Bór-trioxid
| Bór-trioxid | |||
 | |||
 A B2O3 kristályszerkezete | |||
| |||
| Más nevek | bór-oxid, dibór-trioxid, bórsav-anhidrid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 1303-86-2 | ||
| PubChem | 518682 | ||
| ChemSpider | 452485 | ||
| EINECS-szám | 215-125-8 | ||
| ChEBI | 30163 | ||
| RTECS szám | ED7900000 | ||
| SMILES | O=BOB=O | ||
| InChI | 1/B2O3/c3-1-5-2-4 | ||
| InChIKey | JKWMSGQKBLHBQQ-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 11108 | ||
| UNII | 483W67CPF4 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | B2O3 | ||
| Moláris tömeg | 69,6182 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, amorf por | ||
| Sűrűség | 2,460 g/cm³, folyadék; 2,55 g/cm³, trigonális; | ||
| Olvadáspont | 450 °C (trigonális) 510 °C (tetraéderes) | ||
| Forráspont | 1860 °C,[1] sublimates at 1500 °C[2] | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1,1 g/100 mL (10 °C) 3,3 g/100 mL (20 °C) 15,7 g/100 mL (100 °C) | ||
| Oldhatóság | részben oldható metanolban | ||
| Savasság (pKa) | ~ 4 | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH | −1254 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S | 80,8 J/mol K | ||
| Hőkapacitás, C | 66,9 J/mol K | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Repr. Cat. 2 | ||
| NFPA 704 |  0
2
1
| ||
| LD50 | 3163 mg/kg (oral, rat) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A bór-trioxid (vagy dibór-trioxid) a bór egyik oxidja. Standardállapotban fehér, üvegszerű, szilárd por, összegképlete B2O3. A legnehezebben kristályosodó vegyületek egyike, csak nagyon nehezen kristályosítható hosszú hőkezelés eredményeképpen.
Az amorf bór-trioxid szerkezetét régebben hattagú boroxol gyűrűkkel magyarázták, melyekben alternáló, az oxigénhez 2-es és 3-as koordinációval kapcsolódó bóratomok találhatóak.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bór-trioxid ipari előállítása során bóraxot kezelnek magas hőmérsékleten kénsavval. A reakció eredményeképpen először bórsav keletkezik, mely a magas hőmérséklet hatására lépcsőzetesen dehidratálódik. 750 °C felett az olvadt bór-trioxid réteg elkülönül az alatta található, a reakcióban keletkező nátrium-szulfáttól. Dekantálás után az így előállított oxid 96-97%-os tisztaságú.[2]
Egy másik módszer során ortobórsavat hőkezelnek; ez a módszer a kezdeti lépés és a végső hőmérséklet kivételével megegyezik az előző módszerrel. A maximális hőmérséklet ~300 °C, 170 °C környékén a bórsav először vízvesztéssel metabórsavvá alakul, majd további hevítés hatására bór-trioxid keletkezik. A folyamat során lejátszódó reakciók:
- H3BO3 → HBO2 + H2O
- 2 HBO2 → B2O3 + H2O
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Olvadáspontot csökkentő adalékanyag az üvegiparban, üveg- és optikai szálak, valamint boroszilikát üvegek alapanyaga
- Bórvegyületek szintézisénél alapanyag
- Inert réteg a gallium-arzenid egykristály előállításánál
- Szerves szintéziseknél savkatalizátor
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Boron trioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ High temperature corrosion and materials chemistry: proceedings of the Per Kofstad Memorial Symposium. Proceedings of the Electrochemical Society. The Electrochemical Society. 2000. 496. o. ISBN 1-56677-261-3.
- 1 2 Patnaik, P. (2003). Handbook of Inorganic Chemical Compounds. McGraw-Hill. 119. o. ISBN 0-07-049439-8. Hozzáférés: 2009. június 6.