Ars Medica
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/10/Arsels%C5%91.png/250px-Arsels%C5%91.png)
Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is.
Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal.[1] Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet Lencsés Györgyöt tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének.
Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és Lázár Színi Karola újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát Sz. Tóth Magda dolgozta fel Melius Péter Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87).[2]
Irodalom
[szerkesztés]- Farczády Elek – Szabó T. Attila: Újabb adalékok a XVI. századi orvosi könyv kérdéséhez. Magyar Nyelv, Budapest, 1961/2.
- Spielmann József: Az Ars Medica szerzője és forráskutatása. Korunk 1973/2.
- Spielmann József – Sebestyén S. Mihály: Lencsés György "Ars medicá"-ja kéziratainak összehasonlító vizsgálata. Magyar Nyelv, Budapest, 1979/2.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 16. századi orvosi könyv, MEK
- ↑ Az RMIL ezen szócikkét 1980-ban alaposan meghúzta a romániai cenzúra.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.