Barnafejű gébicsvireó

Barnafejű gébicsvireó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Lombgébicsfélék (Vireonidae);
Nem:	Cyclarhis;
Faj:	C. gujanensis;
Tudományos név
	Cyclarhis gujanensis; (Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barnafejű gébicsvireó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barnafejű gébicsvireó témájú médiaállományokat és Barnafejű gébicsvireó témájú kategóriát.

A barnafejű gébicsvireó (Cyclarhis gujanensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Tanagra nembe Tanagra gujanensis néven.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Cyclarhis gujanensis cantica Bangs, 1898
Cyclarhis gujanensis cearensis S. F. Baird, 1866
Cyclarhis gujanensis coibae Hartert, 1901
Cyclarhis gujanensis contrerasi Taczanowski, 1879
Cyclarhis gujanensis dorsalis Zimmer, 1942
Cyclarhis gujanensis flavens Wetmore, 1950
Cyclarhis gujanensis flavipectus P. L. Sclater, 1859
Cyclarhis gujanensis flaviventris Lafresnaye, 1842
Cyclarhis gujanensis gujanensis (Gmelin, 1789)
Cyclarhis gujanensis insularis Ridgway, 1885
Cyclarhis gujanensis nicaraguae W. Miller & Griscom, 1925
Cyclarhis gujanensis ochrocephala Tschudi, 1845
Cyclarhis gujanensis parva Chapman, 1917
Cyclarhis gujanensis pax Bond & Meyer de Schauensee, 1942
Cyclarhis gujanensis perrygoi Wetmore, 1950
Cyclarhis gujanensis saturata Zimmer, 1925
Cyclarhis gujanensis septentrionalis A. R. Phillips, 1991
Cyclarhis gujanensis subflavescens Cabanis, 1861
Cyclarhis gujanensis tarijae Bond & Meyer de Schauensee, 1942
Cyclarhis gujanensis virenticeps P. L. Sclater, 1860
Cyclarhis Cyclarhis gujanensis viridis (Vieillot, 1822)
Cyclarhis Cyclarhis gujanensis yucatanensis Ridgway, 1887^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Mexikó, Trinidad és Tobago, valamint Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela területén honos.

A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, mangroveerdők, mocsári erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16 centiméter, testtömege 22-35 gramm.^[5] Nagy feje szürkésbarna, szárnyai zöldek, hasa és mellkasa rózsaszínes sárga.

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal, hernyókkal és gubókkal táplálkozik.^[3]

Szaporodása[szerkesztés]

Fűből készült, csésze alakú fészkét, magasan ágvillába készíti. Fészekalja 2–3 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Rendkívül nagy az elterjedési területe, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
↑ ^a ^b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
↑ Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

Források[szerkesztés]

A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[B-2] Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[E-3] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[F-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[G-6] Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. október 14.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]