Ugrás a tartalomhoz

Bokor Pál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bokor Pál
Született1942. május 2. (82 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró, újságíró, könyvkiadó-igazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bokor Pál (Budapest, 1942. május 2. –) magyar író, újságíró, filmesztéta, az Atlantic Press Kiadó igazgató-főszerkesztője. Írói álneve Paul Michael Bush, P. Michael Bush.

Életrajza

[szerkesztés]

A Radnóti Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, és még abban az évben a Magyar Távirati Iroda szerződtette gyakornoknak. Újságíró-iskolát végzett, esztétikát és művészettörténetet tanult Budapesten, illetve Moszkvában.

Az 1970-es és az 1980-as években MTI-tudósítóként dolgozott. Az egyetlen magyar riporter, aki a Szovjetunióról, az Egyesült Államokról és Kínáról is írt irodalmi igényű riportkönyvet, széles panorámát rajzolva a 20. század utolsó negyedéről. A Panda című politikai kalandregénye, mely a nagyhatalmi cinizmus röntgenképe, 1980-ban íródott, de a belügyi hatóságok tilalma miatt csak 1988-ban jelenhetett meg, igaz, ekkor már 110 ezer példányban.

Az utóbbi években rendszeresen fotózik, újonnan megjelenő könyveit saját fényképekkel illusztrálja. A hetvenes és nyolcvanas években készült képei aukciókon szerepelnek.

A rendszerváltozás után érdeklődése a filmezés felé fordult. Forgatókönyveket írt, dokumentumfilmet készített az MTV-nek a ruandai háborúról. Producerként jegyzi a Vademberek című filmet, mely 2001-ben az idegengyűlölet problémáját vetette fel. Megalapította az első magyar független sajtószolgálatot (Atlantic Press), független sajtófotó-ügynökséget szervezett (Ecofotó), megszerkesztette és többször kiadta a magyar filmgyártás eddigi legteljesebb angol nyelvű kézikönyvét (Shoot in Hungary), megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét.

Publicistaként a magyar sajtóban elsőként tette közzé Raoul Wallenberg halálának hiteles verzióját, s e cikkeivel 1986-ban elnyerte a MÚOSZ nívódíját. A rendszerváltozás óta pártok melletti elkötelezettség hiányában többnyire csak akkor ír, amikor lelkiismereti kötelességének érzi a megszólalást. Napjainkban főként az Élet és Irodalom hasábjain publikál irodalmi és külpolitikai tárgyú cikkeket. Tucatnyi könyv szerzője. Obama-portrékönyvében fél évvel az amerikai elnökválasztás előtt megírta, milyen körülmények és tulajdonságok teszik teljesen reális lehetőséggé, hogy egy színes bőrű amerikai beköltözzön a Fehér Házba. Eddigi legfontosabb művének A film mint mozgás című filmelméleti munkáját tartja.

Családja

[szerkesztés]

Elvált, három házasságából négy gyermeke és három unokája van. Gyermekei közül Klára újságíró, Júlia légiutas-kísérő, Márton számítógépes programozó, Kátya balett-táncosnő, jelenleg[mikor?] színésznő Los Angelesben.

Közéleti tevékenység

[szerkesztés]

1987-89 között A MÚOSZ Ellenőrző Bizottságának alelnöke. 1996-ban kezdeményezte és megszervezte a Magyar Filmesek Első Világtalálkozóját.

2003-ban megszervezte a Magyar Producerek Szövetségét, annak elnökségi tagjává választották, de másfél évvel később az általa szerkesztett Producer című folyóirat 3. számának letiltása miatti tiltakozásául felfüggesztette tagságát. 2004-ben zsűritag volt a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon.

A Történelmiregény-írók Társasága tiszteletbeli elnöke.

Művei

[szerkesztés]

Újságírói tevékenység

[szerkesztés]

Pályafutása során egyebek közt a moszkvai és a reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozókról, a szovjet-amerikai közös űrrepülésről, az afganisztáni és az 1979-es kínai–vietnámi háborúról, a ruandai háborúról tudósította a Magyar Távirati Irodát és a MTV TV-Híradót.

A hetvenes években a Magyarország és a Hétfői Hírek, valamint a pozsonyi Új Szó rendszeres szerzője volt, 1985-ben a Magyar Hírlapban kezdett publicisztikákat írni.

1993-ban megvált a Magyar Hírlaptól, de továbbra is jelentetett meg politikai és kulturális tárgyú publicisztikákat a Magyar Hírlap, a Népszava és a 168 óra hasábjain.

Az ezredforduló óta egyebek között a Népszava, a 168 Óra, az Élet és Irodalom, a Könyvjelző és a Hungaricum hasábjain publikál esszéket és publicisztikákat.

Írói, műfordítói tevékenység

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Vlagyivosztok, Kamcsatka, Szahalin (riportkönyv, Kossuth, 1978)
  • Egy kínai nyár (riportkönyv, Kossuth, 1980)
  • Washington (riportkönyv, Kossuth, 1985) ISBN 963 7262 00 8
  • Paul Michael Bush: A Panda (regény, Magvető, 1987)
  • Ezüst Malibu (riportkönyv, Gondolat, 1988)
  • Shoot in Hungary (a magyar filmipar kézikönyve, Atlantic Press, 1996–2004, I-III. kiadás)
  • A siker neve Oscar. Nyolcvan éves az Oscar-díj; Atlantic Press, Budapest, 2007
  • Barack Obama szupersztár (Atlantic Press, 2008)
  • A siker helye Hollywood – Mozi, művészet, pénz, hatalom (Atlantic Press, 2008)
  • A siker titka a sztár – A Hollywood-galaxis állócsillagai (Atlantic Press, 2009)
  • Paul Michael Bush: Steph. Stephenie Meyer csodálatos ifjúsága és a Twilight saga; Atlantic Press, Budapest, 2009
  • Vilmos és Kate (Atlantic Press, 2011)
  • Obama – Az út Honolulutól a Fehér Házig, és mindig tovább... (Atlantic Press, 2010)
  • Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel. Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok és a magyarok, akik az egészet kitalálták; 3. bőv. kiad.; Atlantic Press, Budapest, 2014
  • A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról (Atlantic Press, 2015)
  • Az olaj regénye – Így lett és így maradt világhatalom a fekete arany (Atlantic Press 2016)
  • New York – Nagyvárosi séták (album és útikönyv, Atlantic Press, 2017)
  • Szerelmek tavasza – Beethoven, a Brunszvik-lányok és más szívügyek (Atlantic Press, 2020)
  • A Panda. Háború a rizsföldeken; Atlantic Press, Budapest, 2022

Műfordítások

[szerkesztés]

Filmes tevékenység

[szerkesztés]

Riportfilmek

[szerkesztés]
  • Itt kezdődik Amerika (író, producer, rendező, 1983, MTV)
  • John Bosco Ruandája (író, producer, rendező, 1994, MTV)
  • Tiszta Hollywood (1998, HBO, producer)

Játékfilmek

[szerkesztés]
  • Vademberek (2001, producer)
  • Morfium (2005, producer)

Forgatókönyvek

[szerkesztés]
  • Báthory Erzsébet szerelmei (dráma, 2002, Pataki Évával)
  • A waterlooi győzelem (vígjáték, 2004)

Filmesztétikai munkája

[szerkesztés]
  • A film mint mozgás – gondolatok a modern film esztétikájáról (Atlantic Press, 2015)

Fotós tevékenység

[szerkesztés]
Bokor Pál: Joe
Bokor Pál: Vadnyugat
  • Vlagyivosztok, Kamcsatka, Szahalin c. könyv fotóillusztrációi
  • Egy kínai nyár – fotóillusztrációk
  • Washington – fotóillusztrációk
  • A siker helye Hollywood – fotóillusztrációk
  • Ezüst Malibu c. könyv fotóillusztrációk

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Magyar Televízió nívódíja (1984)
  • MUOSZ nívódíj (1986)
  • Aranytoll díj (2020)[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Díjazták a sajtó legjobbjait - köztük a Népszava két munkatársát Archiválva 2020. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Nepszava.hu. 2020. márc. 12.

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda (MTI 2008)
  • Magyar filmlexikon I. (A–N). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-46-2
  • A magyar közélet kézikönyve (MTI, 2004)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bokor_Pál&oldid=27396608”