Zoltai Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv.JPG
Született Zucker Gusztáv
1935. július 28.
Újpest
Elhunyt 2021. szeptember 19. (86 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása zsidó közéleti vezető
Kitüntetései
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója
Hivatali idő
1987 2014
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója
Hivatali idő
1991 2013
Utód Kunos Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltai Gusztáv témájú médiaállományokat.

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[2] Újpest, 1935. július 28.2021. szeptember 19.) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.[3][4]

Életpályája[szerkesztés]

Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt.[5] 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett.[5] 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.[5] 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára.[5] 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója.[5] 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja.[5] 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották.[5] Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[6][7] 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt.[5] 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.[5]

Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák[szerkesztés]

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[8] Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[9]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Zoltai Gusztáv. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  2. Ki kicsoda 2004: Kortársaink életrajzi lexikona. Budapest: Enciklopédia. 2003. 1794. o. ISBN 963-863-450-2  
  3. Zoltai Gusztáv lett Lázár János tanácsadója, hvg.hu
  4. http://hvg.hu/itthon/20180608_gulyas_gergely_nem_tart_igenyt_zoltai_gusztav_tanacsaira
  5. a b c d e f g h i j k MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  6. Szombat, 2014.04.09.
  7. Mazsihisz, 2014.04.09.
  8. Alternatív zsidó mozgalmak - Önépítkezés Archiválva 2008. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Narancs, XX. évf. 15. szám, 2008. április 10.
  9. [1]

Források[szerkesztés]