Bihari János
Bihari János | |
Bihari János (Bánki János, 1820) | |
Született | 1764. október 21.[1] Nagyabony |
Elhunyt | Pest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.
Életpályája
Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.
Művei
- Magyar verbunkosok, magyar táncok (84 dallam) kortársak lejegyzése nyomán.
- A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is ő a szerzője.
- Legismertebb művei:
- Mikor a pénze elfogyott
- Húsz talléros verbunkos
- Sarkantyús verbunkos
Emlékezete
Intézmény viseli a nevét:
Szervezet viseli a nevét:
Utca viseli a nevét:
- Budapesten
- Pomázon
- Veresegyházon
- Szegeden
- Miskolcon
- Berettyóújfaluban és
- Sàtoraljaújhelyben.
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
Források
Bibliográfia
- Irodalmi Vita a Rákóczi-induló szerzőségéről (Zenészeti Lap, 1862–63)
- Major Ervin: Bihari János (Zenei Szemle, 1928. 1–2. sz.)
- Major Ervin: Bihari műveinek tematikus katalógusa (Zenei Szemle, 1928. 5–7. sz. Függelék)
- Isoz Kálmán: Bihari és a katonafogdosás (Zenei Szemle, 5–7. sz.)
- Szelényi István: Bihari (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
- Major Ervin: Bihari János verbunkosainak visszhangja a XIX. századi magyar zenében (Új Zenei Szemle, 1952. 4. sz.)
- Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai (2013)