Zoltai Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv 2013-ban
Zoltai Gusztáv 2013-ban
Születési név Zucker Gusztáv
Született 1935július 28. (82 éves)
Újpest
Foglalkozása zsidó közéleti vezető

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[1] Újpest, 1935. július 28. –) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egykori ügyvezető igazgatója, a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?], a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója.[2]

Életrajza[szerkesztés]

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904-1945) és Zucker Béla (1904-1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdető osztályvezetője. 1968-tól 1976-ig Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Játékszín művészeti titkára lett Rigó László keze alatt.

Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális (később ügyvezető) igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották, mely tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[3][4] Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést. (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát)

1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásőri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett.

Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák[szerkesztés]

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[5] Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ki kicsoda 2004: Kortársaink életrajzi lexikona. Budapest: Enciklopédia. 2003. 1794. o. ISBN 9638634502  
  2. Zoltai Gusztáv lett Lázár János tanácsadója, hvg.hu
  3. Szombat, 2014.04.09.
  4. Mazsihisz, 2014.04.09.
  5. Alternatív zsidó mozgalmak - Önépítkezés, Magyar Narancs, XX. évf. 15. szám, 2008. április 10.
  6. [1]

Források[szerkesztés]