Békés egymás mellett élés
A békés egymás mellett élés (oroszul мирное сосуществование, angolul peaceful coexistence) nemzetközi politikai fogalmát a szovjet külpolitikában a hidegháborúnak a második világháborút követő különösen kiélezett szakasza után, a Hruscsov politikája által fémjelezte enyhülési időszakban kezdték széles körben használni.
A fogalom másik fő alkalmazási területét Ázsiában az 1954-es indiai-kínai tárgyalásokon elfogadott nyilatkozat alapozta meg, ami a békés egymás mellett élés öt alapelvéről szólt, később széles körben használt hindi nyelvű formában Pancsa Sila doktrínaként emlegették.
A fogalom fő politikai tartalma a szocialista és kapitalista világrendszer közötti békés verseny lehetőségének elfogadása volt, a háború elkerülhetetlenségének dogmájával szemben.[1]
A magyar kifejezés megalkotói az eredeti orosz szó pontos fordítását, az „együttlétezés” szót magyartalannak, az „együttélést” túl intimnek tartották, ezért választották ezt a négy szóból álló megoldást.
Az 1989 után az európai szocialista országokban végbement rendszerváltások, a szocialista világrendszer megszűnte után a fogalom elvesztette jelentőségét.
Definíciója[szerkesztés]
Egy lehetséges definíció szerint[2] a békés egymás mellett élés gyűjtőelv, amely a nemzetközi jog alapvető, minden államra kötelező elveit tartalmazza:
- az államok szuverenitása, egyenlősége
- az egymás belügyeibe történő be nem avatkozás
- az erőszak tilalma
- az önrendelkezés joga
- a nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítése
- a nemzetközi viták békés rendezése
- az államok együttműködési kötelezettsége.
Története[szerkesztés]
A békés egymás mellett élés gondolatát nemzetközi fórumokon először 1922 áprilisában Csicserin szovjet külügyminiszter vetette fel az első világháború utáni helyzetet rendezni hivatott genovai konferencián Lenin utasítására mint a Szovjetunió javaslatát a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élésre és gazdasági együttműködésre.[3]
A második világháború után, a hidegháború megindulása nyomán a Szovjetunió és szövetségesei az elkerülhetetlennek tarott következő háborúra készültek. Sztálin halála után azonban az új szovjet vezetés változtatott külpolitikáján is, és a két világrendszer közötti háború elkerülhetetlenségének gondolata háttérbe szorult a szovjet ideológiában.
Hruscsov 1956-ban az SZKP XX. kongresszusán alapvető változásokat hirdetett meg. Az új külpolitika lényege a két szuperhatalom közötti feszültségek csökkentése, a nukleáris háború elkerülése, a békés egymás mellett élés lett. Hruscsov az ilyen irányú elkötelezettségét már az 1955-ös genfi csúcstalálkozón való részvételével, majd az 1959-ben tett 13 napos egyesült államokbeli látogatásával demonstrálta.[4]
A békés egymás mellett élés gondolata világméretű elterjedésében nagy szerepet kapott az indiai–kínai közeledés, és a közöttük megkötött 1954-es megállapodás. Az ekkor elfogadott öt alapelv, a korban elterjedt hindi nyelvű nevén Pancsa sila a következő volt:[5]
- egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása
- meg nem támadás
- kölcsönös be nem avatkozás egymás belügyeibe
- egyenlőség és kölcsönös előnyök
- békés egymás mellett élés.
Ezeket az elveket részletesebben is kifejtették az Indiába látogató Csou En-laj és Nehru miniszterelnökök közös nyilatkozatában 1954 júniusában. A békés egymás mellett élés öt alapelvét némileg módosított formában az ENSZ is elfogadta 1957 decemberében. A két ázsiai nagyhatalom közötti kapcsolatok azonban az 1962-es kínai–indiai határháború nyomán megromlottak.
A Kínában lezajlott nagy belső változások, a nagy ugrás és a kulturális forradalom, majd a szovjet–kínai szakítás nyomán a kínai külpolitika is alapvetően megváltozott, és Kína elvetette a békés egymás mellett élés politikáját, és élesen bírálta a Szovjetuniót ezzel kapcsolatban is.
Európában ezzel egyidejűleg az enyhülés politikája kezdett érvényesülni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.jugendopposition.de/lexikon/sachbegriffe/148540/friedliche-koexistenz
- ↑ Akadkislex
- ↑ Георгий Васильевич Чичерин. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)
- ↑ Theodore Otto Windt Jr., "The Rhetoric of Peaceful Coexistence: Khrushchev in America, 1959" Quarterly Journal of Speech (1971) 57#1 pp 11-22.
- ↑ Diplex 108. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5
- ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967)
További információk[szerkesztés]
- ↑ Vilpollex: Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. 59–60. o. ISBN 963 09 1213 9
- Koexistenz: "Eine Form des Klassenkampfes