Báron Jónás
| Báron Jónás | |
 | |
| Született | 1845. november 23. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1911. augusztus 17. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Báron Sándor |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (1864–1869, orvostudomány) |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5. parcella, 1. sor, 17. sírhely) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báron Jónás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báron Jónás (Gyöngyös, 1845. november 23. – Budapest, 1911. augusztus 16.)[1] orvos, egyetemi tanár.
Élete[szerkesztés]
Báron Ármin hitközségi jegyző és Büchler Babetta gyermekeként született szegény sorban élő zsidó családban. A Pesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1864). Tanulmányait a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1869-ben avatták orvosdoktorrá. Sebészi, szülészi és szemészmesteri képesítést szerzett.[2] Első munkahelye a Szent Rókus Kórház sebészeti és nőgyógyászati osztálya volt, ahol gyakornokként működött. 1871 és 1873 között a Pesti Izraelita Kórház alorvosa, 1873–1874-ben a Budapesti Tudományegyetem Sebészeti Kórházának műtőnövendéke volt. Az osztály igazgatója, Kovács József felismerte tehetségét és egyengette útját. 1874 júliusában kinevezték a Budapesti Izraelita Kórház fősebészévé.[3] 1879-ben a sérvek kór- és gyógytana című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[4]
Szakértekezései a Gyógyászat, az Orvosi Hetilap, a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse, a Wiener Medizinische Presse és a Wiener Medizinische Wochenschrift folyóiratokban jelentek meg. Rendes tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Többször elnökölt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók ülésein. A sebész szakosztály alelnöke, majd a Magyar Sebésztársaság alapító tagja volt. 1911. augusztus 16-án szívbénulás következtében vesztette életét.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja[szerkesztés]
Felesége Deutsch Karolina, Ilka (1860–1939)[5] volt, Deutsch Sámuel nagykereskedő és Waitzner Mária lánya, akivel 1881. március 20-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Gyermekeik:
- Báron Hugó (1883–1908)
- Báron Imre (1884–1884)
- Báron Sándor (1886–1961) orvos. Felesége Goldberg Mária Anna (1895–?)[7]
- Báron Gyula (1891–?) orvos. Felesége Sommer Mária Gizella (1896–?).
- Báron Mária (1894–1975). Férje Székely (Stern) József (1885–1955) orvos.
- Báron Leó (1898–1945). műszaki tisztviselő. Felesége Herold Gertrúd.
- Báron Piroska (1905–?). Férje Lénárd Lőrinc (1897–?) gazdálkodó.
Művei[szerkesztés]
- A sebészi kór és gyógytan alapvonalai Heitzmann K. tudor munkája nyomán. (Pest, 1871)
- A gyökeres sérvműtétekről. (1891)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 400/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1870. szeptember 25. (14. évfolyam, 39. szám)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1874. augusztus 2. (18. évfolyam, 31. szám)
- ↑ Gyógyászat, 1879. szeptember 20. (19. évfolyam, 38. szám)
- ↑ Báron Jónásné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 261/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 85/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
- ↑ Báron Sándor házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 460/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 91. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
További információk[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai nagy lexikona II. kötet (Arány–Beke). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
