Bethlen Miklós (színművész)
| Bethlen Miklós | |
| Született | 1831. augusztus 15.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1899. május 2. (67 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Bethlen János, id. |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf bethleni Bethlen Bolnai Miklós (Kolozsvár,[2] 1831. augusztus 15. – Budapest, 1899. május 2.) magyar honvédtiszt, író, drámai színész, költő és hírlapíró.
Életpályája
Szülei Bethlen János (1792–1851) politikus és gróf Béldi Rozália (1800–1836) voltak. 1845–1848 között a kolozsvári református főtanodában tanult. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mint honvéd százados vett részt. Az 1850-es években Egressy Gábornál és Párizsban tanult (1859). 1854-ben debütált színészként. 1854–1859 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1856–1857 között a hamburgi társulat művésze volt. 1859–1862 között Párizsban játszott. 1862–1866 között a Magyar Sajtó című lap szerkesztője volt. 1866-ban részt vett a porosz–osztrák–olasz háborúban, ahol megsérült. 1867–1869 között az Ungarische Monatschrift szerkesztőjeként dolgozott. 1868–1871 között a Diplomatische Wochenschrift szerkesztője, 1869–1872 között a Polgár és Honvéd főmunkatársa volt. 1890–1897 között a Budapesti Hírlap tárcaírója, 1893–1899 között a Pesti Napló hírlapírója, majd 1897–1899 között a Hazánk újságírója volt.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (28-18-24.).
Színházi szerepei
- William Shakespeare: Hamlet....Hamlet
- Czakó: Kalmár és tengerész....Arthur
- Czakó: I. László kora....Salom
Művei
- Angyal Bandi és Szép Juliska (népszínmű, Kolozsvár, 1846)
- Színházi naptár az 1857. évre (szerkesztette Dobsa Lajossal és Tóth Kálmánnal (Pest, 1856)
- A magyar színészetről (A Nemzeti Színház emlékkönyve. Szerkesztette: Jakab István) (Kolozsvár, 1857)
- A magyar kérdés európai szempontból (Pest, 1863)
- A birodalom súlypontja Budán (Pest, 1864)
- Ein Wort an Deák. Politikai röpirat. Nikolaus Bethlen néven (Wien, 1865)
- A történelem regénye 1846-1886 (Jellem- és korrajzok, Budapest, 1888)
- Divatos erkölcsös. Naturalisztikus dráma (Budapest, 1890)
- Múlt és jelen (Budapest, 1896)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01740.htm, Bethlen Miklós, bethleni, gróf, Bolnai, 2017. október 9.
- ↑ Névpont.hu
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
További információk
- Greguss Ágost: Tanulmányok (II. Pest, 1872)
- Lukinich Imre: A Bethlen család története (Budapest, 1928)
- Bartha Katalin Ágnes: Színházi szerepvállalás és önazonosság. Ifj. gr. Bethlen Miklós (Symbolon, 2007)
- Bartha Katalin Ágnes: XIX. századi erdélyi Shakespeare. Magyar recepcióváltozatok. PhD-értek (Kolozsvár, 2007)
- Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
- Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Budapest, Teleki László Alapítvány, 1999.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Révai nagy lexikona III. kötet (Béke–Brutto). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerkesztette: Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Budapest, Studium, 1926.