Biczó Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Biczó Géza
Biczó Géza.png
Született 1853. február 20.
Nagykőrös magyar
Elhunyt 1907. november 4. (54 évesen)
Budapest magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész, grafikus és rajztanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Biczó Géza témájú médiaállományokat.

Kiskéri Biczó Géza, Bitzó (Nagykőrös, 1853. február 20.Budapest, 1907. november 4.) festőművész, grafikus és rajztanár.

Családja[szerkesztés]

Biczó János (1820-1897) és Dobozy Zsuzsanna fiaként született. Felesége Hamar Ilona (1866-1932) volt, akivel 1884. december 5-én kötött házasságot. Gyermekeik dr. Biczó Sarolta (1885-1965) magyar-német tanár és Biczó Ilona (1886-1970) festő és rajztanár voltak.

Pályafutása[szerkesztés]

A gimnáziumot szülővárosában, szaktanulmányait 1871 és 1875 között Kelety Gusztáv és Székely Bertalan növendékeként a budapesti Mintarajziskolában végezte. 1875-ben a kiskunhalasi református gimnázium rajztanára lett. 1876-77-ben mint önkéntes katona a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. 1877-től újból a kiskunhalasi református gimnáziumban dolgozott rajztanárként, ezután a müncheni képzőművészeti akadémia hallgatója volt. A halasi líciumban 9 évig volt rajztanár, mely időből nagy feltűnést keltett Újonc c. képe, Csizmadia-műhelye, különösen pedig az Alku és Májszter c. életképei. 1885 szeptemberében saját kérésére Trefort Ágoston miniszter a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai állami gimnázium tanárának nevezte ki, ahol egészen haláláig működött. 1880-tól a Műcsarnokban szerepelt képeivel, melyek többnyire a nép életét bemutató zsánerképek és arcképek. Két évtizedig dolgozott a Vasárnapi Újság illusztrátoraként, de könyvhöz illusztrációkat és készített.

Biczó Géza sírja 1914-ben.jpg

Balassa Bálint, Hunfalvy Pál, Szily Kálmán és Trefort Ágostonról készített arcképei a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát képezik. Arany Jánosról készült képe (Arany László megrendelésére) sajnos elveszett. Síremléke a nagykőrösi református temetőben áll.

Emlékezete[szerkesztés]

Szülővárosában, Nagykőrösön utca viseli a nevét. 2019-ben a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban emlékkiállítása volt a dédunoka, Fábián Dénes Zoltán szervezésében. A kiállításra életrajzi könyv jelent meg.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Nemzeti Szalon Almanachja (Képzőművészeti lexikon). Szerk. Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Bp., 1912. Légrády Testvérek Nyomdája
  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Balanyi Béla-Rácz Lajos-Ványi Jenő: Új nagykőrösi athenas I. A nagykőrösi temetőkben nyugvó híres emberek. Nagykőrös, Arany János Társaság, 1994.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Szendrei János-Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona. Bp., 1915. Endrényi ny. Szeged
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.