Bitlis (település)

Bitlis
Bitlis körzetei
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Kelet-anatóliai
Tartomány	Bitlis
Rang	város
Polgármester	Cevdet Özdemir
Irányítószám	13000–13800
Körzethívószám	00 90 434
Népesség
Teljes népesség	52 024 fő (2020)
Körzet népessége	60 996 fő
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 38° 24′, k. h. 42° 07′38.4, 42.116666666667
Bitlis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bitlis témájú médiaállományokat.

Bitlis város Törökország délkeleti részén, a Van-tótól délnyugatra. Bitlis tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. Lakossága 44 923 fő volt 2000-ben, többségük kurd nemzetiségű. A körzet népessége 2008-ban 60 996 fő volt, a városé 41 404 fő.

Földrajzi fekvése

1400 méter tengerszint feletti magasságban, a Bitlis folyó mellett fekszik.

Története

Bitlis egy 1654-es térképen

Bitlis nevét az örmény források Bages néven említették.

Alapításáról és nevének eredetéről a perzsa nyelven író Sharaf Khan Bidlisi történészként ismert író és költő 1597-ben írt Şerefhan történeti könyvében maradt fenn egy legenda:

macedóniai Nagy Sándor az ázsiai hadjáratra vonuló sikeres hadvezér az i. e. IV. században a Van-tó nyugati végéhez érkezve seregeivel egy domboldalon táborozott, miközben lenyűgözte a táj szépsége, és elsősorban egy itteni különleges hegy látványa. Ekkor elrendelte egyik parancsnokának Badlisz-nak, hogy e helyen alapítson várost, és építsen egy várat. A vár olyan legyen, hogy azt semmilyen erő ne tudja bevenni. Nagy Sándor hamarosan továbbvonult, Badlisz pedig nekilátott a parancs végrehajtásának, majd a vár elkészültekor üzenetet küldött a hadjáraton levő nagyvezérnek, hogy jöjjön és tekintse meg az új erődítményt. A visszatérő Nagy Sándort azonban zárt kapuk fogadták és a falakon belülről az az üzenet, hogy vegye be a várat ostrommal, ha tudja. Az féktelen haragra gerjedt, s parancsot adott a támadásra. Az ostrom azonban eredménytelen maradt. Múltak a napok, a támadók ereje fogyott, ekkor Nagy Sándor parancsot adott az ostrom beszüntetésére. Ekkor azonban váratlan esemény történt; kinyíltak a nagy bronzkapuk, s fényes páncélban kilovagolt Badlisz, a sikeres védő. Megálva uralkodója előtt, aki szigorúan kérdőre vonta a történtek miatt. Mire Badlisz válaszolt: Azt a parancsot kaptam, hogy egy olyan várat építsek, amelyet semmilyen erő nem képes bevenni, a parancsot tehát maradéktalanul teljesítettem, íme még a legnagyobb, legerősebb hadvezér Nagy Sándor sem tudta bevenni azt. A talpraesett válasz után Nagy Sándor jutalmul az új várost is róla nevezte el: így lett Badlisz, majd Bitlis formára változott az idők során.

A város fő látnivalója ma is ez a vár, illetve a későbbi ostromok után fennmaradt maradványai. Az egykori 30 méter magas és 4-6 méter vastagságú vár falai a város közepén, a piactér feletti dombtetőn emelkednek. Bástyáiból mára csak 2 látható. A fennmaradt keleti oldali bástyát a törökök "karanlikcKule" (sötétség tornya) néven emlegetik, ezt egy időben kivégzőhelynek használták: az elitélteket a tetejéről dobták le a mélybe. Három emelet magasságú vasból készült bejárati kapuja déli irányba néz.

I. Omár kalifa uralkodása idején (634–644) a muszlim arabok szerezték meg a várost, majd gyakran cserélt gazdát az arabok, bizánciak, perzsák és az örmények között.

A 14. században a kurd dinasztia uralma szilárdult meg a városban. Az Oszmán Birodalom idején a kurdok széles körű autonómiával rendelkeztek, ez 1847-ben szűnt meg.

A 19. század végén és az első világháború idején több örmény lázadás is volt a városban és a tartományban, melynek következtében a város lakossága lecsökkent. 1916-ban az Erzurumi csata során az oroszok elfoglalták a várost.

A város műemlékei

A város műemlékei a szeldzsuk-oszmán időkből származnak:

• középkori vár
• teológiai iskola
• középkori vendégfogadó

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Jegyzetek

• Békési B. István: Törökország ISBN 963 243 150 2

További információk

• Bitlis
• BitlisNews Archiválva 2008. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben