Garzó Imre
| Garzó Imre | |
| Született | 1827[1][2] |
| Elhunyt | 1914 (86-87 évesen)[1][2] |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Garzó Imre (Kecskemét, 1827. október 22. – Szaniszló, 1914. szeptember 8.) okleveles mérnök, tanár, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Szülőhelyén fejezte be líceumi tanulását és 1843-45-ben a pesti egyetemen a mérnöki tanfolyamot. 1848 őszén a mérnöki gyakorlatból a honvéd-tüzérséghez állott és utóbb mint hadnagy részt vett a Schwechattóltól Világosig folytatott hadjáratokban és Budavár ostromában. A szabadságharc után besorozták a császári és királyi 1. sz. gyalogezredhez, mely akkor a Toscanát, nevezetesen Firenzét megszállva tartott hadtestnek képezte részét. Innen 1851-ben megváltás útján elbocsáttatott. 1852-től mint mérnök működött 1861-ig, amikor a hódmezővásárhelyi református egyház főgimnáziumához a mennyiségtan és természettan tanárává hívták meg. 1874-ben súlyos betegsége miatt az igazgató-tanárságról lemondott, de 1876-tól a nevezett egyház tanácsának választották, a városi törvényhatósági bizottságnak virilis tagja és a Körös-Tisza-Maros-ármentesítő és belvízszabályozó társulatnak alelnöke volt. Sokat tett a közügyek érdekében és emellett jeles szónoknak ismerték.
Programmértekezése a hódmezővásárhelyi református gimnázium Értesítőjében (1865. A reáltudományok s különösen a mennyiségtan iskoláinkban, 1872. Természettani oktatás a gymnasium felsőbb osztályaiban); cikkeket irt a Szegedi Hiradóba (1864-78.), Arany-János Koszorújába (Emlékezés flórenczi napjaimra), a Hód-Mező-Vásárhelybe (1873-78.), a Prot Egyházi és Iskolai Lapba (1893. A természettani oktatásról, mint a positiv gondolkodás disciplinájáról a középiskolában.)
Munkái[szerkesztés]
- Mennyiségtan. Első rész. Számvetéstan, Szeged, 1864
- A közoktatás kérdéséhez. Szeged, 1880
- Hód-Mező-Vásárhely ismertetése. Összeállíttatott a helyi népiskolai oktatás czéljából. Szeged, 1891 (névtelenül)
- Vázlata annak, hogy mit kellene magába foglalnia az elemi iskolákban a földrajzi oktatásba bevezető helyi földrajznak. Szeged, 1892
Szerkesztette a H.-M.-Vásárhelyi Szemlét 1870-ben és a Heti Lapokat 1880. II. felében, mely lapnak tulajdonosa is volt.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994