelete ( 2010. október 8. ) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről – Φάβα Σαντορίνης (Fava Santorinis) (OEM)

Források[szerkesztés]