Blazovich László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Blazovich László
Blazovich László történész.jpg
Született Blazovich László
1943. november 2. (77 éves)
Szombathely, magyar
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Fenyvesi Gabriella
Gyermekei Blazovic László (1970)
Blazovich Péter (1972)
Blazovich Ákos (1974)
SzüleiBlazovich Ferenc
Külics Ilona
Foglalkozása levéltáros, tanár, történész
Iskolái József Attila Tudományegyetem (–1967)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Blazovich László témájú médiaállományokat.

Blazovich László (Szombathely, 1943. november 2. –) magyar levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató.

Életútja[szerkesztés]

Blazovich László 1943. november 2-án született Szombathelyen Blazovich Ferenc és Külics Ilona gyermekeként. Kőszegen nőtt fel.

Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a JATE BTK, magyar–történelem szakán végezte, 1967-ben nyert középiskolai tanári oklevelet.

1967–1969 között a hódmezővásárhelyi 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott. 1969-től 1980-ig a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított és igazgatóhelyettesi teendőket látott el. 1980–tól a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. 1989 és 1997 között a JATE JTK Jogtörténeti Tanszékén tanított docensi beosztásban félállásban. 1995-ben habilitált. 1997 óta egyetemi tanár. Az MTA Demográfiai Bizottságának tagja. Közreműködött az MTA SZTE MOL[2] keretében működő Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadványainak megalkotásában (lásd művei közt Anjou-kori oklevéltár...).

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe a középkori magyar történelem, a Dél-Alföld történelme és a levéltártudomány. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv szerkesztője. NB I-es és NB II-es kosárlabdacsapatokban játszott Szegeden és Hódmezővásárhelyen, diákszínpadot vezetett gimnáziumi tanárként. A Csongrád Megyei Választási Bizottság alelnöke.

Családja[szerkesztés]

Nős, második felesége Fenyvesi Gabriella. Három fia született: László (1970), Péter (1972) és Ákos (1974).

Művei[szerkesztés]

  • Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok (társközreadóval Varsányi Péter Istvánnal 1978)
  • Csanád megye levéltára 1730–1950 (szerkesztette, 1984)
  • Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata (társközreadóval Galántai Erzsébettel, 1985, 1999)
  • Csongrád megye évszázadai I. A feudalizmus kora (történelmi olvasókönyv, szerkesztette, 1985)
  • A Körös–Tisza–Maros köz középkori településrendje (1986)
  • Mátyás király (1990)
  • Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban I–III. (társközreadóval, Dunai Józsefné Bognár Júliával 1990)
  • Anjou-kori oklevéltár VII. 1323, VIII. 1324, X. 1326 (társközreadókkal[3] 1991, 1993, 1999, 2000)
  • A csongrádi régió 1100 éve (társszerzővel, Kristó Gyulával 1993)[4]
  • Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (társközreadóval, Galántai Erzsébettel, 1994)
  • Szent Istvántól Mohácsig (összeállította, 1994)
  • Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (1995)
  • A Telegdiek pere 1568–1572 (társközreadóval, Géczi Lajossal 1995)
  • A Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban (1996)
  • Magyarország levéltárai (szerkesztette, 1996)
  • Levéltárak – Kincstárak (társközreadókkal, Érszegi Géza, Turbuly Éva, ford. Almási Tibor at al. 1992; 1999)
  • Három folyó mentén : Csongrád megye millenniumi albuma (szerkesztette Marosvári Attilával)[5]
  • Buda város jogkönyve I-II. (szerkesztő; társközreadóval, Schmidt Józseffel) Középkorász Műhely, 2001 (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 17.)
  • Városok az Alföldön a 14-16. században (szerző) a térképeket kész. Kratochwill Mátyás ; a fotókat kész. Lőkös Sándorné. Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2002 (Dél-alföldi évszázadok, 17.)
  • Válogatás 35 év írásaiból. A 60 éves Blazovich László születésnapjára; szerk. Berta Tibor, Géczi Lajos; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2003
  • Szeged rövid története (2005)
  • A Szász tükör (közreadó, szerkesztő) Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2005 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 5.)
  • Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből; társszerzők Galántai Erzsébet és Schmidt József; Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2007 (Gyulai füzetek, 16.)
  • Szeged rövid története; 2. jav., bőv. kiad.; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2007 (Dél-alföldi évszázadok, 21.)
  • Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői, 1950-1990; szerk. Blazovich László; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2007 (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 36.)
  • A Sváb tükör (Schwabenspiegel); közread. Blazovich László, Schmidt József, németre ford. Katona Tünde; Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2011 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 35.)
  • Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2013 (Dél-alföldi évszázadok, 31.)
  • Magyar Várostörténeti Atlasz. 3. kötet. Szeged; szerk. Blazovich László. Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014. ISBN 978-963-08-9999-4

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. Magyar Országos Levéltár
  3. Szerk. Kristó Gyula, társközreadók: Sölch Miklós Blazovich László, Géczi Lajos, Almási Tibor (1959-), Kristó Gyula, Piti Ferenc.
  4. Parkkalauzt készítette: Trogmayer Ottó.
  5. Szerzők: Apró Ferenc et al., 2001; ill. Dömötör Mihály et al.
  6. Alapítóját ünnepelte Szeged - Delmagyar.hu

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]