Belgrád Központi pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belgrád Központi pályaudvar
Железничка станица Београд Центар
Cím
Ország Szerbia
Hely
Építési adatok
Építés éve1977–
Megnyitás2016. január 26.[1]
Felhasználási terület
  • átmenő állomás
  • földfelszíni állomás
ÜzemeltetőSzerb Államvasutak
Egyéb jellemzők
Peronnal rendelkező vágányok száma8
Része ennekBG Voz
Szomszédos állomások
  • Rakovica railway station
  • Karađorđe's Park railway station
  • Újbelgrád vasútállomás
IdőzónaUTC+01:00
Szolgáltatások
Elhelyezkedése
Belgrád Központi pályaudvar (Belgrád)
Belgrád Központi pályaudvar
Belgrád Központi pályaudvar
Pozíció Belgrád térképén
é. sz. 44° 47′ 37″, k. h. 20° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 37″, k. h. 20° 27′ 14″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgrád Központi pályaudvar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Belgrád Központi pályaudvar (szerbül: Железничка станица Београд Центар), köznyelvben Prokop (szerbül: Прокоп) Belgrád új vasúti pályaudvara. Az állomás a város Savski Venac nevű kerületében fekszik. Habár a pályaudvar az átadásakor még befejezetlen volt, a korábbi főpályaudvar bezárásával átvette a központi pályaudvari szerepet.[2]

Az új belgrádi pályaudvar évtizedeken át tartó építését elsősorban a kapcsolódó projektek (14 km-nyi alagút, vasúti hidak, vágányhálózat) forráshiánya késleltette.

A központi pályaudvart 2016. január 26-án nyitották meg,[1] kezdetben az elővárosi vonatok és napi két pár Újvidékre tartó vonat számára.[3] Ezután fokozatosan átirányították a vonatokat a régi főpályaudvarról az újra egészen 2018. július 1-jéig, amikor teljesen átvette az új pályaudvar a központi szerepet.

Története[szerkesztés]

Már az 1960-as években születtek tervek a régi főpályaudvar leváltására. Az új pályaudvar helyét kezdetben az autokomandai csomópont mellett jelölték ki, azonban ezt a tervet az építészeti hatóság elutasította és a szomszédos Prokopot választotta ki helyszínnek. Ezzel a csomópont további építését is felfüggesztették, és csak 2007-ben fejezték be. 1971-ben a városfejlesztési tanács egy monumentális pályaudvar tervével állt elő, melyhez hasonló egész Jugoszláviában nem volt. A tervezéskor úgy számoltak, hogy a 21. századra megnövekedett forgalom mellett az állomás közel 10 000 utast tudjon fogadni óránként. A tervezésre irreálisan kevés időt, 18 hónapot szabtak, ezért a tanács ülése, melyen beadták a terveket, zűrzavaros volt, és több, mint 7 órán át húzódott. A végleges terveket 1974-ben fogadták el, az építkezést 1977. október 8-án kezdték meg. Az átadás eredeti határideje 1979. május 1-je volt, azonban az ország folyamatosan romló gazdasági helyzete miatt kezdetben csak lelassult, 1980-ban pedig le is állították az építkezést. 1984 májusában már szó volt a projekt felhagyásáról, de 1990-ben végül folytatódott az építkezés. 1996. július 7-én Slobodan Milošević államfő és Mirko Marjanović kormányfő átadták a még csak betontetőből álló állomást, de a további építkezések az 1999-es bombázás következtében leálltak.[4][5]

2005-ben nemzetközi pályázatot írtak ki a pályaudvar befejezésére, amit a magyar TriGranit nyert meg, akivel 2008-ban felmondták a szerződést, és a korábban is az építkezésen dolgozó Energoprojektet bízták meg. Ekkor 2010-et jelölték ki végső határidőnek, azonban az építkezésen nem történt semmilyen előrelépés. 2012-ben az állam 35,8 millió euró hitelt vett fel a finanszírozásra, majd 2014 decemberében tovább tudták folytatni a kivitelezést. 14 hónapnyi munka után, 2016. január 16-án Aleksandar Vučić miniszterelnök átadta a pályaudvart, azonban ekkor még alacsony volt a kihasználtsága, a legtöbb vonat Belgrád más állomásait használta.[4][5]

2017. december 10-én a belföldi vonatok többségét áthelyezték az új központi pályaudvarra, a nemzetközi vonatok továbbra is a régi főpályaudvart használták, mivel az új nem volt alkalmas a fogadásukra, mivel a 2016-os átadás ellenére továbbra sem készültek el a kiszolgáló és kereskedelmi egységek, két peron és a hozzájuk tartozó perontető, továbbá a bekötőutak is csak részben álltak rendelkezésre. Az építésügyi minisztérium akkori becslése szerint megfelelő finanszírozás mellett további két évre volt szükség a teljes befejezéshez.[6]

További problémát jelent, hogy az új állomás a régivel ellentétben nem alkalmas áruforgalomra. Ennek ellenére 2018 januárjában bejelentették, hogy 2018. július 1-jén lezárják a régi főpályaudvart a vasúti forgalom előtt. Továbbá a következő két évben be szeretnék fejezni az építkezést, azonban nincs meg rá a fedezet, és a második kölcsön nincs jóváhagyva. Zorana Mihajlović szerb közlekedési miniszter még 2017-ben a befejezést 2018. április és 2019. április közé becsülte.[7][8]

Nemzetközi vonatok[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
Lovcen és Tara InterCity Beograd-Centar (Belgrád-Központi) – Rakovica – Lazarevac – Lajkovac – Valjevo – Kosjerić – Požega – Užice – (Branešci –) Priboj na Limu – Prijepolje – Prijepolje Teretna – (Brodarevo – Vrbnica –) Bijelo Polje – Mojkovac – Kolašin – Podgorica – Sutomore – Bar Napi 2 pár
Balkán expresszvonat Beograd-Centar (Belgrád-Központi) – Rakovica – Mladenovac – Palanka – Velika Plana – Lapovo – Jagodina – Ćuprija – Paraćin – Ćićevac – Stalać – Aleksinac – Niš – Bela Palanka – Pirot – Dimitrovgrad – Kalotina Zapad – Dragoman – Sofia (Szófia) Napi 1 pár
Hellas expresszvonat Beograd-Centar (Belgrád-Központi) – Rakovica – Mladenovac – Palanka – Velika Plana – Lapovo – Jagodina – Ćuprija – Paraćin – Ćićevac – Stalać – Aleksinac – Niš – Leskovac – Vladičin Han – Vranje – Preševo – Tabanovci – Kumanovo – Skopje (Szkopje) – Veles – Gradsko (Gradszko) – Negotino Vardar – Demir Kapija – Gevgelija (Gyevgyelija) – Idoméni – Szaloniki Nyáron napi 1 pár
Alpine Pearls expresszvonat Beograd-Centar (Belgrád-Központi) – Novi Beograd (Újbelgrád) – Nova Pazova (Újpázova) – Stara Pazova (Ópazova) – Ruma (Árpatarló) – Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter) – Šid – Tovarnik (Felsőtárnok) – Vinkovci – Strizivojna-Vrpolje – Slavonski Brod – Nova Kapela – Nova Gradiška – Okučani – Novska – Banova Jaruga – Kutina – Ivanić Grad – Dugo Selo – Zagreb Gl. – Dobova – (Krsko –) Sevnica – Zidani Most – Ljubljana – Kranj – Lesce Bled – Jesenice – Villach Hbf. – Spittal-Millstättersee – Mallnitz-Obervellach – Bad Gastein – Bad Hofgastein – Schwarzach-St. Veit → Innsbruck Hbf. → Landeck-Zams → St. Anton am Arlberg → Langen am Arlberg → Bludenz → Feldkirch → Buchs SG → Sargans → Zürich HB Napi 1 pár
gyorsvonat Beograd-Centar (Belgrád-Központi) – Novi Beograd (Újbelgrád) – Nova Pazova (Újpázova) – Stara Pazova (Ópazova) – Ruma (Árpatarló) – Sremska Mitrovica (Szávaszentdemeter) – Šid – Tovarnik (Felsőtárnok) – Vinkovci – Strizivojna-Vrpolje – Slavonski Brod – Nova Kapela – Nova Gradiška – Novska – Banova Jaruga – Kutina – Ivanić Grad – Dugo Selo – Zagreb Gl. – Dobova Napi 1 pár

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vucic opens Prokop railway station after 40 years (angol nyelven). Tanjug, 2016. január 26. [2016. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  2. Prokop postaje glavna stanice Beograda (szerb nyelven). Polazak. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  3. Vučić otvorio "Prokop" posle 40 godina gradnje: Cela stanica gotova 2018. /VIDEO/ (szerb nyelven). Blic, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2018. július 2.)
  4. a b Nikola Belić: Osam koloseka u „Prokopu” biće otvoreno u januaru iduće godine (szerb nyelven). Politika Online, 2015. február 12. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  5. a b Marko Lakić: Još jedan rok za Prokop (szerb nyelven). Politika Online, 2008. október 17. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  6. Dejan Aleksić: „Prokop” glavna stanica za domaće polaske (szerb nyelven). Politika Online, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  7. Dejan Aleksić: Bez vozova u Savskom amfiteatru posle 134 godine (szerb nyelven). Politika Online, 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  8. Prokop nema prilaz za auto-voz, sređuje se stanica Topčider (szerb nyelven). N1 Srbija, 2018. január 11. [2018. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 3.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Belgrade Centre railway station című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]