Boglárka (növénynemzetség)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Boglárka
Salátaboglárka (R. ficaria)
Salátaboglárka (R. ficaria)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkák (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Ranunculus
L.
Kárpát-medencei fajok

lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Boglárka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Boglárka témájú médiaállományokat és Boglárka témájú kategóriát.

A boglárka (Ranunculus) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának névadó nemzetsége, melybe világszerte mintegy 850, Magyarországon az egykor különálló nemzetségnek (ma inkább alnemzetségnek) tekintett víziboglárkákat (Batrachium) is beleszámítva hozzávetőleg 30 mérgező faja él. A nemzetség a boglárkafélék családjának legtöbb fajt számláló nemzetsége, főleg az északi mérsékelt övben elterjedtek.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A sugaras szimmetriájú virágokban (a salátaboglárka kivételével) 5-5 szirom- és csészelevél nő. A sziromlevelek tövén nektárium található. Levelei szórtan vagy örvökben állnak.

Víziboglárkák[szerkesztés]

A víziboglárkák virágainak szirmai fehérek, vízben élő növények (Magyarországon kívül előfordulnak nem vízben élő boglárkák fehér színű virággal!). Régebben Batrachium néven külön alnemzetségként tárgyalták őket, manapság a Ranunculus nemzetséghez sorolják őket. Víz alá merült részeiken a levelek vékony sallangokra szeldeltek. A víz felett is nőhetnek leveleik: ezek laposak, levélszerűek. Olykor szárazra kerülnek, ekkor a sallangok rövidebbek, szélesebbek és laposak lesznek. Virágaik az allevelek hónaljában nyílnak egyesével. A sziromlevelek 3–10 mm hosszúak.

A Magyarországon előforduló fajok:

Gyorsan felmelegedő vizeinkben tömegesen fordulnak elő;a tócsagazokkal (Ceratophyllum) közös társulásaik a boglárkahínárok (Callitricho-Batrachietalia Passarge 1978) három hazai csoporttal, hét asszociációval.

Együttes virágzásuk gyepszerű benyomást kelt. Hosszan nyílnak, ami a kerti tavak díszeivé teheti őket. A fényszegény környezethez fokozatosan szoktatva akváriumba is telepíthetők.

Boglárkák[szerkesztés]

A boglárkák szirmai (legalábbis a hazai fajoké) sárgák, többnyire nedves mocsaras helyeken élnek, de nem vízinövények. Magyarországon előforduló fajaik:

R. cassubicus, R. fallax, R. auricomus

Források[szerkesztés]

  • Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN: 963 232 412 9