Zoltai Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv.JPG
Született Zucker Gusztáv
1935. július 28. (83 éves)
Újpest
Foglalkozása zsidó közéleti vezető
Kitüntetései

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[1] Újpest, 1935. július 28. –) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egykori ügyvezető igazgatója, a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.[2][3]

Életpályája[szerkesztés]

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904-1945) és Zucker Béla (1904-1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. Ezután a Magyar Hirdető osztályvezetője. 1968-tól 1976-ig Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett. Ezután a Pesti Vigadó művészeti vezetője, majd a Játékszín művészeti titkára lett Rigó László keze alatt.

Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

1987-ben a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális (később ügyvezető) igazgatója lett, 1991-ben pedig a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották, mely tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[4][5] Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést. (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát)

1999-ben Budapest VII. kerülete díszpolgára lett, 2005-ben átvehette A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2006-ban meglepetésre megkapta az '56-os szövetségtől az 1956-os szellemiség ápolásáért járó Pro Fidelia érdemrendet munkásőri és párttag múltja ellenére. 2009-ben Budapest díszpolgára lett.

Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák[szerkesztés]

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érik kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[6] Szintén sokan vetik szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]