Bét Sálom zsinagóga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bét Sálom zsinagóga
Vallás judaizmus
Felekezet neológia
Lelkészi vezető Radnóti Zoltán
Tisztsége rabbi
Nemlelkészi vezető Horváth József
Nyelv héber, magyar
Alapítva 1936
Ország Magyarország
Székhely Budapest, Délbuda
Technikai szám 0358

A Bét Sálom zsinagóga weboldala

A Bét Sálom zsinagóga a zsidó vallási és kulturális élet egyik budapesti színtere, a magyar zsidó közösség dél-budai központja. A hagyományőrző közösség jellemzően többgyermekes családok és fiatal zsidó értelmiségiek találkozási helye. A közösség építője a magyarországi fiatal rabbigeneráció egyik lelkes tagja, Radnóti Zoltán rabbi.

A régi Lágymányosi zsinagóga története[szerkesztés]

A Bét Sálom zsinagóga elődje – a Lágymányosi zsinagóga[szerkesztés]

A Lágymányosi zsinagógának a XI. kerület Bocskai út 37. - akkori címén a Zsombolyai u. 6 - szám adott helyet. Avatására 1936. szeptember 13-án került sor díszes ünnepség közepette. A zsinagóga a sok viszontagság ellenére, a legnehezebb időkben is helytállva, negyedévszázados működése után, az 1960-as évek elején zárta be végleg kapuit. A Lágymányosi Zsinagóga régi épülete ma már nem tölt be vallási szerepet, közössége a XI. kerületben lévő Károli Gáspár tér 5. sz. alatt lévő épületbe költözött, majd 2007-ben felvette a Bét Sálom nevet.

A Lágymányosi zsinagóga és a dél-budai zsidó közösség története[szerkesztés]

A dél-budai zsidó közösség nagyságát jól mutatta, hogy az 1930-as években négy imaház is működött Lágymányoson, illetve Kelenföldön, ezért szükség volt egy zsinagóga megépítésére. 1936-ban került sor az új zsinagóga átadására a közösség számára. A negyvenes évek elejétől a zsinagóga férfi tagjainak száma a munkaszolgálat miatt jelentősen csökkent. Az 1943-44-ben a zsinagóga imaházi szerepe mellett tanulóhelyként is szolgált a Baracs Károly elemi iskola részére. 1944-ben, rövid idővel a német megszállás után a hatóságok raktár céljára vették igénybe a templomot, ezért a zsinagóga közössége kénytelen volt az istentiszteleteket a Váli-utcai zsidó elemi iskola épületében megtartani. Ez időben a rabbi szerepét dr. Takács Pál töltötte be. 1944-45-ben a német hadsereg istállónak használta az épületet. A hívők erejét mutatja, hogy a felszabadulás után, 1945 szeptemberében a zsinagóga ismét megnyitotta kapuit. A zsinagóga végét az 1950-ben történt államosítás jelentette. 1966-ban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vette meg az épületet. A zsinagóga helyén a TIT egy természettudományi stúdiót rendezett be. A vétel az épületet nemcsak építészeti egyedülállóságától, hanem vallási mivoltától is megfosztotta. A megfogyatkozott hívők számára a budai Károli Gáspár téren egy régi villaépület szolgált és szolgál a mai napig is az új imaháznak, Bét Sálom zsinagóga néven.

A Lágymányosi zsinagóga felavatása[szerkesztés]

A zsinagóga megnyitó ceremóniáján ünnepélyes köszöntők, tekintélyes hivatalnokok, építészmérnökök, valamint elismert hitéleti vezetők fogadták a közösség tagjait. A kormány, a székesfőváros és a fegyveres testületek képviselői is tiszteletüket tették az átadón. A felekezeti vezetők között Stern Samu udvari tanácsos; a Pesti Izraelita Hitközség és az Országos Iroda elnöke, Wertheimer Adolf; a Budai Izraelita Hitközség elnöke, Krieszhaber Adolf és a Budai Hitközség alelnöke, Csobádi Samu is jelen volt. Továbbá a templomkörzet alelnöke, Krammer Adolf; valamint a Zsidó Múzeum és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke is részt vett az ünnepségen. A közélet előkelőségei közül Vida Jenő és Fleissig Sándor felsőházi tagok is megjelentek. Részvételét tette az Országos Frontharcos Szövetség, valamint a zsidó cserkészcsapatok is eljöttek az eseményre. Az építész szellemiséget Tyroler József építészmérnök, az építőmunka kivitelezője; Novák Ede és Hamburger István építőművész; valamint Vető Sándor, az építőbizottság elnöke képviselte. A budai zsidó templomok egyesített kórusa Alpár Ignác vezetésével zsoltárokat adott elő az eseményen. Sirota Sándor, főkántor és Perlmann Arnold, körzeti kántor imája volt hallható az ünnepélyen. Az avató beszédet dr. Kiss Arnold, budai vezető főrabbi tartotta, majd, dr. Benoschofsky Imre, főrabbi gyújtotta meg az örökmécsest. Beszédet mondott még a Zsigmond utcai templom főrabbija, dr. Vidor Pál is. Lamotte Károly, Budapest alpolgármestere üdvözlő beszédet intézett a közösséghez. A tórákat a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 4–6. szám alatti imaházból hozták a Lágymányosi zsinagógába. Az ünnepséget a cserkészek kürtje nyitotta meg, majd többek között elhangzott Kiss Arnold vezető főrabbi által írt és Kelen Hugó által megzenésített, Ima a hazáért című alkalmi zsoltár, valamint a Halleluja is. A ceremóniát a Himnusz eléneklése zárta.

A régi Lágymányosi zsinagóga építészete[szerkesztés]

A Lágymányosi zsinagógát Novák Ede és Hámor István tervezte. Építészetét az egyszerűség, felépítését a vasbetonszerkezet jellemezte. A díszítésének visszafogottsága és vázszerkezete újdonságként szolgált a zsidó templomépítészetben. Stílusát a bauhaus szellemiség és a romantikus-keleties hagyományelemek ötvözeteként szokták definiálni. Különlegességét többek között a frigyszekrény travertin és márványlap burkolata jelentette, valamint a héber betűk művészi ábrajátéka és az alátámasztás nélküli, lebegő női karzat megvalósítása. A kórus a frigyszekrény felett egy erkéllyel kialakított részen kapott helyet, ahova később az orgona került. Az üvegablakok bibliamotívumokkal tették ünnepélyessé az imaházat, valamint bordázatuk kitűnő világítástechnikai megoldásként szolgált. A színes ablakok kivitelezéséért Hende Vince festőművész felelt. A zsinagóga további érdekessége az előcsarnok artisztikus kiképzése, melynek köszönhetően imateremként is szolgált.

A zsinagóga nagyságát hűen jelképezik a 27×25 méter alapterületű és kb. 14 méter magas templomteret határoló falak, melyek ezer ember befogadására voltak alkalmasak. Nagysága mellett a komfortérzetet tovább szolgálta a lépcsőzetesen emelkedő üléstér, mely kilátást tett lehetővé bármely helyről a szentélyre.

A templom egy tervezett épületkomplexum első részeként készült el, ám a további, különböző rendeltetésű épületrészek (iskola, paplak, irodák) megvalósítására már nem volt lehetőség. A TIT tulajdonába kerülésekor a zsinagógát átalakították, az egykori építészeti mesterműveket lerombolták. A külső falak osztatlan belső terét szintekre tagolták, az ablakokat felszabdalták, és azok lekerített részeit kisarkították. A templomablakok megmentett táblái a Rabbiszeminárium templomába kerültek. A zsinagóga eredeti látványára és rendeltetésére már csak a menórás kovácsoltvas kerítés utal.

Az új lágymányosi (később Bét Sálom) zsinagóga története[szerkesztés]

Az új lágymányosi zsinagóga és közössége megalakulása[szerkesztés]

A Lágymányosi zsinagóga eladása utána a közösség a jelenlegi imaházba kényszerült járni. Az új zsinagóga első elnöke Szepesi Hugó volt. A közösségért való felelősségtudata és határtalan áldozatkészsége miatt a hívek őt tették meg a zsinagóga vezetőjévé. Elnöksége alatt a zsinagógának nem volt saját rabbija, ezért a közösség nemcsak tisztelettel, hanem baráti szeretettel is viszonozta a fennmaradásért tett erőfeszítéseit. Szepesi elkötelezettségét hűen mutatja, hogy mikor a zsinagóga felújítás alatt állt, akkor saját lakásában várta a közösséget imádkozásra. Szepesi Hugó nem csak a híveket igyekezett egyben tartani, hanem ő gondoskodott a zsinagóga tárgyi eszközeinek meglétéről is, valamint ő biztosította az emberi erőforrást is. Előbb Rosenfeld Mojsét, majd “Harry bácsit” vette fel tóra-olvasónak. Szeretett felesége, Magdi is sokat tett a zsidó közösségért, részben a VIZO-ban való munkássága miatt, részben pedig jótékonysági programjai miatt. Szepesi halála után felesége igyekezett betölteni férje szerepét. A gyász fájdalma és az egészségügyi problémák miatt sajnos ő is eltávozott. A házaspár iránt érzet szeretetet és tiszteletet egy emléktábla szimbolizálja, melyet a körzet emelt a zsinagóga falára.

Szepesi igyekezete fenntartotta a közösséget, viszont a körülmények nem szolgálták az előrehaladást. Ugyanis a körzet beolvadt a budai körzetbe, és a Frankel zsinagóga "alkörzete" lett, vagyis nem rendelkezett saját költségvetéssel és "saját" rabbival. A rabbi egyszeri megjelenése és a viszonylagos programnélküliség nem tette lehetővé a közösség fejlődését és növekvését. Saját rabbira volt szükség.

A közösség újjászületését Halmos Gábor elnöksége alatt az új, saját rabbi, Radnóti Zoltán segítsége tette lehetővé, akinek a javaslatára a körzet 2005-ben visszanyerte függetlenségét, és így saját költségvetéssel, állandó imarenddel és színes programokkal kezdett megújulni a dél-budai zsidó közösség.

Az új Bét Sálom zsinagóga felavatása[szerkesztés]

A felújított és kibővített Bét Sálom zsinagóga felavatására 2012. március 27-én ünnepélyes keretek között került sor. A ceremónián Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, valamint Hoffmann Tamás (politikus), XI. kerületi fideszes polgármester is részt vett. A budapesti zsidóság életében 80 éve nem fordult elő, hogy egy közösség kinőtte volna a rendelkezésére álló helyet. A zsinagóga felújítása nem jöhetett volna létre Újbuda Önkormányzatának, a BZSH-nak, valamint magánemberek támogatása nélkül. A zsinagóga avatásán a résztvevők között volt többek között Feldmájer Péter és Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ elnöke és ügyvezetője, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, valamint Oberlander Báruch, a Chabad Lubavics mozgalom rabbija. A keresztény világ képviselőjeként Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vett részt az ünnepélyen. A hivatalos, ünnepélyes avatás előtt 2012. március 24-én mezüze felrakásra is sort került a zsinagógában, mely eseményt a közösség úgyszintén ünnepi pompában tartotta meg.

A felújított Bét Sálom zsinagóga[szerkesztés]

A zsinagóga felújításáról 2009-ben döntött a közösség. A bővítés pénzügyi fedezetét pályázati források és adományok biztosították. Az építkezés körülbelül fél évet vett igénybe, és általa a belső terek megháromszorozódtak, ezzel megteremtve a megfelelő környezetet az oktatási és kulturális programokhoz.

A zsinagóga földszintjén található egy oktatóterem könyvtárrészleggel és egy nagy közösségi terem, mely a kiddusok alkalmával a közösség minden tagja számára biztosítja a helyet. Továbbá egy kóser konyha szolgál az ételek elkészítésére. A kertben egy kis modern játszótér - hintával, csúszdával és homokozóval - garantálja a gyerekek jókedvét. A kisfiúk szórakozására egy focipálya szolgál. A kert kiváló lehetőség a szabadtéri tanuláshoz mind a gyerekek, mint a felnőttek számára, valamint remek helyszín az ünnepek alkalmával egy kis sütögetésre.

Az emeleten az imaterem található. A férfi és női részleg elkülönítésére egy áttetsző elválasztó fal szolgál. Mindkét részlegen külön polcos szekrény biztosítja a sok imakönyv tárolását, melyek szabadon használhatók a közösség számára. Az imaterem szépségét az égszínkék mennyezet adja, melyen ezüstszínű Dávid-csillagok díszelegnek. Az egyszerűséget és a letisztult összképet a hófehér falak és oszlopok biztosítják, melyek a figyelmet a fakészítésű, nagy tóraszekrényre irányítják. Az örök tűz a frigyszekrény előtt világítja be a zsinagógát.

Vallási élet a Bét Sálom zsinagógában[szerkesztés]

Imaidők[szerkesztés]

Sáchrit (hétköznapi reggeli ima): hétfő, csütörtök és ros hódes (új hónap) reggel 7:00-kor.
Kábálát Sábát (szombat köszöntése): péntek este 18:00-kor (télen), péntek este 19:00-kor (nyáron).
Sábát Sáchrit (szombat reggeli ima): Szombat reggel 9:00-kor.

Talmud-tanulás[szerkesztés]

A zsinagógától eltérő helyszínen, a Grandió Bárban nyílik mód Talmud tanulásra. A közösség tagjai Radnóti Zoltán és Darvas István rabbi társaságában beszélgetnek az előre megadott témákról. Időpont: csütörtök, 18:00-19:30 Helyszín: 1075 Budapest, Nagydiófa u. 8.

Zsidó alapismeretek[szerkesztés]

A zsinagógában bizonyos vasárnaponként 18:00 óra és 19:30 között Radnóti Zoltán rabbi a zsidó vallásról, kultúráról és hagyományról tart tanrend szerinti előadásokat az érdeklődők számára.
Időpont: vasárnap, 18:00-19:30

Vallásjog-tanulás[szerkesztés]

A zsinagógánkban a szombat reggeli ima után magyar nyelvű vallásjog (háláhá) tanulás van, amit dr. Eran Lahav vezet.

Közösségi élet a Bét Sálom zsinagógában[szerkesztés]

Nyelvtanfolyam[szerkesztés]

A Bét Sálom zsinagógában modern héber nyelvtanulásra is lehetőség van.
Felnőttek számára keddenként, párhuzamosan két szinten: kezdő és középhaladó csoportokban folyik az oktatás. A héber nyelv elsajátítást Radnóti Zoltán rabbi és Virág Emese nyelvtanár teszi lehetővé.
A gyerekek Virág Emese nyelvtanár vezetésével játékos nyelvoktatásban vehetnek rész minden pénteken.
Időpontok:

  • Felnőtteknek: kedd 18:00-19:30
  • Gyermekeknek: péntek 18:30-19:00 (a felnőttek esti imával párhuzamosan)

Gyermekfoglalkozás[szerkesztés]

Minden pénteken 19:15-19:35 között, illetve szombatonként 10:00-10:30 között csoportos gyermekfoglalkozás tartunk.
A foglalkozások témája: példaképek a zsidó hagyományban.
Szombatonként 10:30-10:45 között gyermekima van.
A gyerekprogramokat Virág Emese tanár biztosítja.
Időpontok:

  • péntek: 19:15 - 19:35
  • szombat: 10:00 - 10:30

Gyermektábor[szerkesztés]

2011 nyara óta a Bét Sálom zsinagóga gyerektáborokat szervez elsősorban a közösség gyermekei számára. Az ötnapos tábor alatt a gyerekek kézműves foglalkozásokon és zenés programokon vesznek részt, ellátogatnak játszóházba, vadasparkba, uszodába, valamint alkalmuk nyílik elmélyíteni a zsidó élet hagyományait. A táborban a mindennapi vallásgyakorlás is helyet kap a programban - gyermekimák révén.

Eötvös klub / nyugdíjas klub[szerkesztés]

Az Eötvös klub Eötvös Károlyról, a tiszaeszlári per védőjéről kapta nevét. Elsősorban az idős korosztály programsorozataként jött létre, ugyanakkor közönségében nemcsak a holokausztot túlélők, hanem az új generációk számára is nyitott.

A klub vezetője Gündert Z. Anikó, aki szociális munkásként szükségét érezte az idősebb emberek élménygazdag kikapcsolódására. A klub állandó helyszínének a Bét Sálom zsinagóga szolgál, mely Radnóti Zoltán rabbi felajánlásának köszönhető.

A klub színes programokat kínál tagjainak. Mozi vetítések, kiállítások, múzeum-látogatások vagy akár egynapos kirándulások szolgálnak a kellemes időtöltésre. A klub 2005-ben nyitotta meg kapuját, és azóta havi rendszerességgel működik.

A szórakozás mellett a klub figyelmet szán az idősek beilleszkedésére a mai technika világába. Internethasználatra, böngészésre tanítja meg a tagokat, ugyanakkor nem csak az új világ gondolatai cserélnek gazdát. A klubtagok holokauszt-élményeikről egy program keretében előadásokat tartottak fiatalok számára, akiknek a második világháború már csak könyvekből volt ismeretes. Az eszmecsere Generációk Párbeszéde néven híresült el.

Közösségi kapcsolatok[szerkesztés]

A Bét Sálom zsinagóga ápolja és ösztönzi a más zsidó szervezetekkel való kapcsolattartást. Néhány példa erre az elmúlt esztendőből:

  • 2011-től közös tanulássorozat a Dózsa körzettel
  • 2011-ben a Judafest napján lezajlott FUNRUN futóversenyen a legtöbb résztvevőt adó szervező
  • 2011-ben egyik kezdeményezője a "hat körzet közös Hanuka-parti"-jának
  • 2012-ben közös a tubisvát ünnepség az Óbudai zsinagógával
  • 2012-ben közös Lágbáomer rendezvény a Dózsa körzettel

Az új lágymányosi zsinagóga vallási és világi vezetői[szerkesztés]

Vallási vezetők

  • Dr. Benoschosky Imre rabbi
  • Dr Takács Pál rabbi
  • Dr. Klein Miklós rabbi
  • Dr. Komlós Ottó rabbi
  • Hochberger László rabbi
  • Feleki Rezső kántor
  • Sándor Ernő kántor
  • Vándor Jenő kántor

Világi vezetők

  • Bleier Andor elnök
  • Grosz Nándor elnök
  • Szepesi Hugó elnök
  • Szepesi Hugóné elnök

A Bét Sálom zsinagóga világi vezetése 2004-2011

  • Halmos Gábor elnök
  • Ladányi György elnök
  • Stern Péter elnök

A Bét Sálom zsinagóga napjainkban[szerkesztés]

A Budapesti Zsidó Hitközösség (BZSH) Lágymányosi (Bét-Sálom) körzetében legutóbb 2011-ben választották meg a zsinagóga elöljáróságát. A szavazás alapján a zsinagóga vezetése 2015-ig az alábbiak szerint alakult.

Vallási vezetők[szerkesztés]

Világi vezetők és közgyűlési küldöttek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]