Zoltai Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv.JPG
Született Zucker Gusztáv
1935. július 28. (83 éves)
Újpest
Foglalkozása zsidó közéleti vezető
Kitüntetései

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[1] Újpest, 1935. július 28. –) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egykori ügyvezető igazgatója, a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.[2][3]

Életpályája[szerkesztés]

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904-1945) és Zucker Béla (1904-1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdető osztályvezetője. 1968-tól 1976-ig Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Játékszín művészeti titkára lett Rigó László keze alatt.

Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális (később ügyvezető) igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották, mely tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[4][5] Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést. (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát)

1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásőri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett.

Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák[szerkesztés]

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[6] Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]