Enyedi Sándor
Enyedi Sándor | |
Született | 1938. január 1. (86 éves) Dés |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, színháztörténész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Enyedi Sándor (Dés, 1938. január 1. –) magyar irodalom- és színháztörténész.
Életútja[szerkesztés]
Szamosújváron végezte a középiskolát, Kolozsvárt szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Egy évig a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság munkatársa volt, ezután tanítani ment Désen és környékén tanított.
József Attila nyomában – Désen c. tanulmánya (Korunk, 1967/5) helytörténeti adatokkal egészítette ki József Attila eltűntnek hitt édesapja kalandos történetét. Fő kutatási területe az erdélyi magyar színjátszás hőskorának (1792-1821) vizsgálata. Az erdélyi városok egykorú magyar színházi előadásait összegezte Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei c. könyvében (1972), s ide kalauzol Déryné erdélyi színpadokon c. kötetében (1975) is, korabeli dokumentumokat hasznosítva.
1976-ban áttelepült Magyarországra, s a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett Budapesten. A kassai 1830–31-es Nemzeti Játékszíni Tudósítások fellelt számait hasonmás kiadásban jelentette meg (1979).[1] Sajtó alá rendezte idősebb Wesselényi Miklós színházi levelezését, bevezetéssel, jegyzetekkel ellátva 1983-ban. 1987-től főmunkatárs a Magyarságkutató Intézetben, mely új nevén 1992-től Közép-európai Intézet.
Kötetei (válogatás)[szerkesztés]
- Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. Kriterion, (Bukarest, 1972)
- Kótsi Patkó János szerepei. (In: Régi és az új Theatrum históriája és egyéb írások. Bukarest, 1973.191-212.)
- Déryné erdélyi színpadokon. Kriterion, Bukarest, 1975;
- Nemzeti Játékszíni Tudósítás. Sajtó alá rendezte, a tanulmányt írta: Enyedi Sándor. Budapest, 1979
- Id.Wesselényi Miklós színházi levelezése. Összeállította, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1983
- Aranka György erdélyi társaságai. Válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Enyedi Sándor. Budapest, 1988
- Paulay Ede szerepei. (In: Paulay Ede írásaiból. Budapest, 1988.383-476)
- Öt év a kétszázból. A kolozsvári Magyar Színház története 1944 és 1949 között. Budapest, 1991
- Tegnapelőttől tegnapig (Művelődés történeti tanulmányok). Kolozsvár, 1998
- Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona. (Budapest, 1999)?[2][3]
- Az ember tragédiája bemutatói. I. Az ősbemutatótól Triannonig. Budapest, 2002
- Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. (Balassi Kiadó, Budapest, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005)[4]
- Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év. (Budapest, 2005)[5]
- A Tragédia a színpadon. 125 év (bibliográfia). Budapest, 2008
- Henrik Ibsen drámái magyar színpadokon. Madách Irodalmi Társaság. Budapest, 2014
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Enyedi budapesti tevékenységének leírását törölte a romániai cenzúra a RMIL-ból 1980-ban.
- ↑ S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. Szabadság, (Kolozsvár), 1999. december 9.
- ↑ Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. Szabadság (Kolozsvár), 2001. január 6.
- ↑ Kudelász Ildikó: Hézagpótló színházi lexikon. Háromszék c. napilap (Sepsiszentgyörgy), 2005. december 17.
- ↑ Kozma Dezső: Madách – a színpadon. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 4. (Erdélyi adatok Udvardy Frigyes adatbankja nyomán, lásd [1]
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 507. o. ISBN 963-05-6805-5