Austrocedrus
| Austrocedrus | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||
| '''Austrocedrus chilensis''' | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Austrocedrus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Austrocedrus témájú médiaállományokat és Austrocedrus témájú kategóriát.
|


Az Austrocedrus a ciprusfélék családjának egyik monotipikus nemzetsége — egyetlen faja az Austrocedrus chilensis, amit korábban — rendszertanilag megtévesztő módon — chilei délciprusnak magyarítottak.
Elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kizárólag a Középső-Andok déli részén, Chilében nő. Arborétumok díszeként a világon többfelé, így Európa óceáni, mediterrán és szubmediterrán éghajlatú részein is megtelepítették.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Oszlopos termetű, de 15 m-nél nem nő magasabbra. Lombja lágy hamvaszöld.
Szürkés kérge apró pikkelyekben válik le.
Pikkelyleveleinek nemcsak a fonákán, de gyakran a színén is fehér(es) rajzolat látható. Az oldalpikkelyek befelé görbülő, tompa csúcsa ívesen eláll. A megdörzsölt levelek gombaillatúak. Tobozai mindössze négy pikkelylevélből nőnek össze.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon nem télálló. Európa óceáni éghajlatú, de északi tájain termése ritkán érik be.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fája szívós.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. ISBN 978-963-09-6602-3
- IUCN Red List:Chilean Cedar