Hagymás boglárka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hagymás boglárka
Virága
Virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Ranunculeae
Nemzetség: Boglárka (Ranunculus)
L.
Alnemzetség: Ranunculus subg. Ranunculus
Faj: R. bulbosus
Tudományos név
Ranunculus bulbosus
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagymás boglárka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymás boglárka témájú médiaállományokat és Hagymás boglárka témájú kategóriát.

A hagymás boglárka vagy gumós boglárka (Ranunculus bulbosus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Észak-Afrikában, Nyugat-Ázsiában, a Kaukázusban, Európában él. Magyarországon is honos: a Dunántúlon elég gyakori, máshol szórványos.

Alfajai[szerkesztés]

  • Ranunculus bulbosus subsp. aleae (Willk.) Rouy & Fourc.
  • Ranunculus bulbosus subsp. bulbosus L.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Lágyszárú, 15–30 cm magas, alján bozontos szőrű gyógynövény. Amint ezt neve is jelzi, szára közvetlenül a talaj alatt gumós.

Hosszú nyelű alsó levelei egyszeresen vagy kétszeresen hármasan összetettek, egyenlőtlenül karéjos fűrészes szélűek, szőrösek.

Az egyesével álló virágok 2–3 cm szélesek, kocsányuk barázdált. A legkönnyebben visszahajló, a szárra simuló csészeleveleiről ismerhető fel.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Évelő. Száraz gyepekben, félszáraz réteken, legelőkön, lejtőkön, utak szélén nő. A meszes talajokat kedveli. Áprilistól (májustól) június végéig virágzik.

Felhasználása[szerkesztés]

Levele Ranunculi bulbosi herba és gyökere Ranunculi bulbosi radix a szénanátha homeopátiás gyógykezelésére használható az alábbi tünetek esetén:

  1. Orrgyöki nyomásérzéssel járó orrdugulás sűrű orrváladékkal. Az orrgarat hátsó részén csiklandozó érzés, mely krákogást okoz.
  2. Szemben szúró, viszkető, égő érzés.
  3. izomszövetben fellépő fájdalmak,
  4. a mellkas területén jelentkező fájdalmak, fájdalmas bordaközi neuralgiák, a bordák és a mellizomzat reumatikus fájdalmai,
  5. krónikus ízületi reuma,
  6. fejfájás,
  7. a bél működési zavarai,
  8. kimerültség,
  9. légszomj, fulladozás és szorongás.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]