Big Willie
| Big Willie | |
 | |
| Big Willie, az első rendszerbeállított harckocsik őse | |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 8 fő |
| Hosszúság | 9,1 m |
| Szélesség | 4,1 m |
| Tömeg | 22 tonna |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 10 mm |
| Elsődleges fegyverzet | 2 x 57 mm-es ágyú |
| Műszaki adatok | |
| Motor | Foster-Daimler |
| Teljesítmény | 77 kW (105 LE) |
| Felfüggesztés | nincs (a lánctalp a harckocsitest egészén fordul körbe) |
| Sebesség | 6 km/h |
A Big Willie a Little Willie tesztjármű tapasztalatai alapján újratervezett harckocsi-prototípus. A legtitkosabban kezelt tervezés során több fedőnévvel látták el: Water Carrier, amely név a W.C. rövidítés miatt átalakult Water Tank névvé, és ennek rövidítése a harckocsik ma is általánosan elterjedt tank megnevezése.
Története[szerkesztés]
A Little Willie a javítások ellenére még mindig nem felelt meg a Landship Bizottság követelményeinek, így W. G. Wilson hadnagy javaslatára nagyobb méretű, a test teljes hosszán körbefutó lánctalpakkal szerelték fel, így megnőtt a jármű stabilitása. Az így kialakított harcjármű elnyerte közismert romboid alakját, ez lett Big Willie, vagy Mother (Anya). A prototípust 1916. január 26-án mutatták be, és már 1916 szeptemberében a Mark I harckocsik tucatjait vetették be a sommei fronton.
A tervezés során gondot okozott a fegyverek elhelyezése, illetve már annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy egyáltalán milyen fegyverzetet telepítsenek a harckocsira, és azt hová és hogyan. Végül mindkét felvetett elképzelést megvalósították: a fegyver elhelyezésére szolgáló erkélyt két változatban építették, az egyikbe löveget és géppuskákat, a másikba csak géppuskákat helyeztek el. A löveges változat kiegészítő neve ettől Male, a csak géppuskásé Female. A löveges változatnál a harckocsiágyú mozgathatósága igen korlátozott volt, a közvetlen előre-iránytól legfeljebb 25-30°. Csak a Mark IV. változatnál cserélték le a löveget rövidebb csövű változatra, és a Mark VIII. verzióig kellett arra várni, hogy a löveg külön fegyverfészket kapjon, amely az erkélytől függetlenül mozgott, és a lőirányzás kiterjedt a 90°-os irányzási lehetőségre.
Mivel az Admiralitás a harckocsikat kifejezetten a lövészárkok és géppuska-fészkek leküzdésére hozta létre, az élőerő és a nem-, vagy könnyen páncélozott célok ellen a Vickers és Hotchkiss géppuskák hatásosak voltak. A löveges változatra 1917-ig, a német A7V megjelenéséig tulajdonképpen nem is volt szükség.
Irodalom[szerkesztés]
- Crawford, Steve. Harckocsik a II. világháborúban, 20. századi hadtörténet. Budapest: Hajja & Fiai Könyvkiadó (2002). ISBN 963-9329-40-1
- George Forty.szerk.: Reviczky Béla: Tankok világenciklopédiája. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó (2006). ISBN 963-203-131-8
- Arthur J. Barker: Páncélosok a háborúban: A Harmadik Birodalom páncéloscsapatainak küzdelme a II. világháborúban. Debrecen: Hajja. 2001. = 20. századi hadtörténet, ISBN 963-9329-09-6
- Rieder, Kurt. Páncélosok akcióban!. Vagabund K. (2005). ISBN 963-9409-22-7
- Földi, Pál. Tank könyv. Anno K. (évszám nélkül). ISBN 963-375-040-7
- Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3
.png){kind=small}