Bergen vasútvonal
Bergen-vasútvonal
| ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||
 A vasútvonal | ||||||||||
 | ||||||||||
| Hossz: | 371[1] km | |||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||
| Feszültség: | 15 kV, 16,7 Hz ~ | |||||||||
| Üzemeltető: | Vy Tog (2020. december 13. – ) | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||
| ||||||||||
A Bergen-vasútvonal (norvég nyelven: Bergensbanen) egy 371 km hosszú,[1] 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított normál nyomtávú egyvágányú vasúti fővonal Norvégiában Bergen és Hønefoss között.[1]
Az elnevezést gyakran Bergen-től Drammenen át Oslóig tartó teljes útvonalon használják, amely a személyszállító járatok végállomása, a kiindulási ponttól 496 kilométeres távolságra. Ez Észak-Európa legmagasabb vasúti fővonala, amely a Hardangervidda fennsíkot keresztezi 1237 méterrel a tengerszint felett.
A vonalon 39 állomás van[2][3] és 1909 november 27-én nyílt meg.[4]
A vonalon személy- és teherszállítás zajlik. A Norges Statsbaner NSB 73 motorvonatokat és NSB El 18 sorozatú villamosmozdonyokat üzemeltet. A teherforgalmat a CargoNet és a Cargolink bonyolítja.
A vasútvonal Bergenből Voss felé épült ki 1883-ban, mint a keskeny nyomtávolságú Voss vonal. 1909-ben folytatták az építkezést a hegyen át Oslóig, és az egész utat szabványos nyomtávolságúra építették át, és a Voss vonal a Bergen vonal részévé vált. A vonal egyvágányú, és 1954-1964 között villamosították. A Bergen-vonal a Bane NOR tulajdonában van mely a fenntartója is. A Flåm-vonal marad a Hardanger-vonal lezárása után az egyetlen leágazó vonal a Bergen vasútvonalról.
A vonal[szerkesztés]
A teljes távolság Oslo-ból Bergenbe Drammenen keresztül 493 km, ebből a Bergen-vonal 372 kilométer. A vonalon összesen 182 alagút található, kb. 73 km hosszúságban, ebből 10 több, mint 2 km hosszúságú. Finse állomás található a legmagasabban, 1222,2 méter tenger szint feletti magasságban, míg a vonal legmagasabb pontja a Finse-alagútban 1237 méteres magasságban.
Története[szerkesztés]
2002-ben a Norvég Nemzeti Vasúti Hivatal arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás hiánya miatt Norvégiában az összes távolsági személyszállító vonal bezárásához vezethet, beleértve a Bergen vonalat is. Torild Skogsholm, közlekedési és kommunikációs miniszter arról biztosított, hogy a kormány nem a vasútvonalak bezárását követeli.[5] 2004-ben a Haladás Párt azt javasolta, hogy zárják le a vasútvonalat, és helyettesítsék azt Bergen és Oslo között autópályával, azzal érvelve, hogy a vasút veszteséges, a buszos szállítás olcsóbb, míg a könnyebb teherautó-szállítás elősegíti a gazdaságot. Más politikai pártok elutasították a javaslatot, rámutatva a vasút jobb környezeti teljesítményére és arra, hogy a vasút nagy mennyiségű teherárut szállít.[6] 2011. június 16-án egy hegesztési baleset következtében tűz keletkezett a Hallingskeid állomáson, aminek következtében a peron teljesen megsemmisült. Ez a vonal hétnapos bezárását okozta.[7]
Fejlesztések[szerkesztés]
Az Ulriken alagút jelenti a legnagyobb szűk keresztmetszetet a Bergen vonalon az Arnába tartó ingázók miatt. Második vágány építése a Bergensbanen legnyugatibb részén nemcsak a vonal ezen részén, hanem a hegyek közötti egész vonalon is kapacitást szabadítana fel..[8]
Az eredeti tervek a Bergensbanen számára 1894-től egy új vonal - a Ringerike-vonal - megépítését tartalmazták Hønefoss-tól Sandvikáig, éppen Oslótól nyugatra. Ez a vonal 60 kilométerrel és 50 perccel csökkentené a távolságot a Bergensbanenen. Folyamatosan tárgyaltak a vasút megépítéséről, de az soha nem kapott támogatást.[9] Ezeket a terveket 2000 után ismét megvitatták, és elkészült egy részletes terv. Más fejlesztésekkel együtt, összesen 7 milliárd norvég korona beruházással, az utazási idő négy és fél órára csökkenthető lenne..[10] A projekt megvalósítását 2019 és 2024 között tervezik.
Nagysebességű vasút[szerkesztés]
Számos javaslat született az Oslótól Bergenig tartó nagysebességű vasútvonalra vonatkozóan. A Nemzeti Vasúti Igazgatóság számára végzett előzetes tanulmányok pozitív költség-haszon arányt vetettek fel az Oslótól Bergenig tartó nagysebességű vasút építésénél. A legmegfelelőbb útvonal megközelítőleg a meglévő útvonalat követné (de egy új Oslo – Hønefoss alagúttal). Feltételezzük, hogy az alacsonyabb költségek miatt Oslo – Trondheim és Oslo – Halden korábban épülnek..[11] Két lobbista javaslatot is indított az útvonalra vonatkozóan. Az egyik egy "nagy sebességű gyűrűt" foglal magában Oslóból, Numedalon át Geilo-ig, majd Bergensbanent követve Bergenig, majd dél felé Stavangerig, majd Kristiansandon keresztül vissza Oslóba.[12] A Norsk Bane elindította az ötletet, hogy közös vonalat építsenek Oslótól Haukeliig, majd egy leágazást Bergenre és Stavangerre.[13]
Az ilyen nagy távolságú nagysebességű vasútvonalak nem szerepelnek a 2010–2040 közötti előzetes hosszú távú tervben, és valószínűleg a Hamar–Trondheim és a Drammen–Kristansand vasutakat építik meg először, mivel könnyebben megépíthetők. Valószínűleg valamikor a 2030–2060 közötti időszakban fognak nagysebességű vasutat építeni Bergenbe.
Vasútállomások[szerkesztés]
| Állomás | Magasság (m)[2] | Távolság Oslótól (km) |
Távolság Bergentől (km) | |
|---|---|---|---|---|
|
Oslo S | 2 | 0 | 493 |
|
Asker | 104 | 24 | 469 |
|
Drammen | 2 | 41 | 452 |
|
Hokksund | 8 | 58 | 435 |
|
Vikersund | 67 | 84 | 409 |
|
Hønefoss | 96 | 112 | 381 |
| Flå | 155 | 174 | 319 | |
|
Nesbyen | 168 | 208 | 285 |
|
Gol | 207 | 225 | 268 |
|
Ål | 436 | 250 | 243 |
|
Geilo | 794 | 275 | 218 |
|
Ustaoset | 990 | 286 | 207 |
|
Haugastøl | 988 | 297 | 196 |
|
Finse | 1222 | 324 | 169 |
|
Hallingskeid | 1110 | 345 | 148 |
|
Myrdal | 867 | 358 | 135 |
|
Upsete | 850 | 364 | 129 |
|
Mjølfjell | 627 | 376 | 117 |
|
Voss | 57 | 407 | 86 |
| Dale | 43 | 447 | 46 | |
|
Arna | 8 | 483 | 10 |
|
Bergen | 2 | 493 | 0 |
Irodalom[szerkesztés]
- Aspenberg, Nils Carl. Elektrolok i Norge (norvég nyelven). Oslo: Baneforlaget (2001). ISBN 82-91448-42-6
- Gubberud, Ivar J.. Vossebanen 1883-1983 (norvég nyelven). Oslo: Norsk Jernbaneklubb (1983). ISBN 82-90286-05-8
- Holøs, Bjørn. Bergensbanen 75 (norvég nyelven). Oslo: Gyldendal (1984). ISBN 82-05-19349-5
- Jernbaneverket. Jernbanestatistikk 2006 [archivált változat] (PDF), Oslo: Jernbaneverket (2007). Hozzáférés ideje: 2011. február 12. [archiválás ideje: 2007. december 17.]
- Norsk Jernbaneklubb. Banedate '94. Oslo: Norsk Jernbaneklubb (1994). ISBN 82-90286-15-5
- Rødland, Kjartan. Bergensbanen: livsnerven over høyfjellet (norvég nyelven). Bergen: Alma Mater (1999). ISBN 82-419-0253-0
További információk[szerkesztés]
- Jernbaneverket entry
- Norsk Jernbaneklubb entry
- 7,5 órányi HD minőségű videó a vonalról
- The railway tour in Google Earth (with references to the 7,5 hour documentary) Archiválva 2012. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- RailCowGirl youtube csatornája (a felvételek a Bergen vasútvonalon készültek)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Jernbaneverket, 2007: 6
- ↑ a b Jernbaneverket: Oslo - Bergen, Bergensbanen. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Jernbaneverket: Bergen - Voss - Myrdal. [2007. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Holøs, 1984:73
- ↑ NRK Sør-Trøndelag: Skjebnevalg for norsk jernbane Choice of fate for Norwegian Railways (norvég nyelven), 2002. február 28. [2012. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bergens Tidende: Frp: - Steng Bergensbanen (Progress Party: "Close the Bergen Railway") (norvég nyelven), 2004. január 16. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 23.)
- ↑ Investigation underway into train fire : Views and News from Norway. Newsinenglish.no, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
- ↑ Jernbaneverket: Konsekvcensutredning Arna - Fløen (norvég nyelven), 2008. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 23.)
- ↑ Jernbaneverket: Bergensbanens forkortelse, Ringeriksbanen (norvég nyelven). [2008. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
- ↑ Jernbaneverket: Rask og effektiv Bergensbane for sju milliarder (norvég nyelven). [2007. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
- ↑ Norwegian National Rail Administration: Highspeed -lines: Further steps should be taken, 2008. május 13. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 23.)
- ↑ Høyhastighetsringen: Høyhastighetsringen (norvég nyelven). [2007. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
- ↑ Norsk Bane: Haukelibanen (norvég nyelven). [2007. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
