Arctic Monkeys

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arctic Monkeys
Arcticmonkeyslive.jpg
Információk
Eredet Nagy-Britannia anglia Egyesült Királyság
Alapítva 2002
Aktív évek 2002 – Napjainkig
Műfaj Post-punk revival
Indie Rock
Garázs rock, Alternatív rock
Kiadó Domino Records
Tagok
Alex Turner
Jamie Cook
Matt Helders
Nick O'Malley
Korábbi tagok
Andy Nicholson
Glyn Jones

Az Arctic Monkeys weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arctic Monkeys témájú médiaállományokat.

Az Arctic Monkeys egy indie rock együttes az angliai High Green-ből, Sheffield külvárosából. A 2002-ben alakult együttes jelenlegi tagjai: Alex Turner (ének, gitár), Jamie Cook (gitár), Matt Helders (dobok, vokál) és Nick O'Malley (basszusgitár, vokál), aki Andy Nicholsont váltotta a zenekarban.

Az Arctic Monkeys első sikerét a „I Bet You Look Good on the Dancefloor” című kislemezzel érte el, amivel első helyre kerültek az angol kislemez-eladási listán.[1] Első nagylemezük, a Whatever People Say I Am, That's What I'm Not 2006 januárjában jelent meg, és a brit zenei történelem leggyorsabban fogyó debütáló lemezévé vált, ezzel felülmúlva az Oasis Definitely Maybe lemezét. A lemez nagy sikert aratott, és egyaránt megnyerte a 2006-os Mercury Prizet[2] és a 2007-es Brit Awardsot a legjobb brit album kategóriában. A zenekar második lemeze a Favourite Worst Nightmare 2007. április 23-án jelent meg, és több mint kétszázhuszonötezer példányt adtak el belőle, valamint jelölték a Mercury Prize díjra.[3] Az együttes továbbá 2008-ban megnyerte a legjobb brit zenekar, és a legjobb brit album címet is a BRIT Awardson.

Az Arctic Monkeys sikeréhez nagyban hozzájárult a rajongók által terjesztett demó felvételek, és az online fájlcserélők.[4] Ők voltak az egyikei az első zenekaroknak, akik az Interneten keresztül terjedtek el, ezzel megmutatva a lehetőségét annak, amerre az új zenekarok elindulhatnak.[5] Az együttes végül a Domino Records-szal szerződött le.

Történet[szerkesztés]

Alakulás és korai évek[szerkesztés]

Az együttest két szomszéd, Alex Turner (ének, gitár) és Jamie Cook (gitár) alapította 2001-ben.[6] Az együtteshez később csatlakozott Turner két osztálytársa, Andy Nicholson (basszusgitár) és Matt Helders (dobok).[7] Turner és Cook, 2001 karácsonyára kapott gitárjaikkal kezdtek el játszani, a zenekarban egyedül Andy Nicholson-nak volt zenei tapasztalata. Helders, a dobok mögé kerülését így magyarázta egy újságnak adott interjújában: „Ez maradt… Nekik mind gitárjuk volt, szóval én vettem egy dob cuccot egy kicsit később.”[8] Az egyik interjújukból kiderült, hogy a zenekar eredeti frontembere nem Alex Turner volt, hanem Glyn Jones aki pár hónap után kilépett a zenekarból, így a mikrofon mögé Turner állt.

Próbáikat a „Yellow Arches”-ben kezdték.[9] Első fellépésükre 2003. június 13-án, a „The Grapes”-ben került sor,[10] ami Sheffild központjában található. Pár fellépés után, elkezdték készíteni első demójukat, amit CD-n osztogattak fellépéseik után. Mivel CD-k csak limitált számban voltak elérhetők, ezért a rajongók egymás közt terjesztették azt. A zenekar elmondása szerint, ezt egy cseppet sem bánták. „Mi soha nem a pénz vagy bármi más miatt csináltuk a CD-ket. Amúgy is ingyen adtuk őket, úgy gondoltuk, ez a legjobb út hogy eljussunk az emberekhez. Ezért lesznek jobbak a koncertjeink, mert az emberek eljönnek azokra.”[11] Bár azt is mondták, hogy nem vállalnak felelősséget az internetre feltett számaikért.[11] Ezek a számok főként a MySpace-en voltak elérhetőek, és az ottani zenekari lapot is a rajongók készítették. Számaik a MySpace-en terjedtek el annyira, hogy Angliában már ők voltak a legsikeresebb zenekar. Saját elmondásuk szerint, ekkor értesültek a TV-ből és a rádióból, hogy a MySpace nagy részben hozzá járult a sikerükhöz. Elmondták továbbá azt is, hogy ez szerintük remek példa arra, hogy ha valaki nem tudja, hogy mások miről beszélnek; „Nekünk fogalmunk sem róla, mi az a MySpace” - nyilatkozták.[11]

Innentől kezdve Észak-Anglia legsikeresebb zenekarának számítottak, nagy figyelmet fordított rájuk a BBC rádió, és sok angol lap is. Egy amatőr operatőr készített velük egy videoklipet, a ’Fake Tales of San Fransisco’ számukra, amit saját weblapján jelenített meg.[11] 2005 májusában jelent meg első kislemezük, ’Five minutes with Arctic Monkeys’ címmel. Ezen a lemezen két szám szerepelt, mégpedig a ’Fake Tales of San Francisco’ és a ’From the Ritz to the Rubble’. Ez a kiadás csak limitált számban került forgalomba 500 CD-n és 1000 bakelit lemezen, de letölthető volt az iTunes Music Store weboldalról is. Nemsokkal később, a zenekar fellépett a Reading and Leeds Fesztiválon, a kevésbé ismert előadók között. Ezen fellépésükön meglepően lelkes és nagy nézőközönség előtt játszhattak, ami igen csak meglepő egy nagylemezzel nem rendelkező zenekar esetében.[12]

Első Kislemezek és a Debütáló Album

Ezútán 2005 júniusában az EMI egyik leányválalatához szerzödtek ez volt a Domino Records . Amerikáhban meg az Epic lett a kiadójuk . Debütáló kislemezük a "I Bet You Look Good on the Dancefloor" 2005 Október 17.-én jelent meg amely első lett az angol kislemez eladási listáján . Ezzel a kislemezzel leköröszték Robbie Williams-at is . Második kislemezük 2006 január 16.-án jelent meg neve pedig a "When the Sun Goes Down" volt ez is újra listavezető lett Angliában . Egy héttel később megjelent a Monkeys Debütáló lemeze az "Whatever People Say I Am, That's What I'm Not" Minde számot 1-et kivéve Alex írt . az album lett a leggyorsabban fogyó debütáló album Angliában a maga az első nap alatt 120.000-ezer példány fogyót az albumból így lekörözte az Oasis "Definitly Maybe"-jét is és így 12 év útán új rekordott álitottak fel ezzel a következő hat napban pedig még 243.735 darab fogyót . Összesen így 363.735 darabot adtak el belőle . Amerikában 34.000 példány talált gazdára ez a Billboard 200-as listáján csak a 24#-helyig ez mérsékelt sikernek számit de így is ez lett a második leggyorsabban fogyó Indie-Rock album Amerikában . Ezután Kiadtak egy EP-et "Who the Fuck Are Arctic Monkeys? " Majd a hirtelen jőtt sikert nem bíró Andy kiszállt a csapatból . Helyére pedig már Nick O'Malley érkezett . 2006-ban az NME Awards-on elnyerték a "Legjobb Brit Banda " , "Legjobb Új Banda" , és a "Legjobb Dal"-ért járó díjat . Megkapták a Mercury Díjat is . 2006 nyarán felléptek a Leeds Festival-on amely tovább növelte a népszerűségüket.

Betörés az Amerikai-Piacra

2007 április 23.-án megjelt a "Favorite Worst Nightmare" ez volt az első album amelyen Nick játszott Amerikában 44.000-ezer példánnyal bekerült a Top tízbe 7#-ként . Ugyan úgy Alex írta a Dalszövegeket at Első kislemez a Brainstorm volt ( hivatalosan Brianstorm ) .


Lemezeik kereskedelme[szerkesztés]

A zenekar elutasította a szerződés ajánlatokat a kiadóktól, mert nem akartak módosítani a számaikon, hogy azok illeszkedjenek az iparág elvárásaihoz – „Mielőtt elkezdődött ez a hisztéria, a kiadók azt mondták volna, hogy 'Ez alapvetően jó, csak jobb lenne azt egy kicsit módosítani...', de mi sose hallgattunk ezekre.”[13]

Stúdióalbumok[szerkesztés]

Whatever People Say I Am, That's What I'm Not (2006)[szerkesztés]

Favourite Worst Nightmare (2007)[szerkesztés]

Humbug (2009)[szerkesztés]

Suck It And See (2011)[szerkesztés]

AM (2013)[szerkesztés]

Tranquility Base Hotel + Casino (2018)[szerkesztés]

Magyarországi koncertjeik[szerkesztés]

2014. július 6. - VOLT Fesztivál, Sopron

2018. augusztus 14. - SZIGET Fesztivál, Budapest

Források és jegyzetek[szerkesztés]

https://en.wikipedia.org/wiki/Arctic_Monkeys

Commons:Category:Arctic Monkeys
A Wikimédia Commons tartalmaz Arctic Monkeys témájú médiaállományokat.